Hiába az állami teszt, sok magyarnak nem jár uniós gyógyultsági igazolvány

Nem kaphat uniós gyógyultsági igazolványt azon magyarok nagy része, akiknél az állami tesztelési rendszerben mutatták ki a koronavírus-fertőzést. A mentők és a háziorvosok ugyanis elsősorban antigéntesztet használnak, az EU-s szabályozás viszont csak azt tekinti gyógyultnak, akinek korábban PCR-teszttel igazolták a fertőzöttségét.

Magyarországon az állami rendszerben a háziorvosok és a mentők a tünetes betegeket és a kontaktszemélyeket tesztelik ingyenesen, első körben antigén-gyorsteszttel. PCR-tesztet csak abban az esetben rendelhetnek el, ha az antigénteszt negatív eredményt ad. Így sokan PCR-teszt nélkül kerülnek be a fertőzöttek adatbázisába, majd tíz nap elteltével úgy is kerülnek ki onnan.

Az uniós digitális Covid-igazolvány a gyógyultaknak viszont antigéntesztre nem jár, azt csak azok kapatják meg, akiknek PCR-teszttel tudják igazolni, hogy fertőzöttek voltak. Ők 180 napig jogosultak az igazolványra.

A háttérben az antigéntesztek megbízhatóságáról szóló vita áll

Kérdésünkre az Európai Bizottság az eljárásrendet azzal indokolta, hogy egyes szakértők szerint a gyorstesztek nem elég megbízhatóak, mert gyakran pozitív eredményt adnak olyan embereknél is, akik nem fertőzöttek.

Egy tesztelésre szakosodott hazai magánszolgáltató, az IQB Medical orvosigazgatója ezzel szemben úgy véli, a pozitív antigénteszt ma már elegendő a diagnózis felállításához a fertőzésgyanús embereknél, a magyar eljárásrend tehát indokolt:

„Jelenleg minimális a fals pozitivitás esélye. A tavaly használt gyorsteszteknél még előfordult, de az új teszteknél ez már nem várható. Inkább az jelent veszélyt, hogy esetleg, főleg oltottaknál és gyermekeknél, fals negatív eredményt ad a gyorsteszt" - mondta Dr. Kassai Enikő, majd hozzátette, hogy ezért van szükség a fertőzésgyanús emberek PCR-tesztelésére akkor, ha negatív antigéntesztet produkálnak.

Dr. Kassai Enikő szerint az uniós szabályozás fő oka az lehet, hogy az antigéntesztekkel szemben PCR-tesztet csak akkreditált laborok végezhetnek, így a helyes adminisztráció csak ezek esetében biztosított. Az antigéntesztek eredményét sokszor nem is töltik fel itthon az EESZT-be.

Az otthon elvégezhető antigéntesztekről így vélekedik az orvosigazgató:

„Nagyon jó, hogy ilyen könnyen hozzá lehet jutni a tesztekhez, viszont ebben van egy veszélyfaktor is. Mivel laikus csinálja a tesztet, nem biztos, hogy helyen végzi el a mintavételt, ami fals negatív tesztet eredményezhet. A nyálmintát használó tesztekkel az is gond, hogy a nyálban jóval alacsonyabb a koncentrációja a vírusnak, így előfordulhat az, hogy fertőzöttek vagyunk, de ezt nem mutatja ki a teszt. A nazális teszteknek van egy olyan fajtája, amihez az orrkagylóból kell mintát venni, ez jó áthidaló megoldás, bárki meg tudja otthon oldani. Nem kell ledugni végig az orrjáratba a pálcikát, így nem kellemetlen a tesztelés, viszont jóval pontosabb eredményt ad, mint akár a nyálteszt, akár egy rosszul elvégzett nazális teszt."

Az oltatlanok és a keleti vakcinával oltottak is rosszul járnak

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós szabályokon egyelőre nem terveznek változtatni, de a helyzet alakulását folyamatosan nyomon követik, és nem zárják ki azt, hogy később változni fog az uniós gyógyultsági igazolvány szabályozása.

Addig azonban a magyar állami rendszerben pozitív antigéntesztet produkáló emberek számára csak egy út van ahhoz, hogy gyógyultaknak járó uniós igazolványt szerezzenek: el kell menniük saját költségen PCR-tesztet csináltatni valamelyik magánszolgáltatóhoz. Ez nagyjából 15 ezer forintba kerül.

Az uniós és a magyar eljárásrend közötti különbség jelenleg az oltatlanok és a keleti vakcinával oltottak számára jelent problémát. Ha azonban az a terv megvalósul, hogy az uniós oltottsági igazolvány csak kilenc hónapig lesz érvényes, azok is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, akik kétszer oltottként, a járvány negyedik hullámában fertőződtek meg, és emiatt egy ideig még nem veszik fel a harmadik védőoltásukat.