Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Antony Blinken: egy magyarországi felmenőkkel rendelkező amerikai Párizsban

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Antony Blinken egy római sajtóértekezleten, 2021-ben
Antony Blinken egy római sajtóértekezleten, 2021-ben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Andrew Harnik

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tizenévesként sokáig vívódott a művészet és a politika között. Végül mindkettőben kipróbálta magát: gyártott filmet, mind a mai napig remekül gitározik bal kézzel, két és fél évtizede azonban jobbára a Fehér Ház, a szenátus, most meg a külügyminisztériumnak helyet adó washingtoni Foggy Bottom a második otthona. Obama elnöki ciklusában, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyetteseként részt vett az Oszáma bin Láden elfogására készített terv kidolgozásában, előtte pedig az alelnök jobbkezeként az iraki rendezés lebonyolítója volt. Neki tulajdonította Biden, hogy Amerika arcvesztés nélkül vonulhatott ki Irakból. Antony Blinken – akit Biden alteregójának is neveznek – azt vallja, hogy diplomáciával minden vitás kérdés rendezhető. Ezt tolmácsolta orosz partnerének, Szergej Lavrovnak is az ukrán válságról azok után, hogy nemrég zajosan összekülönböztek.

„Párizs a második otthonom” – ezt mondta távoli és halovány magyar kötődése ellenére Antony Blinken, amikor egy derűs júniusi napon a francia külügyminisztérium tekintélyt parancsoló, fenséges épületében, a Quai d’Orsay-n találkozott francia kollégájával.

A hallgatóságát is meglepte kifogástalan nyelvtudásával. „Abszolút tökéletes” – jegyezte meg később elismerően az újságírók egyike, aki interjút készített vele. Blinken felidézte, hogy több mint tíz évig élt a francia fővárosban, és mind a mai napig szívesen nézi a francia sorozatokat, például a Magyarországon is népszerű A legendák hivatalát, a _Le bureau des légendes_-et vagy a _Dix pour Cent_-t (Call my agent!).

Néhány hónappal később a „francia kapcsolat” nagyban segített az emlékezetes botrány hullámainak csillapításában, miután Ausztrália úgy döntött, hogy mégsem Franciaországtól, hanem az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától vásárol tucatnyi gyorsabb, nagyobb hatótávolságú és nehezebben felderíthető tengeralattjárót. Franciaország 66 milliárd dollárt bukott az üzleten, Macron pedig haragja jeléül haladéktalanul hazarendelte washingtoni nagykövetét.

Noha az ausztrál döntést elsősorban a haditengerészeti termék minőségi tényezői befolyásoltak, a düh csak azután csillapodott, hogy Biden bűnbánó telefonbeszélgetést folytatott a francia elnökkel, külügyminisztere, Blinken pedig elismerte, hogy az Egyesült Államok az ügyet kezelhette volna elegánsabban is.

Őt – épp Franciaországhoz való kötődése miatt – érzékenyen érintette a diplomáciai torzsalkodás. Édesanyja még mindig Párizsban él, Blinken pedig éberen követi a francia fociválogatott hullámvölgyes pályafutását, és – ha csak teheti – megnézi legfontosabb meccseit.

AP Photo/Andrew Harnik
Antony Blinken Rómában, 2021-benAP Photo/Andrew Harnik

Beköltözését a washingtoni Foggy Bottom negyedben található amerikai külügyminisztériumba Párizsban leplezetlen örömmel fogadták: abban bíztak, hogy Párizs első lesz az egyenlők között azok után, hogy Biden ígéretet tett, újjáépíti a Trump alatt megromlott kapcsolatokat a nyugat-európai szövetségesekkel.

„Bizton állíthatom: amikor Blinken letette a miniszteri esküt, fel sem merült benne, hogy a Franciaországgal történt diplomáciai konfliktus prioritás lesz tennivalói listáján” – idézte a New York Times az Obama-kormányzat egykori külügyminisztériumi tisztségviselőjét.

Nem is olyan régen a republikánusok fanyalgását a jelenlegi külügyminiszter egyik elődje, John Kerry, a kitüntetett vietnami háborús veterán – aki egy svájci bentlakásos iskolában tanult meg franciául – azzal váltotta ki, hogy néha a nyarakat nagyszülei bretagne-i tengerparti otthonában töltötte.

