Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A mai grúz nemzedék az államiságnak és az egyénnek is szabadságot követel

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
euronews_icons_loading
A mai grúz nemzedék az államiságnak és az egyénnek is szabadságot követel
Szerzői jogok  Alexander Zemlianichenko/Copyright 1991 The Associated Press. All rights reserved

Harminc év telt el a Szovjetunió megszűnése óta. A kommunizmus eszméjét ideálként feltűntető, de a megfélemlítés eszközével operáló diktatúra kegyetlenül számolt le valós és vélt ellenfeleivel, bírálóival és a másként gondolkodókkal.

Akadnak mégis szép számmal a szovjet blokk egykori területén, akik nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor a teljes foglalkoztatás a biztonság érzetét nyújtotta, bár tömegeket taszított a szegénységbe az elmaradott régiókban.

A grúziai Tbilisziben egy idős férfi még emlékezik a hiánygazdaság mindennapjaira, amikor üresek voltak a boltokban a polcok vidéken. Ha valamit venni akart, Moszkvába kellett utaznia.

Egy vele azonos korú másik férfi szerint viszont a maihoz képest több embernek volt elfogadható életszínvonala.

Tbiliszi utcáin, itt-ott még mindig látni a szovjet diktatúra jelképeit. Már felnőtt egy generáció, akiknek a sarló és a kalapács történelem, szüleiktől és nagyszüleiktől hallanak csak történeteket.

Egy grúziai férfi szerint a legfontosabb azt észben tartani, hogy kegyetlen, terrorista államszervezet működött, nem engedte a demokráciát a politikába, nem engedte a szabadságot a gondolkodásba.

Egy nő szerint a szovjet múlt sokféleképpen befolyásolja a mai társadalmat, a régi nézeteket még mindig formálja a fiatalok életét. Ez szomorú - teszi hozzá.

A szovjet kommunista rezsim több embert gyilkolt meg, mint a németországi fasizmus. A hosszú évtizedeken át létező Szovjetunióról alig hitte valaki, hogy bármikor megszűnhet, így szétesése sokakat ért meglepetésként. Vannak, akik úgy vélik, hogy akkor szűnt meg, amikor elfogyott az utolsó rubel, mások geopolitikai összefüggéseket látnak a háttérben.

Lasa Bakradze történész a jelenlegi orosz elnököt idézi. Putyin úgy véli, hogy a Szovjetunió felbomlása volt a legnagyobb geopolitika katasztrófa a XX. században. A történész arra is felhívja a figyelmet, hogy a mai vezetés igyekszik kiterjeszteni Moszkva befolyását a posztszovjet államok egyre nagyobb részére. A balti országok a Szovjetunió szétesése után csatlakoztak az EU-hoz és a NATO-hoz is. Ukrajnát és Grúziát a Nyugattól távol akarja tartani az orosz vezetés.

Sztálin anyagi ágon grúz volt. Nevéhez fűződik a világ legnagyobb kényszermunkatábor-rendszerének, a Lenin által létrehozott Gulag kiterjesztése. Erőteljes személyi kultuszt alakított ki: arcképét minden középületben ki kellett tenni, magát generalisszimusznak neveztette. Milliók haláláért teszi felelőssé az utókor.

Egy grúziai egyetemi professzor Oliver Rajzner egy mondással érzékelteti, hogy mit jelent a szovjet hatás a mában: Grúzia megszabadulhatott a Szovjetunióból, de Grúziából nem lehet kitépni a Szovjetuniót.

A geopolitikai nyomással és a gazdasági nehézségekkel küzdő mai nemzedék népszavazáson, egyértelműen fejezte ki szándékát, miszerint a nyugat felé akar tartani a jövő építésekor. A mai generáció államiságának és az egyénnek is szabadságot követel.