November elseje óta egyre feszültebben vádolják egymást Oroszország illetve Ukrajna, az USA és a NATO, miután jelentős mennyiségű orosz katona jelent meg az ukrán határ közelében. "Amit látunk, az egy jelentős, nagyarányú orosz katonai erősítés. A csapatok szokatlan koncentrációját látjuk".
HIRDETÉSAz orosz-ukrán határ mentén november eleje óta ismét nőtt a feszültség, Kijev és Washington riadót fújt az orosz csapatok szokatlan mértékű felvonulása miatt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön azt mondta orosz kollégájának, hogy Moszkva ,,súlyos következményekre" számíthatna, ha megtámadná Ukrajnát. Joe Biden amerikai elnök kedden videóhívással beszél Vlagyimi Putyin orosz elnökkel, a fő téma az ukrán helyzet. Az Euronewsnak nyilatkozó szakértők szerint több okból is más a mostani csapatösszevonás, mint a korábbiak, és ez indokolja a fokozott nemzetközi reakciót.
Oroszország bő egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csapatösszevonásokat az ukrán határ közelében, a feszültség azóta sem enyhült. Az ukrán védelmi minisztérium november elején azt állította, hogy mintegy 90 000 orosz katona állomásozik a határuk közelében és a szeparatisták által ellenőrzött területeken Ukrajna két keleti tartmományában. A minisztérium szerint az orosz 41. Összfegyvernemi Hadsereg egységei az ukrán határtól 260 kilométerre északra fekvő Jelnya városában maradtak.
"Amit látunk, az egy jelentős, nagymértékű orosz katonai felvonulás, a csapatok szokatlan koncentrációja. És tudjuk, hogy Oroszország már korábban is szívesen használt fel ilyen típusú katonai eszközöket Ukrajna elleni agresszív akciók végrehajtására" - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár november 15-én Brüsszelben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg nyilatkozata nem sokkal azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Moszkva inváziót tervezhet volt szovjet szomszédja ellen.
A Washington Post amerikai hírszerzési információkra hivatkozva múlt pénteken arról írt, hogy jövő év elejére Oroszország egy Ukrajna elleni inváziót tervez 175 000 katona bevetésével, melynek fele már a határ közelében is van.
Orosz tisztségviselők november eleje óta többször tagadták, hogy bevonulást terveznének Ukrajnába, felidézve, hogy "Oroszország számos fenyegetést kapott Ukrajna részéről, valamint megemlítve az "amerikai hadihajók provokatív akcióit" a Fekete-tengeren.
November 29-én Belarusz jelentette be, hogy közös hadgyakorlatot tartanak Oroszországgal, erről másnap Denisz Smihal ukrán kormányfő azt mondta az Euronewsnak, hogy "nagyon veszélyes Ukrajna és az egész régió, különösen Lengyelország számára. Ez nemcsak Ukrajnát fenyegeti, hanem Lengyelországot és a Baltikumot is".
Az orosz-ukrán határnál zajló katonai műveletek célja a politikus szerint Ukrajna és Európa destabilizálása.
Nem először látunk hasonló csapatösszevonásokat. Idén tavasszal az orosz csapatok felvonulása az ukrán határ közelében azt az aggodalmat keltette Ukrajnában és a Nyugaton, hogy az ellenségeskedés fokozódni fog. Akkor ez végül nem így történt.
Lehet, hogy a mostani csapatösszevonás más jellegű, és tényleg egy esetleges orosz invázió előjátéka?
Az Euronews katonai és külpolitikai szakértőkkel beszélgetett, hogy megvizsgálja az orosz csapatok mozgásának hátterét és következményeit Ukrajnára és nyugati szövetségeseire nézve.
Inváziós hadművelet
"Az operatív hírszerzés mellett - ami alapvetően a csapatok mozgását mutatja - létezik az, amit stratégiai hírszerzésnek nevezünk" - mondta Andrij Zagorodnyuk, a Védelmi Stratégiák Központja nevű agytröszt elnöke, aki 2019 és 2020 között ukrán védelmi miniszter volt.
Utalt az USA által nemrég megosztott stratégiai hírszerzési információkra, amelyek szerint Oroszország állítólag inváziós hadműveletet készít elő.
