NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A gyűlölt vasfüggöny lebontása után tombol a kerítésépítési láz

Menekültek a magyar határ mellett, 2015. szeptember 13-án
Menekültek a magyar határ mellett, 2015. szeptember 13-án Szerzői jogok AP Photo/Matthias Schrader
Írta: Németh ÁrpádMráv Noémi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

„A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel” lehet megvédeni – ezt mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök azok után, hogy felépült a déli határzár.

HIRDETÉS

Kutatások igazolják, hogy a kerítések és a falak nem képesek hatékonyan útját állni sem a migrációnak, sem a csempészetnek. Ennek ellenére rendületlenül épülnek – néha kikényszerített körülmények között. Ott is megjelennek, ahol a legkevésbé számítunk rájuk: például a malmöi pályaudvaron vagy két schengeni ország között. A félelemkeltés után kiválóan alkalmasak arra, hogy törődés és a biztonság vélt érzetét keltsék. Egy biztos: méregdrágák vagy legalábbis iszonyatos árat kell fizetni értük. Kínában a becslések szerint több mint egymillió ember veszett oda a nagy fal építésekor. A mai falak pénzben kifejezve költségesebbek, a történetesen foghíjas magyar kerítés azonban még a drágának is a duplájába kerül.

A szíriai Ahmed al-Hasszán hazájától távol, a Bugba fulladt. A folyó választja el Belaruszt Lengyelországtól. Persze nem nyugatról szándékozott keletre átúszni. A mindössze 19 éves fiún kívül november közepéig még tízen haltak meg abban a kísérletben, hogy eljussanak az áhított unióba – ahol tanulmányaik folytatásában, eredményes gyógykezelésükben, nyilván némi jólétben, mindenekelőtt azonban békében reménykedtek.

Álmuk azonban általában már az unió külső határainál szertefoszlik.

Lukasenka – hathatós moszkvai idegenvezetéssel – „utazási irodát” nyitott a menekültek bejuttatására, amit Lengyelország kétségbeesetten próbál meghiúsítani.

Leonid Shcheglov/BelTA pool photo via AP
Lengyel katonák védik a határt 2021. november 16-ánLeonid Shcheglov/BelTA pool photo via AP

Az iraki Kurdisztánból származó Gajlan Delir Iszmail például más irakiaktól azt hallotta, hogy a könnyedén engedélyezett belarusz turistavízummal simán el lehet jutni ugyanezen az útvonalon, a belarusz-lengyel határon át Németországba. Az idei volt az első, és egyben az utolsó próbálkozása. A holttestére egy erdőben találtak rá, nem messze a határtól.

Halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok. Az azonban bizonyos, hogy még a lengyel katonák odavezénylése előtt került összetűzésbe egy vélhetően önjelölt határvédővel. Gajlan Delir Iszmail földi maradványait hazaszállították az iraki Irbilbe, Ahmed al-Hasszántól azonban nem búcsúzhattak el hozzátartozói. Őt a határhoz közeli, lengyel Bohoniki faluban temették el a csöppnyi tatár-muszlim közösség tagjainak körében.

Családjának egy közelben élő szíriai orvos tett szívességet azzal, hogy felhívta őket, így legalább telefonon részesei voltak a végtisztességnek. Szülei szerint Ahmed abban bízott, hogy Európában továbbtanulhat, ezért is vállalkozott a kockázatos kalandra. Tanulmányait még abban a jordániai menekülttáborban is folytatta, ahova a szíriai Homsz városából menekültek el a háború alatt – tolmácsolta a temetésen összegyűlteknek Dr. Kasim Sadi a hozzátartozóktól hallott részleteket.

Ahmed „emberi lény volt... egy muszlim, egy fiatal”, akinek „hozzá méltó temetést kell kapnia” – mondta a szomorú szertartáson Maciej Szczesnowicz, a helyi tatárok muszlim közösségének vezetője a tizenéves üdvösségéért mondott utolsó ima előtt.

A lengyel kormány először határkerítéssel próbálta megakadályozni a gondosan szervezett menekülthullámot, de miután ez kudarcot vallott, a törvényhozás úgy döntött, hogy 5,5 méter magas falat húznak a nagyjából 400 kilométeres lengyel-belarusz határszakasz felén, ott, ahol naponta legalább félezren kísérelnek meg bejutni az unióba.

A becslések szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt építmény nagyjából 353 millió euróba fog kerülni. Kidobott pénz – mondják ellenzői.

A magyar „határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár” nem állította meg a menekülteket

„A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel” lehet megvédeni – ezt jelentette ki viszont Orbán Viktor miniszterelnök azok után, hogy a honvédség 2015-ben megépítette először a magyar-szerb határszakaszon a 175 kilométer hosszú, 4 méter magas – katonai szakkifejezéssel élve – műszaki határzárat, hivatalos nevén a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzárat. Az ötletgazda azonban nem a kormány, hanem Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere volt.