Nem hat teljesen amerikainak – mondták róla. „Franciának néz ki” – jegyezte meg egyszer Kerryről George W. Bush elnök kereskedelmi minisztere, holott Kerry Blinkenhez képest csak egy Eiffel-toronynál bámészkodó amerikai turistának tűnik.

Blinken ugyanis alig 9 éves volt, amikor akkor már Párizsban élő édesanyja magához vette.

De ne szaladjunk ennyire előre az időben. Antony élete nem Franciaországban kezdődött.

Párizsban más szemszögből ismerte meg hazáját

Az Egyesült Államok 71. külügyminisztere askenázi, azaz európai származású zsidó szülők gyermekeként született 1962. április 16-án, egy hétfői napon a New York állambeli Yonkersben. Antony azonban – édesapja szerint – nem gyakorolja vallását. Édesanyja, Judith Blinken, később Pisar, lánykori vezetéknevén Frehm, szülei magyarországi származású zsidók voltak. A Blinken vezetéknév ismerősen csenghet: Antony édesapja, Donald Blinken – korábban befektetési bankár, majd a New York Állami Egyetem elnöke – 1994 és 1997 között, a Clinton-kormányzat időszakában az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Hozzá hasonlóan a nagybácsi, Alan Blinken Brüsszelben képviselte nagykövetként az Egyesült Államokat.

Antony, vagy barátainak Tony, a gyermekkorát New Yorkban töltötte. Óvodai felvételijén egy nevelő kikérte a véleményét egy falon függő festményről.

„Néhányan festménynek neveznék, de szerintem ez inkább egy kép” – válaszolta tudálékosan anyja visszaemlékezései szerint a kisfiú.

Csupán nyolc éves volt, amikor szülei 1970-ben elváltak. Addig a New York-i Dalton Schoolba járt, miután azonban édesanyja a válás után hozzáment Samuel Pisarhoz, Antony hozzájuk költözött, és a Diadalívtől nem messzi, előkelő École Jeannine Manuel magániskolában fejezte be általános és középiskolai tanulmányait.

„Just another brick in the wall”, még egy tégla a falban – utalt az iskolai évkönyvben a Pink Floyd slágerére.

Forrás: École Jeannine Manuel évkönyv
Vége az iskolának, Antony Blinken 1980-ban az iskolai évkönyvbenForrás: École Jeannine Manuel évkönyv

Édesanyja, Judith már Pisarként gyorsan letette a névjegyét a francia fővárosban. A Brooklyn Academy of Music egykori zenei igazgatója egyfajta kulturális nagykövetként népszerűsítette a többi között a mára bezárt párizsi Amerikai Központot. A Chicago Tribune portréjában hibátlanul beszélő franciaként és „tökéletes háziasszonyként” jellemezte, aki „a francia nőkre jellemző magabiztossággal öltözködik”. Vendégeit lenyűgözte a 16. kerületben, az előkelő Avenue Foch mellett található családi házban, „egy nagyon modern, teljesen fehér, kétszintes otthonban, amely telis-tele van értékes műtárgyakkal”.

AP Photo/Laurent Rebours
Judith Pisar és Leonard Bernstein a karmester tiszteletére rendezett párizsi gálán, 1986-banAP Photo/Laurent Rebours

Anthony egyik osztálytársa volt Robert Malley, egy életre szóló barátja, aki most a Külügyminisztérium iráni különmegbízottja. A Blinken-gyerek gyorsan megtanult franciául, észrevétlenül beilleszkedett a kultúrába, miközben mindig megtalálta a módját, hogy amerikai gyökereit is felvállalja. Amikor Párizsban megnyílt az első McDonald’s, barátaival törzsvásárlóvá vált. Imádta az amerikai rockzenét, és egy zenekarban – balkezes gitárosként – fellépett az érettségi bálon.

Tony egy amerikai volt Párizsban – utalt Gershwin megfilmesített szimfonikus művére Malley.

