Antoni Gaudí halálának 100. évfordulójára, 2026-ra tervezték befejezni a barcelonai kisbazilikát, a járvány azonban közbeszólt. A Szent Család-temploma sokaknak szolgált ihletül, talán Makovecz Imrének is.
HIRDETÉSA fenséges szentély Európa legmagasabb temploma lesz, ha befejezik. Egy barcelonai könyvkereskedő álma alapján az első tervező gótikus templomot tervezett, egyet a sok hasonló közül. És akkor színre lépett Antoni Gaudí, aki egyedi, szecessziós stílusában tervezte meg azt a pazar építményt, amely éppen egy méterrel alacsonyabb Barcelona hegyénél. Ember alkotása nem lehet nagyobb Istenénél – mondta az építész. Monumentális tervére és éppen rá hivatkozva sokan – köztük Le Corbusier és Salvador Dalí – amellett kardoskodtak, hogy a munkálatokat végleg fel kell függeszteni. A Sagrada Família befejezésének még a vége sem látszott, amikor 1984-ben a világörökség részének nyilvánították. XVI. Benedek pápa 2010-ben szentelte fel kisbazilikaként a templomot, amelynek befejezését 2026-ra, Gaudí halálnak 100. évfordulójára tervezték. A járvány azonban meghiúsította a terveket.
„Az ügyfelem nem siet” – ezt mondta a mutatóujjával az ég fel bökve Antoni Gaudí, amikor felrótták neki, hogy elhúzódik a barcelonai székesegyház építése, amelynek a tervezését csaknem 140 éve, 1883-ban vette át.
Az eredetit tudniillik nem ő álmodta meg.
A Basílica de la Sagrada Família építését egy filantróp könyvkereskedő, Josep Maria Bocabella, az Asociación Espiritual de Devotos de San José (Szent József híveinek lelki társulása) alapítója ihlette.
Egy 1872-ben tett vatikáni látogatása után Bocabella azzal az eltökélt szándékkal tért vissza Olaszországból, hogy az egyik legnépszerűbb ottani kegyhely, a loretói bazilika mintájára a katalán székvárosban is méltó templommal tisztelegjen az Úr előtt.
Némi segítségül szolgálhat az elképzelés és a valóság között, ha összevetjük, mit látott Bocabella az Anconához közeli Loretóban. Klasszikus itáliai stílus: széles homlokzat takarja a kupolát.
Hogy élményeit milyen módon tolmácsolta az építésznek, a feledés homályába merült. Fennmaradt azonban az eredeti terv, amit Francisco de Paula del Villar y Lozano, spanyol építész rajzolt meg szinte vonalzóval Bocabella kívánsága nyomán.
Nemigen hasonlított a loretói mintára. Egy a sok hasonló gótikus jellegű szentély közül – mondhatnánk. A „monumentális” nem volt Villar templomának az ismérve.
Kiöblösödő apsziskápolnáit 1882. március 19-én, magától értetődően Szent József ünnepén kezdték el falazni. Egy év alatt elkészültek, addigra már azonban Villar lemondott, és helyét Gaudí vette át.
Első lépésként a kukába vetette elődje munkáját, és gyökeresen más vázlatokat rajzolt meg.
Ember alkotta építmény nem lehet magasabb Isten művénél
A templom – Gaudí értelmezésében – Jézus életének tükre. A díszítések liturgikus kifejezéseket – hozsannát, excelsist, sanctust – idéznek. A Születés homlokzata Betlehemnek szentelt, az ott látható ciprus pedig az élet fáját szimbolizálja. A Passió homlokzat Jézus szenvedésének részleteit idézi fel az Újszövetségből különböző nyelveken, elsősorban katalánul. A Dicsőség homlokzatát az apostoli hitvallás gondolatai ékesítik, míg a főbejárat felett a Miatyánk olvasható, szintén katalánul, amit a „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” más nyelvekre fordított változata övez.
A három bejárat a három erény: a hit, a remény és a szeretet jelképe. Az apszis tornyán az Üdvözlégy Mária latin nyelvű szövege olvasható.