Washington figyelmeztetései - mondta Zagorodnyuk - nagyjából egy időben érkeztek William J. Burns CIA-igazgató két héttel ezelőtti – ritkaságnak számító – moszkvai látogatásával.
"Ez azt jelenti, hogy információkat szereztek a moszkvai stratégiai szintű döntésekről, a moszkvai védelmi minisztertől vagy az elnöki apparátusból, és ezt az információt az Egyesült Államok továbbította az összes kulcsfontosságú szövetséges partnerének, alapvetően a NATO-országoknak" - mondta a volt miniszter az Euronewsnak.
Miben más a mostani csapatösszevonás a tavaszihoz képest?
Az Euronews által megkérdezett szakértők szerint a legutóbbi csapatösszevonás sok tekintetben különbözik a tavaly tavasszal történttől.
Az egyik különbség, mondta Zagorodnyuk az Euronewsnak, hogy Oroszország a tavaly tavaszi fejleményeket hadgyakorlatokkal hozta összefüggésbe, "ami őszintén szólva nem így volt, mert a gyakorlatok sokkal később kezdődtek, de legalább adtak valamilyen magyarázatot".
Továbbá - tette hozzá - "nem rendelkeztünk ilyen stratégiai információval egy tervezett invázió orosz előkészületeiről. Most viszont igen. Szóval ez a különbség, és ezért aggódik mindenki" - jegyezte meg a volt miniszter.
HIRDETÉS"A 2021 márciusi és áprilisi helyzethez képest, amikor legutóbb csapatokat vont az ukrán határ közelébe, úgy tűnik, Oroszország most sokkal kevesebb erőfeszítést tesz arra, hogy a gyülekezés látható legyen. Ez lényegesen komolyabb szándékra utalhat, minthogy fenyegetőnek szeretnének mutatkozni" - írja cikkében Gustav Gressel, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) vezető munkatársa.
Az Euronewsnak hozzátette, hogy az is különbség, hogy ezúttal a 41. hadsereg mozgásai "inkább a NATO-t érintik, nem Ukrajnát."
Ha megnézzük, a Szmolenszki terület nem a legközelebbi helyszín, hogy Ukrajnához közel helyezzék a hadsereget. És valóban tavasszal, mikor a jelzés csak Ukrajnáról szólt, a 41. hadsereget keletebbre és északabbra telepítették" - magyarázta ( 41. hadsereg normál esetben a szibériai Novoszibirszkben állomásozik - a szerk.).
A szakértő megjegyezte, hogy a katonai egység jelenleg közelebb van Belarusz határához, mint Ukrajnáéhoz, szerinte ez összefüggésben van a folyamatban lévő határválsággal, amely az EU-tagország Lengyelországot és Litvániát állítja szembe Minszkkel.
A szakértő szerint a katonák ottani jelenléte kiképzési célt szolgál, nevezetesen egy "Lengyelország elleni támadás" gyakorlását.
HIRDETÉS"Ha Oroszország háborúba kezdene a NATO-val Nyugaton, a 41-es egység feladata az lenne, hogy vezesse az előrenyomulást Belaruszból a Suwalki-rés felé. Ez az a lengyel-litván határvidék, ami elválasztja Belaruszt az orosz fennhatóság alatt álló kalinyingrádi területtől. A 41. hadsereg valószínűleg a kalinyingrádi 11. hadtesttel együtt nyomulna előre; célja a lengyel és litván védelem szétzúzása lenne" - fejtette ki cikkében Gressel.
Mit akarhat Oroszország elérni?
Az orosz csapatmozgások egybeestek "egy bizonyos retorikával" Moszkva részéről, amibe beletartoztak azok a vádak, miszerint Ukrajna kilépne a minszki egyezményekből, és vannak benne "nagyon konkrét követelések arra vonatkozóan, hogy Ukrajnának milyen jogszabályokat kellene megváltoztatnia, milyen törvényeket kellene elfogadnia, milyen törvényeket nem kellene elfogadnia, hogyan kellene elismernie a donbaszi bábköztársaságokat stb" - mondta Gressel az Euronewsnak.