Antony Blinken tinédzserként már élénken érdeklődött a nemzetközi politika iránt, miközben barátai ellenségesen viszonyultak hazája iránt, amikor a hidegháborút napi rendszer napi rendszerességgel bírálta a baloldal. Az „életét megváltoztató élménynek” nevezte a Párizsban töltött éveket a New York Timesnak nyáron adott interjúban. Ez az időszak tette lehetővé számára, hogy „más szemszögből ismerje meg a saját országát”.

Nevelőapja egy neves lengyel származású diplomata, ügyvéd és politikai eminenciás volt, mások mellett a brit sajtómágnás, Robert Maxwell, majd a francia kormányok bizalmasa. Samuel Pisar túlvészelte az auschwitzi és dachaui haláltáborokat, ahol négy évet töltött fogolyként. A białystoki iskola 900 tanulója közül csak ő élte túl a háborút úgy, hogy egy náci halálmenetből az erdőbe menekült, ahol egy arra járó amerikai tankban talált menedékre – ezt mondta róla a külügyminiszteri kinevezését megelőző szenátusi meghallgatáson.

A magyar szál

„Dédnagyapám, Meir Blinken a kelet-európai pogromok elől menekült, és 1904-ben érkezett New Yorkba, ahol kiemelkedő jiddis szerző lett, és gyakran írt a századfordulón saját közösségének bevándorlói tapasztalatairól” – tweetelte emigráns felmenőjéről az amerikai külügyminiszter.

„Mostohaanyám, Vera Blinken a kommunizmus elől menekült el Magyarországról, majd visszatért, hogy segítsen hazánkat képviselni apám, Donald Blinken mellett, aki nagykövet volt” – tette hozzá Antony Blinken.

Nevelőanyja, Vera Blinken közvetlenül a háború előtt született, és Budapesten, a Hollán Ernő utca 10. alatt nőtt fel, alig néhány háznyira a 16-os házszámtól, ami viszont Soros György otthona volt gyermekkorában. A háború alatt éheztünk – így emlékszik vissza Vera a viszontagságos évekre. Amikor épp nem szóltak a szirénák, anyja élelmet keresett, és ilyenkor mindig magával vitte csöppnyi kislányát.

„Nem akarom, hogy árva maradj. Ha meghalunk, együtt halunk meg” – mondogatta neki.

Forrás: The Common Good
Vera Blinken édesanyja karjaiban a budapesti Lánchídnál a II. világháború alattForrás: The Common Good

Egy hideg téli napon, 1945. január 16-án szovjet katonák léptek be az alagsori óvóhelyre. Felszabadítottak minket – írta később Vera. „Nem tudtuk, hogy mit hoz a jövő, de abban a pillanatban valóban felszabadultnak éreztük magunkat. Kimehettünk az utcára, és végre érezhettük a nap melegét.”

Édesapja a háborút túlélte, 1948-ban azonban, 44 évesen meghalt. Anyja szerint ez volt a jel, hogy el kell menekülnie gyermekével az akkor már kommunista Magyarországról. Több sikertelen próbálkozás után az olasz nagykövet segítségével névházasságot kötött egy addig ismeretlen férfival, akivel „hazamehettek” Olaszországba. Nem sokkal később a házasságot érvénytelenítették, mivel csak humanitárius okokból köttetett. Vera Blinken mai napig hálás a kedves és nagylelkű itáliainak.

Állampolgárság és útlevél nélkül, hontalanként hajóztak be anyjával az Egyesült Államokba az úgynevezett magyar kvóta keretében, aminek a lehetőségével a vasfüggöny miatt alig páran élhettek. A hajó neve történetesen America volt, érkezéskor pedig a Szabadság-szobor látványa fogadta az utasokat. A hajó neve jelképesen az úti célt jelölte, a szobor pedig a jövőt.

Vera az Egyesült Államokban művészettörténészként végzett a Vassar Egyetemen, majd belsőépítészként dolgozott. Több alapítvány elkötelezett és régi tagja. Magyarországon – nagykövet férje mellett – ő indította el 1996-ban a Primaverát, az első mobil mellrákszűrő programot Közép- és Kelet-Európában.