Amikor a Szent Család-templomának legmagasabb, 170 méteres tornya is végleg elkészül, ez lesz a legmagasabb egyházi épület egész Európában: 8,5 méterrel fogja lepipálni az ulmi, és 10 méterrel a lincolni székesegyházat. Összehasonlításul: az Esztergomi bazilika, Magyarország jelenleg legmagasabb épülete kerek 100 méteres.
Isten művénél azonban emberi alkotás nem lehet magasabb – vélte Gaudí –, így a Jézus-torony, a tetején óriási kereszttel éppen egy méterrel lesz alacsonyabb a Montjuïc-nál, a Barcelona melletti hegynél.
Leegyszerűsítve úgy is fordíthatnánk, hogy a katalán építész elismerte: az ember eltörpül a természet mellett.
Mintha egy pajkos gyermek homokvára lenne
Az építés felügyeletével megbízott Gaudít csak egy évvel a megbízatás elvállalása után, 1884-ben nevezték ki igazgatónak. Négy évtizeddel később, 1926-ban bekövetkezett halálakor a becslések szerint a Sagrada Família csupán 15-25 százaléka készült el.
Gaudí – Ken Follett Katedrálisának állhatatos kőfaragójához hasonlóan – tisztában volt azzal, hogy nem fogja megérni élete fő alkotásának a befejezését. Hogy a walesi írót mennyire inspirálta a katalán építész, nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy regényének két hőse rendkívül hasonló pályát fut be, mint Bocabella és Gaudí: a Katedrálisban Philip (a valós életben Bocabella) az apátság számára akar új templomot építeni, amely a világ legnagyobb gótikus katedrálisa lesz. Építőmestere, az isteni tehetségű Tom (Gaudí), aki kreativitásával és szárnyaló fantáziájával képes felépíteni egy roppant magas templomtornyot, ami sok évszázadon át a város büszkesége lesz.
Gaudí merész munkáját Domènec Sugrañes i Gras folytatta az 1936-os spanyol polgárháborúig.
HIRDETÉSAz építmény azonban a legkevésbé sem volt népszerű. Befejezetlen elemeit, továbbá Gaudí műhelyét és makettjeit katalán anarchisták pusztították el. A jelenlegi terv a tűzben elégett tervek rekonstruált változatain, valamint újabb, modern átdolgozásokon alapul. Az eltelt nyolcvan évben tekintélyes építészek sora irányítja a munkát, 2012 óta pedig a barcelonai születésű Jordi Faulí a főépítész, az új-zélandi Mark Burry pedig vezető tervezője és kutatója.
Az utolsó egy évtizedben kerültek a falakra és homlokzatokra J. Busquets és Etsuro Sotoo, valamint az ellentmondásos Josep Maria Subirachs szobrai. Ez utóbbiakat azóta – minden bírálat dacára – nemzeti kincsnek minősítette a katalán kormány.
A templom kívülről és távolról egy kicsit a homokvárra emlékeztet, nem csak a színe miatt: olyan, mintha egy pajkos gyerek homok türelmes csepegtetésével alakította volna ki a Sagrada Família végső formáját. Közelről látszik, milyen sziszifuszi munkát öltek bele az alkotók.
A középső hajó boltozatát 2000-ben fejezték be. Utána következtek a kereszthajó boltozatai és az apszisok. Tizenöt éve, 2006 óta épül a Jézus Krisztus nevét viselő főtorony kereszt- és tartószerkezete.
A minap fejezték be a második legmagasabb tornyot, a Szűz Máriának szenteltet. Csúcsdísze a betlehemi csillag, felhelyezése volt a munkálatok utolsó mozzanata.
HIRDETÉSGaudí összesen 18 tornyot tervezett a Sagrada Famíliára. Tizenkettőt az apostolok, négyet az evangélisták: Máté, János, Márk és Lukács tiszteletére emeltetett, a legmagasabb két tornyot Jézusnak és Szűz Máriának szentelte.
Gaudí egyértelmű iránymutatást hagyott a jövő számára – mondja Jordi Faulí a bazilika, jelenlegi hetedik főépítésze. A tornyok szimbólumokat közvetítenek, gyakorlati céljuk azonban, hogy a Szent Család-temploma a város minden pontjáról jól látható legyen.
