Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Gyorsan helyreállt a magyar gazdaság a járvány sokkjából, de elszállt a hiány és az infláció

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Bankjegyek egy asztalon
Bankjegyek egy asztalon   -   Szerzői jogok  Oláh Tibor/MTI

Hamar magára talált a magyar gazdaság a koronavírus-járvány sokkja után. Bár a visszaesés gyors és drámai volt 2020 tavaszán, ma már mind a nemzeti össztermék, mind a foglalkoztatottság meghaladja a válság előtti szintet. Az államháztartási hiány és az infláció viszont európai összehasonlításban is magas. Az Euronews két szakértőt kért fel, hogy elemezze a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét.

Nagy visszaesés, gyors kilábalás

Madár István, a portfolio.hu vezető makrogazdasági elemzője és Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyaránt úgy véli, hogy bár 2020 tavaszán hirtelen leállás következett be a világgazdaságban, és ezzel párhuzamosan Magyarországon is, ezt a sokkot gyorsan sikerült kiheverni. A GDP már meghaladta a járvány előtti szintet, és a foglalkoztatás is új csúcson van. Bár sokan vannak olyanok, akik nem ugyanabban a szakmában dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, a cégek valószínűleg egyre inkább a munkaerőellátás problémájával fognak küszködni a jövőben.

„Ami további meglepetést jelentett, hogy a második, harmadik járványhullámok nem okoztak a magyar gazdaságban visszaesést. Ugyan valamelyest lassult a kilábalás üteme, de összességében mégis azt lehet mondani, hogy egy nagyon gyors felpattanás történt, amit elsősorban azzal lehet magyarázni, hogy mindenhol a világon hozzászoktak a járványhoz az emberek, és az első pánikszerű reakciók után a vállalatok sikeresebben tudták megszervezni a termelésüket. Nem volt akkora leállás sehol sem a világban, nem akadtak el úgy az ellátási láncok, és ezáltal tulajdonképpen mindenhol sikerült a termelést normalizálni. Közben pedig a lakosság is vissza tudott térni a szokásos életviteléhez, vagy ahhoz hasonló szintre" - magyarázta Madár István.

A gondok már korábban is megvoltak

Karsai Gábor szerint fontos kiemelni, hogy a magyar gazdaság mostani problémái nem pusztán a járvány miatt alakultak ki, azok a korábbi évek gazdaságpolitikájának következményei:

„A magyar gazdaság már a járvány előtt is egy erősen élénkítő, úgynevezett prociklikus gazdaságpolitika állapotában volt. Ez azt jelenti, hogy egy meglehetősen kedvező világgazdasági és európai, valamint magyar konjunktúra mellett az államháztartás különböző költségvetési kiadások révén, a jegybank pedig rendkívül alacsony kamatokkal és támogatott hitelekkel igyekezett serkenteni a gazdaságot. Az államháztartási hiány ugyan alatta volt a bűvös 3 százaléknak, de az uniós tagállamok jelentős része éppen a konjunktúra miatt szufficites volt eközben. A mi államháztartásunk majdnem a legnagyobb deficitet mutatta."

Kovács Tamás/MTI
Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén november végénKovács Tamás/MTI

Elszállt a hiány

Az államháztartás hiánya aztán a járvány alatt megugrott - nemcsak nálunk, máshol is.

„Az ilyenkor szokásos reflex az, hogy amikor visszaesik a gazdaság, akkor a keresletet valahogy pótolni kell, és az állam így elkezdett gőzerővel költekezni: elsősorban beruházásösztönző lépéseket hozott, aminek eredménye az lett, hogy nagyon felduzzadt a költségvetési hiány, a GDP 8-9 százalékát elérő szintre, és igazából a fő dilemma az volt a következő egy évben, hogy ezt milyen mértékben és milyen tempóban érdemes lejjebb hozni. Ez a tempó végül a kormányzat választása szerint rendkívül mérsékelt lett, tehát nagyon alacsony tempóban csökkent idén a költségvetés hiánya, dacára annak, hogy maga a gazdaság nagyon gyorsan helyreállt. Ez biztosított egy nagyon jelentős bevételi többletet a költségvetésnek" - mondta Madár István. 