Elképzelése pedig még Belgrádot is meglepte.

„Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni” – nyilatkozta 2015 nyarán a szerb kormányfő, akit akkor Aleksandar Vučićnak hívtak, ma pedig államfőként Orbán egyik hűséges szövetségese.

A szerb határszakaszon emelt kerítés után húztak egyet a horvát szakaszon is. Ez – a természetes akadályok miatt – már csak nagyjából 120 kilométer hosszú, szintén 4 méter magas, de tátong rajta egy 6 kilométeres rés a Bajai-csatornánál, egészen pontosan a Hercegszántóhoz tartozó Budzsáknál, a magyar-szerb-horvát hármashatár közelében.

Az Átlátszó helyszínen járt riportere szerint itt nincs kerítés, de még drótakadály sem. Nem véletlen, hogy itt sok a határsértő.

Noha a magyar határzárnak terelő hatása van, sokáig egyenesen vonzotta a menekülteket.

Hat éve, 2015. szeptember 16-án délután fél háromkor Röszke 2 határátkelőnél a menekültek bedöntötték azt a kaput, amellyel az egy nappal korábban életbe lépett törvényi változások miatt lezárták előlük az utat Magyarország felé. Az ezután kitört zavargásokban a magyar biztonságiak könnygázt és vízágyút is bevetettek, a menekültek pedig palackkal és betondarabokkal dobálták meg őket – jelentette az azóta megszűnt Népszabadság. Fél hat körül a menekültek egy új roham nyomán elkezdtek beáramlani Magyarország területére, nem sokkal később azonban sikerült visszaszorítani őket.

„Sokkoló volt látni, hogy bánnak ezekkel a menekültekkel” – reagált az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun elítélte, hogy a magyar rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be a migránsok ellen, miközben minden helyzetben tiszteletben kell tartani az emberek méltóságát és emberi jogait.

HIRDETÉS

Szavait magvasan „bizarrnak és felháborítónak” nevezte a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

„Marad a kerítés. Az a kerítés, amit itt mögöttem látnak, a határvédelmi kerítés, az illegális migráció megakadályozásának egy működő eleme, ezt a kerítést az ellenzék meg kívánja tartani” – ezt mondta Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje 2021 november közepén a közben elhíresült kerítés mellett, ahol – Hódmezővásárhely után – szintén felállította a migránsszámlálót.

Orbán Viktor nem bevándorlásellenes, sőt, Soros legjobb tanítványaként ő szervezi a migrációt – mondta Márki-Zay, aki szerint a kormányfő 2019-ben 55 ezer, de még 2020-ban, a Covid idején is 43 ezer Európai Unión kívüli migránst telepített be Magyarországra.

Az Európai Unió vezetőinek nyáron írt levelében jelölttársaival együtt ígéretet tett, hogy kiadják az Orbán Viktor által befogadott bűnözőket, a nemzetközi szökevényeket.

A magyar kerítés nem az első az unió egyelőre rövid történelmében.

HIRDETÉS

Kerítések Európában

Az unió első kerítését ráadásul nem is Európában, hanem a szomszédos földrészen, Afrikában húzták fel. A Spanyolországhoz tartozó, gyakorlatilag azonban Marokkó területén levő Ceutát és Melillát veszik körül. Először 1993-ban emelték az alig 2,5 méter magas választóvonalakat. Több és sikeres roham után a szögesdrótos kerítést többször is magasították, de az állhatatosoknak nem jelent akadályt.

Ha már Marokkónál tartunk: itt van a világ egyik leghosszabb fala, a 2700 kilométeres Berm. A jobbára névadó homokból, a bermből készült fal a Nyugat-Szaharán és Marokkó délnyugati határain fut végig, hogy a függetlenségért harcoló Poliszárió Front katonáit távol tartsa az országtól.

Biztonsági kerítésekkel védekezett 2015 nyarán Nagy-Britannia a beáramló migránsok ellen a La-Manche csatorna francia oldalán, miután Calais-ban a helyzet kezelhetetlenné vált. A britek és franciák közül egyre többen panaszkodtak a vonat- és kompkésésekre. David Cameron elfogadhatatlannak tartotta a helyzetet. A brit miniszterelnök kerítéseket és nyomkövető kutyás csapatokat ígért a határ védelmének megerősítéséhez, miután tanácskozott a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottsággal, a Cobrával.

Az osztrák belügyminiszter 2015 októberében tagadta, hogy kerítést építenek az osztrák-szlovén határra. Johanna Mikl-Leitner ugyanakkor bejelentette, hogy „építési jellegű” munkálatok kezdődhetnek a határ egy szakaszán. Több kilométeres „műszaki zárról” beszélt, amelyet a spielfeldi határátkelő elé köré terveztek. Ugyanannak az évnek a decemberében el is készült páratlan módon az első kerítés két schengeni ország között.