MTI Fotó: Czimbal Gyula
Vera és Donald Blinken könyvüket dedikálja Budapesten, 2009-benMTI Fotó: Czimbal Gyula

„A felsőoktatást, a művészeteket és a demokratizálódási folyamatokat mind az Egyesült Államokban mind Magyarországon megingathatatlan elkötelezettséggel támogató” házaspár tevékenységének elismeréseként vette fel a Vera és Donald Blinken nevet a Közép-európai Egyetem mellett működő Nyílt Társadalom Archívum.

Antony Blinken vívódása a művészet és a politika között

Antony Blinken Párizsban eltökélte, hogy filmrendező lesz vagy legalábbis filmfesztivált szervez. Ebben a korban mindenki filmes akar lenni – legyintett később az apja. A fia azonban állhatatos volt, és producerként több alkotást jegyzett, köztük a berlini Arany Medvére jelölt, 1995-ben készült Menekülés a pokolból című vámpírfilmet is.

Tony 1980-ban 18 évesként hagyta el Franciaországot, hogy a Harvard Egyetemre és a Columbia jogi karára járjon, majd két évre visszatért, és egy párizsi ügyvédi irodában dolgozott.

A Harvardon még nem tudott dönteni a két karrier, a művészet és politika között, így ott bölcsészdiplomát szerzett.

Az egyetemen azonban a Harvard Crimson, a napi megjelenésű diáklap társszerkesztője volt, amelyben több aktuálpolitikai cikke jelent meg. A Harvard elvégzése után a politikai és kulturális témákkal foglalkozó New Republic folyóirat gyakornoka volt.

Újságírói vénája mind a mai napig megmaradt: szabadidejében gyakran publikált a New York Timesben, a CNN-ben pedig időnként elemzett.

Szövetséges a szövetséges ellen című tanulmánya 1987-ben jelent meg. Ebben azzal érvelt, hogy a Szovjetunióra gyakorolt diplomáciai nyomás a szibériai csővezetékválság idején kevésbé volt jelentős az amerikai érdekek szempontjából, mint az Egyesült Államok és Európa közötti erős kapcsolatok fenntartása. A kiadvány alapjául diplomamunkája szolgált.

A Columbia Egyetem jogi karára 1985-ben iratkozott be, és 1988-ban szerzett doktori címet. Ekkor már elkötelezett demokrata volt: apjával, Donald Blinkennel együtt Michael Dukakis demokrata elnökjelölt számára gyűjtötte a kampányhoz szükséges pénzadományokat. Hat évvel később már a Fehér Házban dolgozott. Nagyjából akkor került oda, amikor apját budapesti, nagybátyját pedig brüsszeli nagykövetnek nevezték ki. A három tisztség között azonban semmilyen összefüggés sincs.

AP Photo/Michel Spingler
Samuel Pisart UNESCO nagykövetnek nevezték ki 2012-benAP Photo/Michel Spingler

Antony Blinkennek ugyanis mostohaapja, Samuel Pisar egyik barátja javasolta, hogy jelentkezzen a külügyben megüresedett egyik posztra, ahová egy helyettes államtitkár vette fel. Onnan azonban rövidesen átcsábította közvetlenül Clinton elnök mellé a Fehér Ház akkori beszédírója.

„Olyan valakit kerestem, aki egyszemélyben tud elnöki beszédet írni, ugyanakkor egy kicsit szélesebb körben gondolkodni arról, hogy merre tartunk stratégiailag” – mondta erről az időszakról a legendás Sandy Berger, akkor a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.

Antony Blinken a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa volt 1994 és 2001 között. Ennek az időszaknak a kezdetén ráadásul Clinton elnök különleges asszisztense, a stratégiai tervezésért felelős vezető igazgatója, valamint Nemzetbiztonsági Tanács beszédírással foglalkozó csapatának volt az igazgatója.

A szenátus külügyi bizottságának személyzeti igazgatójává 2002-ben nevezték ki. Egy évvel később a demokrata Joe Biden szenátornak, a külügyi bizottságának elnökének segített az Irak elleni invázió támogatásának megfogalmazásában. A támadást George W. Bush republikánus elnök rendelte el. „A kemény diplomácia melletti szavazat” – így jellemezte Blinken a politikai rivális támogatását.

Az iraki megszállást követő években Biden – megint csak Blinken segítségével – az ország három részre történő felosztását javasolta a délen többségben levő síiták, az északi szunniták és a kurdok között. Az ötletet elsöprő többséggel vetették el Washingtonban és Irakban egyaránt, ahol a miniszterelnök ellenezte a tervet.