"Mindez tehát azt a képet mutatja, hogy Oroszország valóban akar valamit, és ezt a követelést katonai erővel támasztja alá" - foglalta össze.
Gressel szerint Moszkva azt akarja, hogy a minszki egyezményeket az ő feltételei szerint hajtsák végre.
A 2015-ös megállapodás, amelyet Franciaország és Németország hozott tető alá a kelet-ukrajnai konfliktus megoldása érdekében, kikötötte, hogy Ukrajna csak a helyi vezetők és törvényhozók megválasztása után kapja vissza teljes mértékben az ellenőrzést az Oroszországgal határos, lázadók által ellenőrzött területeken.
HIRDETÉSKijev nemrégiben bemutatta terveit, egy az átmeneti közigazgatásról szóló törvény elfogadására, amely átmenet ígér az új hatóságok felé egy ukrán törvények szerinti választások utánig.
"Moszkvának nem tetszik a törvénytervezet tartalma, mert az nem teszi lehetővé számára, hogy ténylegesen megtartsa az általa Kelet-Ukrajnában létrehozott köztársaságokat" - írta Gressel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pár hete kiszivárogtatta francia és német kollégájával folytatott levelezését a "normandiai formátum" néven ismert tárgyalásokról, amelyet Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna szervezett a konfliktus rendezése érdekében. (Ez a nem hivatalos diplomáciai csoport 2014-ben állt össze, amikor a négy ország a normandiai partraszállás ünnepségsorozata alkalmával egyeztetett a kelet-ukrajnai válság rendezési lehetőségeiről.)
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelek nyilvánosságra hozatalával azt a nyugati állítást akarják cáfolni, hogy Moszkva elutasította volna, hogy együttműködjön a tárgyalások érdekében.
"Az ilyen táviratok kiszivárogtatása a bizalom és a protokoll súlyos megsértése. Azt jelzi, hogy a Kreml feladta a Normandia/Minszk ügyet, és nem tárgyal tovább. Másrészt ismét közli Oroszország követeléseit - Moszkva az utóbbi időben nagyon erélyesen követel" - mondta Gressel az Euronewsnak.
HIRDETÉSZagorodnyuk szerint "felgyorsult az Ukrajna elleni propaganda" az orosz televízióban, az oroszok "úgy állítják be magukat, mint az ukrán agresszió elszenvedőjét, ami nyilvánvalóan nem így van".
"Alapvetően arra készítik fel az embereket, hogy Oroszországnak meg kell védenie magát" - mondta Zagorodnyuk.
Az amerikai hírszerzés is azt is tapasztalta, hogy az orosz propaganda egyre erőteljesebben igyekszik a média segítségével is lejáratni Ukrajnát és a NATO-t egy esetleges invázió előtt
Putyin pedig az elmúlt hetekben többször vádolta azzal Nyugatot, hogy fokozza az ukrajnai konfliktust.
Meddig fokozódhat még a helyzet?
"Az a tény, hogy [ti. invázióra] készülnek, nem jelenti azt, hogy el is kezdik" - mondta Zagorodnyuk. "Az előkészítő döntés meghozatala stratégiai katonai tevékenység. De egy ilyen léptékű hadművelet elindítása politikai döntés. És ennek egy nagyon-nagyon jól kiszámított döntésnek kell lennie, mert óriásiak a kockázatok Oroszország számára" - mondta a volt ukrán miniszter az Euronewsnak. Mivel Moszkva tisztában van a kockázatokkal, a cél az lehet, hogy növeljék a tárgyalások tétjét, "azzal, hogy megmutassák, elegendő erejük van a helyzet destabilizálásához".
HIRDETÉSZagorodnyuk szerint a júniusi genfi csúcstalálkozó Biden elnökkel, "amelyet alapvetően két szuperhatalom találkozásaként írtak le", jó példa volt arra, hogy az oroszok miként használták fel a korábbi katonai csapatmozgásokat annak érdekében, hogy elfoglalják helyüket az asztalnál, olyan pozícióban, amelyről azt gondolják, hogy megfelelő a számukra."