Salvador Dalí: Maradjon meg szuvas fogként
Építésének menetét szinte évről évre pedánsan megörökítették, jóllehet mások mellett Salvador Dalí ellenezte a befejezését.
„Árulás lenne még csak gondolni is a Sagrada Família bevégzésére... a géniusz nélkül. Maradjon ott egy hatalmas szuvas fogként” – érvelt a különc katalán művész, aki szerint építész honfitársa munkájának megcsúfolása, ha nélküle fejezik be a maradandó alkotást.
„A Sagrada Família a nép lelkének tükörképe. Jaj annak a napnak, amikor megállítják!” – ezt mondta viszont jóval Dalí előtt Joan Maragall katalán költő.
HIRDETÉSÉrzéki, spirituális, szeszélyes, túláradó – kevés épület jelképez annyira egy várost, mint befejezetlen Sagrada Família, teljes katalán nevén a Temple Expiatori de la Sagrada Família, a Szent Család Engesztelő Temploma Barcelonában. Antoni Gaudí remekműve uralja a katalán székváros látképét. Szecessziós kőépítészete, mozaikokkal kirakott harangtornyai és torz geometriája metszően gúnyolja ki a modern építészet banalitását – írta két évtizede a Time.
Hogyan lehet egy álmot évtizedekkel megálmodójának halála után valóra váltani? Gaudí 1926-ban bekövetkezett halála óta a szakmában elismert rajongóinak sora, köztük a francia Le Corbusier, a Bauhaus-alapító német Walter Gropius és Ludwig Mies van der Rohe német származású amerikai építészek, továbbá Joan Miró katalán és Antoni Tàpies spanyol festő követelte az 1882 óta szakadozva folyó építkezés leállítását. Ők úgy gondolták, csak így őrizhető meg monumentalitása.
Olyan, mintha „karokat növesztenénk a milói Vénuszon” – hangoztatta például Josep Antón Acebillo, Barcelona korábbi főépítésze.
Az ellenzőkhöz csatlakozott a már említett Josep Maria Subirachs is, aki 1965-ben aláírt egy levelet, amelyben a munkálatok leállítását követelték. Miután azonban felajánlották neki a belsőépítészeti és szobrászati megbízást, meggondolta magát, mert – mint mondta – „teljes alkotói szabadságot kapott”.
Ezt követően épp az ő munkái szították az ellenszegülők hangulatának parazsát. Kétszáz barcelonai művész és értelmiségi nyilatkozatában Subirachs szobrait „giccsesnek” nevezte. A tiltakozók gyertyás körmenetben járták körbe a templomot. A hagyománytisztelők havonta imaórákat tartottak, és Subirachs Jézusának pőresége ellen tiltakoztak.
HIRDETÉSA szobrász szigorú, szögletes stílusa Gaudí díszes merő szürrealizmusának ellentéte, és ezt Subirachs is elismerte: „Az én munkámnak semmi köze Gaudíhoz”. Jóllehet Gaudí 1911-ben vázlatot készített a Passió homlokzatáról, Subirachs megváltoztatta a szobrok elrendezését, és ellentmondásos elemekkel egészítette ki, például egy feszület alatti koponyával. A római centúriók olyan sisakot kaptak, amelyeket játékosan egy közeli épület Gaudí által tervezett kéménycserepeiről másolt. Eközben a kritikusait „huligánoknak és sznoboknak” nevezte.
A természet ihletése
A Sagrada Família befejezésének szinte egyedüli híve maga a tervező, Antoni Gaudí volt.
„Minden különösen nagyszerű templom befejezése évszázadokig tartott” – vallotta életrajzírójának éltes korában az építész, aki jámboran vallásos volt, és alamizsnáért könyörgött, amikor a támogatások elapadtak. A végleges homlokzatnak tudatosan csak vázlatát alkotta meg. A római Szent Péter, valamint a kölni és reimsi katedrálisok példáját idézve azt mondta: „Egy másik nemzedék együttműködésével fog elkészülni – ahogy ez mindig is így van a katedrálisok esetében –, amelyeknek a homlokzatát nemcsak több alkotó, hanem különböző stílusok határozzák meg”.