Negyven millió embernek köszönte meg házasságát

Egy rabbi és egy pap celebrálta 2002. március 2-án a szertartást, amelyen a 39 éves Antony Blinken fogadott örök hűséget 30 éves kolléganőjével, a washingtoni középosztálybeli, ír katolikus családból származó Evan Ryannel. Az esküvőn számos neves vendég, köztük Hillary Clinton is részt vett.

„Hálás vagyok annak a mintegy 40 millió embernek, akik Bill Clintonra szavaztak, mert nélkülük soha nem találkozhattam volna Evannel a Fehér Házban” – mondta a meghívottak előtt a vőlegény.

Forrás: WashingtonLife
Evan Ryan és Antony BlinkenForrás: WashingtonLife

A szavazókra azért utalt, mert feleségét 1995-ben ismerte meg a Fehér Házban, ahol Evan Ryan Hillary Clinton kabinetfőnökének, Antony Blinken pedig Bill Clinton elnöknek volt a „különleges asszisztense”.

Evan Ryan később, 2013 és 2017 között az oktatási és kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott, azt megelőzően pedig Joe Biden alelnök kormányközi ügyekért és a közkapcsolatokért felelős asszisztense is volt. És csak az érdekesség kedvéért: Antony feleségének nagyapja, James J. Rowley 1961 és 1973 között az amerikai titkosszolgálatot irányította igazgatóként, történetesen a dallasi Kennedy-gyilkosság idején is.

A Blinken házaspárnak két gyermeke született, róluk azonban semmit sem tudni. Az utódokat gondosan távol tartják a nyilvánosságtól, és semmit sem posztolnak róluk a közösségi médiában.

„Bátor húzás”

A Bush nevével fémjelzett két republikánus elnöki ciklus után Antony Blinken 2008-ban Joe Biden elnökjelöléséért kampányolt aktívan. Biden azonban alulmaradt, ekkor Blinken az Obama-Biden elnök/alelnök csapat tagja lett.

Barack Obama győzelmét követően Bident bízta meg a többi között a kormány iraki politikájával, amit Blinken felügyelt.

„Tony Blinken kemény munkája nélkül nem jutottunk volna ki Irakból arcvesztés nélkül” – dicsérte később beosztottját az alelnök.

Blinken nem sokkal később Obama bizalmasa lett, és beiktatták a nemzetbiztonsági szakértők szűk körébe is. Az elnök helyettes asszisztenseként és az alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként kulcsfontosságú szerepet játszott az Afganisztánnal, Pakisztánnal és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos amerikai politika kialakításában.

Részt vett az Oszáma bin Láden megölésére irányuló küldetés tervezésében.

„Soha nem láttam még bátrabb döntést egy vezető részéről” – mondta Blinken utóbb az akciót engedélyező Obamáról.

AP Photo/The White House, Pete Souza
Barack Obama, Joe Biden, és Hillary Clinton a műveleti teremben figyelik az abottábádi csapást bin Láden ellen 2011-ben, az ajtóban Antony BlinkenAP Photo/The White House, Pete Souza

Antony Blinken 2014-ben a nyugdíjba vonuló William Burnst váltotta a külügyminiszter-helyettesi poszton. Kulcsszerepet játszott a szíriai politika és a 2014-es krími annektálásra adott amerikai válasz kidolgozásában, ami után nyíltan bírálta Putyin orosz elnököt, akit a Brookings Intézetben mondott beszédében „nemzetközi bűnözőnek” nevezett, egyúttal pedig fontosnak tartotta Oroszország menesztését a legfejlettebb országok G8-ak csoportjából.

Az orosz katonai beavatkozásról Ukrajnában – immár külügyminiszterként – a minap is élesen összecsapott orosz partnerével, Szergej Lavrovval. Kevésbé volt szó nézeteltérésekről, mint inkább kibékíthetetlennek tűnő realitásokról – így jellemezte a találkozót a Politico.

Antony Blinken megismételte az amerikai követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait az ukrán határról, az orosz külügyminiszter azonban arra figyelmeztetett, hogy országa „alapvető biztonsági fenyegetésnek” tekinti a NATO keleti terjeszkedését.