A pluszpénzeket pedig a kormány elköltötte:

„A magyar gazdaságpolitika magát válságkezelő gazdaságpolitikának nevezte, ami azt jelentette, hogy a válság okozta visszaesést igyekezett fékezni. Valójában azonban a munkanélküliség kezelésére, a valóban nehéz helyzetbe került cégek megsegítésére viszonylag kevés forrás jutott, és hatalmas összegek mentek, hogy úgy mondjam, lojális beruházási csoportokhoz. Tehát például szállodafejlesztésekre, amelyek a belátható időn belül nem fognak megtérülni" - magyarázta Karsai Gábor, majd hozzátette:

A 2022-es választási év miatt nagyon nagy összegben került sor olyan, a lakosság közérzetét javító lépésekre, amelyek meglehetősen költségesek. A legismertebb a tizenharmadik havi nyugdíj teljes kifizetése, de ilyen az SZJA visszatérítése a családosoknak, a fiatalok SZJA-mentessé tétele és a béremelés számos ágazatban.

Az államnak sincs feneketlen pénztárcája

A GKI számításai szerint a hangulatjavító intézkedések több mint ezermilliárd forintos többletkiadást jelentenek az államkasszának. Eközben azonban a helyreállítási alappal kapcsolatos politikai viták miatt kevesebb uniós forrás érkezik az országba. Decemberben végül kiderült, hogy a költekezésnek vannak korlátai: a kormány bejelentette 350 milliárd forintnyi beruházás csúsztatását, és azt, hogy egyelőre nem vásárolja meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.

„A kormányzat visszavágta a jövő évi költségvetési hiányt, ami Európa egyik legnagyobb költségvetési hiánya lett volna a tervek szerint. Ez már jóval közelebb van az uniós átlaghoz. Még mindig meghaladja azt valamelyest, de ez már azért a kezelhető mérték, ahonnan ki lehet indulni majd a következő években egy költségvetési stabilizációban" - mondta Madár István, Karsai Gábor pedig kiemelte, hogy mindenképpen szükség lenne az uniós pénzek folyósítását elindító politikai megállapodásra, mert az ország megítélését nagymértékben rontja a devizahitel-felvétel, amire az utóbbi időszakban kényszerült.

Karsai Gábor szerint az uniós pénzekkel kapcsolatos megállapodás mellett arra is szükség van a stabilitás megőrzése érdekében, hogy a kormány változtasson a gazdaságpolitikán.

„Ennek előjeleit látjuk. A monetáris politika is az elkezdett szigorodni, most már 3,6 százalékos az irányadó kamat. Ha arra gondolunk, hogy 7,4 százalék az infláció, akkor ez befektetői szemmel még óriási negatív reálkamatot jelent. De a hitelesek számára ez megemelkedett törlesztési kötelezettséggel jár, ha nem fix kamatozású kölcsönt vettek fel, vagy éppen most készülnek a hiteligénylésre."

Nagy Zoltán/MTI
Vásárlók a Fővám téri vásárcsarnokban - az erős inflációt mindenki megérziNagy Zoltán/MTI

Az infláció az egekben

Az infláció a költségvetési hiányhoz hasonlóan egy olyan mutató, amely Magyarországon már a járvány előtti időszakban is magasnak számított európai összehasonlításban - 2020 januárjában 4 százalék körül alakult.

„Az infláció valóban már a válság előtt magasabb volt annál, mint ami ideális, elsősorban a kormányzat és a jegybank erős keresletélénkítő politikája miatt. Akkor valószínűleg elkésve nyúlt volna hozzá a jegybank a szigorításhoz, azonban ezt az egész kérdést zárójelbe tette a koronavírus-válság, ami ugye újra egy lazító jellegű gazdaságpolitikát tett szükségessé. Ráadásul talán nem feltétlenül szükséges módon a forint is történelmi mélypontjára süllyedt. Így aztán amikor a gazdaság újra magára talált, akkor volt egy rendkívül gyenge forintunk, egy alaptermészetében is viszonylag magas infláció, és eközben az egész világ inflációs képe óriásit változott" - mondta Madár István, majd így folytatta:

„Külföldről éveken keresztül tulajdonképpen egy inflációt hűtő jellegű hatás érte a magyar gazdaságot. Most épp ellenkezőleg, az inflációt kívülről is fűti az alapanyagok és az energia drasztikus drágulása. És ennek eredményeképpen láthatjuk azt, hogy a külső és belső hatások összességében Európa egyik legmagasabb inflációs rátáját eredményezték itt az őszi hónapokban. A csúcsot novemberben már valószínűleg elértük, de a következő hónapokban is csak igen lassú lesz a süllyedés. Hiszen azok az inflációs hatások, amelyeket jelenleg látunk, a várakozások szerint nem tűnnek el nagyon gyorsan a gazdaságból."