Gaudí egy új építészeti rendszert dolgozott ki – mondta Joan Bassegoda professzor. „A téglalapok és körök geometriája helyett a természetből vette a szerkezeteit, és azt tanulmányozta: milyen formák teszik lehetővé a fák és az emberek számára egyaránt, hogy növekedésük dacára egyenesek maradjanak.” A hiperbolákat, parabolákat, spirálokat és csavarfelületeket, a csak általa alkalmazott íves, nyitott végű formákat Gaudí elképesztő pontossággal számította ki. Ma a számítógépek igazolják, hogy mérései tökéletesek. „Még mindig tanulunk Gaudí zsenialitásából” – mondta Bassegoda professzor.
A Sagrada Familiát egyesek régimódi, rút kiskacsának csúfolták. Tisztelői azonban hittek és hisznek abban, hogy hattyúvá fog változni, ezért lelkesen finanszírozzák a katalán nacionalistáktól kezdve a japán üzletembereken át az amerikai turistákig. A spanyol állam, sőt az egyház sem nem járult hozzá az építkezés finanszírozásához. A hozzávetőleges számítások szerint tavalyelőttig 374 millió eurónyi (mai árfolyamon 137 milliárd forintnyi) összeget adományoztak az építésére – holott – mint utólag kiderült, 134 éven át még építési engedéllyel sem rendelkezett.
HIRDETÉSJól menő üzlet
Kérték persze, még 1885-ben, csak az építési engedély iránt kérelem valahogy elkallódott a fiókban, a fásult hivatalnokok pedig nem vették észre, hogy városukban évtizedek során tornyok kezdenek az ég felé meredezni.
Így aztán csak nemrég vették észre, hogy a Sagrada Família megfelelő és gondosan lebélyegzett okmányok híján épül. Az engedély 12 millió euróba kerülne, közcélú épületről lévén szó azonban 65 százalékos kedvezmény illeti, így végül 4,6 milliót kell fizetnie a munkálatokat felügyelő egyházi építési tanácsnak.
A testület egyezséget között az önkormányzattal, így tíz év alatt további 36 millió eurót fizetnek Barcelona városának, amely cserébe a befolyt összegből 22 millió eurót fordítana a tömegközlekedés fejlesztésére, 7 millió euróból közvetlen földalatti összeköttetést teremtenének a metró és a bazilika között. Négy millió eurót költenének városfejlesztésre a Sagrada Família közvetlen környezetében, és tíz év alatt mintegy 3 millió eurót a környék takarítására, rendben tartására.
A templomot évente négy és fél millióan látogatják, és csaknem 20 millióan járnak a környékére, hogy megnézzék az építményt. A látogatók száma a járvány idején értelemszerűen csökkent.
Az építkezés egyébként egy jól működő gazdasági vállalkozás. A 21 eurós nyugdíjasjegy a legolcsóbb, a felnőttek belépője pedig 26 euróba kerül. Most már évi 80 millió eurós bevétel származik csak a jegyek eladásából, az építésre szánt kiadások pedig ennek az összegnek a kétharmadát teszik ki.
HIRDETÉSA földet jelképező fák és a tengert szimbolizáló teknősök a pillérek
A Sagrada Família építésének kezdeti időszakában Gaudí – megfontolt és alapos mérnökként – egy iskolát emeltetett a helyszínen. A tanoda az építőmunkások gyermekei számára készült, mivel az apák naphosszat, sőt néha éjszakákat is Európa egyik legpompásabb építményének a falazásával töltötték. Az 1909-ben tervezett iskola ma a Sagrada Famíliáról szóló kiállítás helyszíne.
Jóllehet 1984-ben még csak nem is sejtették, mikor készül el a templom, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A címet főként egyedülálló építészeti stílusa és Gaudí azon képessége miatt kapta, hogy innovatív és művészi alkotást tudott létrehozni.