Gressel szerint nem a teljes eszkaláció a legvalószínűbb eredménye a közelmúltbeli csapatmozgásoknak. "Tehát egy korlátozott eszkaláció az, ami nagyon valószínűnek tűnik, s ez inkább Ukrajna destabilizálására, mint meghódítására szolgál. Ez azt jelezné Kijevnek, hogy "nem bújhatsz el a hadsereged mögé, nem bújhatsz el Franciaország és Németország mögé, vagy azt teszed, amit mondunk, vagy háborúzni fogsz” – mondta a szakértő az Euronewsnak.
Milyen válaszlehetőségei vannak Ukrajnának és NATO-szövetségeseinek?
"Amit a Nyugat megtehet és tesz is már, az az, hogy politikai jelzéseket küld Oroszországnak, mondván, hogy ezt nem fogják eltűrni, nagyon szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és készek segíteni Ukrajna megvédésében" - mondta Zagorodnyuk.
"Erős nyugati reakcióra van szükségünk, hogy megakadályozzuk az eszkalációt" - véli Gressel. Szerinte ennek a válasznak egy része történhet a katonai fronton, alapvetően jelezve az oroszoknak: "nézd, eszkalálhatod a helyzetet, de ennek lehetnek következményei. És ha még tovább és mélyebben támadod Kelet-Ukrajnát, ejtőernyősöket küldhetünk oda. Készenlétbe is helyezhetjük őket”.
Az Egyesült Államok már küldött hajókat a Fekete-tengerre az Ukrajna melletti NATO-tevékenység részeként. Novemberben Washington katonai felszereléseket szállított a szeptemberben bejelentett 60 millió dolláros (53 millió eurós) csomag részeként. Mind Zagorodnyuk, mind Gressel hivatkozott meg nem erősített médiajelentésekre, amelyek szerint az Egyesült Királyság állítólag kész különleges erőket küldeni Ukrajnába.
HIRDETÉS"Az eszkaláció eddigi utolsó fordulójában az USA egy nukleáris töltettel ellátott repülőgépet telepített Lengyelországba, hogy megmutassa, a NATO nem teljesen tehetetlen, és valójában nagyon is közel vannak az eszközök" - mondta a szakértő az Euronewsnak. "Ez is nagyon erős jelzés volt, mivel az oroszok ezt azonnal tudomásul vették, és reagáltak rá" - mondta. Gressel szerint egy Putyinnal való csúcstalálkozó, hasonlóan a Bidennel a nyáron folytatott genfi találkozóhoz, egy másik lehetőség lehet az orosz vezető számára, az "arcvesztés nélküli kilépés" biztosítására.
„A nyugati kormányokkal – és sajnos az USA-val – szemben az egyik figyelmeztetés az, hogy amikor az oroszokkal találkoznak, óriási nyomást kell elviselniük, hogy eredményt érjenek el. És egy olyan csúcstalálkozó, amely csak eszközként szolgál Putyin egójának masszírozására, hogy egy „arcmentő” kilépési lehetőséget kapjon, amit eladhat az orosz közvéleménynek és a saját haverjainak, hogy nem győzték le, és nem riasztották el – még ha természetesen ez is történt –, nos, ez nem fog semmilyen eredményt hozni” – árnyalta a képet a szakértő.
Mi a helyzet a helyszínen?
Quinn-Judge éppen Luhanszk megyében, Ukrajna legkeletibb részén tartózkodott, amikor az Euronewsnak nyilatkozott november végén. „Nem volt tapasztalható fenyegetettség-érzés – a dolgok nagyon visszafogottak voltak” – írta kérdésünkre.
"Az egyik ember, akivel beszéltem, Donyeck város nyugati oldalán él, amely a frontvonal egyik legrosszabb részének közelében van. Azt mondta, hogy a 2020. júliusi tűzszüneti megállapodás enyhülést hozott, de az elmúlt néhány hónapban "ők" folyamatosan tüzelnek. Összefoglalva, azokat az embereket, akikkel beszéltem, jobban foglalkoztatták a szegénység, az elszigeteltség és ennek a fajta alacsony szintű háborúskodásnak a mindennapi terhei, mint valami újabb fenyegetése a helyzet romlásának vagy egy inváziónak a réme - magyarázta Quinn-Judge.