Nagy gondot jelent a fiatalok elvándorlása a Nyugat-Balkánról. Az utóbbi 1-2 évtizedben Észak-Macedónia és Horvátország lakossága egyaránt 10 százalékkal csökkent.
**A kivándorlás tűnik az egyetlen kiútnak a kilátástalanságból a fiatalok számára a nyugat-balkáni országokban, ha jobb jövőt és magasabb fizetést akarnak maguknak. **
Észak-Macedóniában is ketyeg a demográfiai bomba, csökken a születések száma, öregszik a népesség, ráadásul az elmúlt 20 évben a lakosság 10 százaléka külföldre ment szerencsét próbálni. Nem is csoda. A havi átlagfizetés jelenleg 470 euró, ami átszámítva alig haladja meg a 170 ezer forintot.
"Egyre nehezebb itt élni. A rendszer rosszul működik, nehéz egységesen fellépni, hogy megpróbáljunk valami jobbat létrehozni a jelenleginél. Túl sok az igazságtalanság, és nagyon nehéz mindent a nulláról elkezdeni" - mondja egy fiatal nő.
Horvátországban is lassan szertefoszlottak a remények, amelyeket az uniós csatlakozáshoz fűztek. A délszláv állam 2013-ban lett tagja az Európai Uniónak, de az utóbbi egy évtizedben 10 százalékkal, 400 ezerrel fogyott a népesség - szintén az elvándorlás miatt. Az ENSZ előrejelzése szerint Horvátországnak az évszázad végére mindössze 2,5 millió lakosa lesz.
"Ez nagyon nagy gond, mert főleg a munkaképes fiatalok mennek el, és a társadalom elöregedik" - mondja az egyik horvát település polgármestere.
A zágrábi kormány, hogy visszafordítsa a folyamatot, jelentős anyagi segítséget kíván nyújtani azoknak a horvátoknak, akik hazatérnek és vállalkozást indítanak szülőföldjükön.