Építése elkezdésekor a Sagrada Famíliát egy egyszerű római katolikus templomnak tervezték. Később katedrálisnak szánták, majd 2010-ben XVI. Benedek pápa kisbazilikának nyilvánította. A bazilika egyben egy templom egyházi rangját jelöli, a legmagasabbat, bár megkülönböztetik a kis- és nagybazilikát.
A barcelonai templom földalatti szintjén található a kezdeményező Josep Maria Bocabella sírja, és itt helyezték örök nyugalomra Antoni Gaudít is, aki néhány nappal azután halt meg 1926-ban, hogy elütötte egy villamos. Síremléket négy kápolna veszi körül. Gaudí sírját a Szűzanyának szentelt kápolnában őrzik.
Gaudí építményének minden szegletében rengeteg a jelkép. A vallási szimbólumokon túl a belső pillérek voltaképpen fákra hasonlítanak. Alakjuk nem szabályos, mint ahogyan a valódi fáké sem. A pilléreket – a föld és a tenger jelképeként – teknősök támasztják.
HIRDETÉSSokakat inspirált
A Sagrada Família jégből vájt mását 2015-ben Leo érsek szentelte fel a finnországi Juukában.
A merész építészek, jobbára egyetemisták – ragyogó megoldással egy 30 méter, a kereszttel együtt 34 méter magas főtornyot emeltek.
Három évvel később, 2018-ban a Magas-Tátrában, Tarajkán épült egy jégtemplom. A meseszép alkotás elkészítéséhez 190 tonna jeget és 1440 jégtáblát használtak fel.
A templom átmérője 25 méter, alkotóit pedig az elkészítéskor a barcelonai Sagrada Família inspirálta.
Sokan egyenesen Antoni Gaudí katalán építész világhírű katedrálisához, a barcelonai Szent Család-templomhoz hasonlították Makovecz Imre budapesti katedrálistervét. Míg Gaudí a katalán szecesszió építészeként és a parabolaívek grandiózus játékosaként vált világhírűvé, Makovecz Imrét a magyaros organikus építészet megteremtőjeként tartja számon a szakma.
HIRDETÉS
A Makovecz-katedrális megépítéséért küzdők szerint a magyar főváros XII. kerületében is hasonló hatású lenne a különleges templom. A projekt ellenzői szerint viszont egy stadion árába kerülne megvalósítása, az egyház pedig a későbbi fenntartás várhatóan magas költségeit vetette fel.
A tervezett templom méreteiben a Mátyás-templomhoz lenne hasonlatos, 70 méter magas templomtoronnyal, és ugyanilyen hosszú hajóval.
A Sagrada Família nem készül el 2026-ra
„A Sagrada Família látható jelként a láthatatlan Isten jelképe, akinek dicsőségére tornyai nyílként emelkednek az abszolút fény felé, arra mutatva, aki maga a Fény, a Magasság és a Szépség” – ezekkel a szavakkal szentelte fel úgynevezett kisbazilikaként XVI. Benedek pápa a Szent Család-templomának oltárát 2010. november 7-én. A jeles eseményre 128 évvel az alapkőletétel után került sor. A felszentelési szertartás során a templom oltárát és falait krisztusolajjal kenték meg, oltáránál pedig tömjént füstöltek – jelentette a vatikáni hírügynökség.
A természet, a szentírás és a liturgia harmonikus egyesítésével Gaudí „géniuszként segítette a világban lehorgonyzott, de Isten felé nyitott, Krisztus által megvilágosított és megszentelt emberi tudatunk építésében” – magyarázta Benedek pápa.
A kivitelezők akkoriban még úgy gondolták, hogy a Szent Család-templomát a kitűzött határidőre, Antoni Gaudí építész halálának századik évfordulójára, 2026-ra befejezik, a járvány azonban közbeszólt.
HIRDETÉSMár egy éve, tavaly ősszel kiderült, hogy ezt a határidőt biztos nem lesznek képesek tartani. Eddig a munkálatok háromnegyedével végeztek, egyelőre azonban csak azt közölték, hogy késni fognak. Új céldátumot – legalábbis nyilvánosan – nem jelöltek ki.