„Azt akartam, hogy megértse az aggodalmainkat, hogy milyen következményei lennének, ha az orosz agresszióval kapcsolatos félelmeinket valóra váltják” – mondta a stockholmi megbeszélés után az amerikai külügyminiszter az Euronewsnak adott interjújában, aki hozzátette: „Megosztottam vele azt a meggyőződésemet is, hogy a helyzetből a diplomácia jelenti a kiutat, az, hogy Oroszország enyhítse a feszültséget, vonja vissza csapatait és tegyen érdemi lépéseket a minszki megállapodások megvalósítása érdekében”.

A labdarúgás szerelmese

Trump elnöksége idején Antony Blinken a magánszektorban kamatoztatta tudását és tapasztalatát. Ebben az időszakban tett szert tetemesebb vagyonra, amit a Forbes ma 10 millió dollárra becsül.

Három, az amerikai kormányzatokban fontos szerepeket betöltő társával egy politikai stratégiai tanácsadó céget alapított WestExec Advisors néven még 2017-ben. A vállalatot rejtélyesnek, a tanácsadókat pedig Biden árnyékkormánya tagjainak nevezték.

Blinken emellett egy magántőke-befektetési cég partnere volt, amit 2020-ban azért hagyott ott, hogy Biden kampányának vezető külpolitikai tanácsadója legyen.

Blinkent Biden „alteregójának”, második énjének is nevezik, és azt írják 178 centis magasságáról: köztudott, hogy 2 inchcsel, 5 centivel alacsonyabb az elnöknél.

Odaadással gitározik „főleg bluest és rockot”. Korábban a Fehér Házban is fellépett – például Simonyi Andrással, aki 2002 és 2007 között volt Magyarország washingtoni nagykövete.

Három dalát a Spotifyra is feltöltötte, ahol ABlinken néven szerepel, ezt azonban szójátékként Abe Lincolnnak kell ejteni – így tisztelgett Abraham Lincoln emléke előtt.

Évekkel ezelőtt Blinken minden vasárnap focizott Washingtonban. Az álló sorban jobbról ő a második:

Amerikai létére a hagyományos európai labdarúgást űzte társaival, többek között Tom Malinowski kongresszusi képviselővel; gyermekkori barátjával Robert Malley-vel és Philip Gordonnal, aki az európai ügyekért felelős helyettes külügyminiszter volt.

A két Tony

A kis Tony Blinken nagyjából öt éves lehetett, amikor összehozta a sors egy másik Tonyval, Anthony Luzzatto Gardnerrel, aki édesanyja egyik legközelebbi barátnőjének, Danielle Luzzatto Gardnernek volt a fia. A keresztnevükben csak a „h” különbözteti meg őket egymástól, becenevük azonos.

A két család Manhattan előkelő részén, az Upper East Side-on élt. A fiúk különböző előkészítő iskolákba jártak: Blinken a Daltonba, Gardner pedig a St. Bernard’sba. Életük azonban gyakran vett párhuzamos irányt, a családi barátság pedig immár több mint fél évszázada tart.

Amikor Blinken Franciaországba költözött, Gardner sok időt töltött édesanyja szülőhazájában, Olaszországban. Mindketten a Harvardra jártak, majd a Columbia jogi karára, ahol Gardner apja, Richard professzor volt, Blinken pedig az egyik legjobb tanítványa. A kilencvenes évek derekán Tony Blinken és Tony Gardner együtt dolgoztak a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Bill Clinton Gardner apját nevezte ki spanyolországi, Blinken apját pedig magyarországi nagykövetnek.

Tony & Tony karrierje az Obama-kormányzat idején keresztezte ismét egymást, amikor Antony Blinken Biden vezető tanácsadójaként, majd helyettes külügyminiszterként, Anthony Gardner pedig az Európai Unió nagyköveteként szolgált.

A kettes bűvös szám Antony Blinken életében: két apával és két anyával büszkélkedhet, két földrészen nőtt fel, két gyermeke van, és a két foci – az amerikai futball és az európai labdarúgás – közül azt játssza, ami szívéhez közelebb áll.