A szlovén-horvát határon 2015 novemberében kezdték építeni a szögesdrótos kerítést.

HIRDETÉS

A legszokatlanabb kerítést a svéd-dán határon építették 2016 januárjában. A két ország utasaitól – 1950 óta – 65 éven át útlevelet sem kértek. A malmői pályaudvaron kerítéssel választották el a peronokat, miután Svédország bevezette a Dániából érkező utasok ellenőrzését.

A macedón-görög határon 2016-ban egy újabb kerítést építettek alig néhány méterre a másiktól, amelyet az előző év novemberében állították fel. A hatóságok szerint a dupla kerítésre azért van szükség, mert sok menekült megpróbálja átvágni a drótot, hogy átjusson Görögországból.

Kerítést emeltek a korábban láthatatlan ukrán-orosz határon 2018-ban, de itt nem a menekültválság volt a szétválasztás oka. A kerítés történetesem a Druzsbi narodiv, vagyis a Népek közötti barátság nevű utcát szelte ketté.

Szerbia – Aleksandar Vučić korábbi ígérete ellenére – 2020-ban kerítést kezdett építeni déli határán. A tervek szerint a 147 kilométeres szerb-észak-macedón határnak csupán egy részén lesz válaszfal, ott, ahol a legnagyobb migrációs nyomásra lehet számítani.

A migránsok számát a járvány csökkentette. Ezt a viszonylag nyugalmas időszakot használta ki Görögország, hogy a korábbinál magasabb, 5 méteres kerítést húzzon a török szárazföldi határszakasz 27 kilométerén.

HIRDETÉS

Litvánia 2021 augusztusában kezdett kerítést építeni a Belarusz Köztársasággal közös, 670 kilométeres határszakaszon.

Az összesítés szerint az európai országok az elmúlt 30 évben – a vasfüggöny leomlása óta – mintegy 1000 kilométernyi határkerítést építettek, a legtöbbet 2015 után.

Infographic: Europe’s Border Fences | Statista You will find more infographics at Statista

Finnországban nemrég politikai csatározás folyt az orosz határra telepítendő kerítésről. A „fejletlen” ország határőrségének egyik vezetője azzal zárta le a vitát, hogy túl drága a méterenként 500-1000 euróba kerülő műszaki zár.

Brüsszel nem fizet

Magyarország önerőből építi a déli határkerítést – mondta a kerítésépítés előtt Orbán Viktor, később azonban mégis benyújtotta a számlát Brüsszelnek

Az Európai Bizottság megvizsgálja azt a magyar kérést, hogy az unió fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét, ugyanakkor az EU továbbra sem finanszírozza határkerítések építését – közölte válaszul a bizottság szóvivője 2017-ben. Alexander Winterstein ugyanakkor azt is hozzátette: az európai szolidaritás – ahogy fogalmazott – „kétirányú utca”, és nem egy „à la carte menü”, amelyben valaki kiválaszthatja a számára hasznos dolgokat, miközben más elemeket, például a menekültügyi kvótát elutasítja.

HIRDETÉS

A magyar kormány számításai szerint a teljes költség nagyjából 800 millió euróra rúgott.

Fél évvel később ezt az összeget a miniszterelnök már feljebb srófolta:

„Elköltöttünk több mint egymilliárd eurót határvédelemre, nem csak magunkat, hanem Európát is védjük, legalább a felét térítsék meg, ezt is szóba kell a mai napon hoznom” – mondta Orbán Viktor videóüzenetében, 2018 februárjában.

Emlékeztetőül: a magyar határkerítés 295 kilométer hosszú. Lengyelországban ugyanakkor 200 kilométeres kerítést építenek 353 millió euróból – fajlagosan, kilométerenként éppen fele annyiért.

Brüsszel álláspontján négy évvel később sem változtatott.

HIRDETÉS

Az Európai Unió nem ad pénzt szögesdrótra és falak építésére a migráció elleni küzdelemben – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2021 októberében, az uniós csúcs után.

Pénzügyileg is támogatja a migráció elleni küzdelmet, a forrásokat azonban nem lehet fizikai választóvonalakra költeni – hangoztatta a bizottsági elnök.

„Ebből a személyzetet, a felszereléseket és az infrastruktúrát is lehet finanszírozni. Volt vita az úgynevezett fizikai infrastruktúráról, ahol nagyon világosan elmondtam..., hogy nem finanszírozunk szögesdrótot és falakat” – mondta Ursula von der Leyen.

De nemcsak Magyarország kért pénzt kerítésre: 2021 októberében 12 tagállam fordult levélben a bizottsághoz, amiben a többi között azt kérték, hogy Brüsszel fizessen a kerítésekért. A fizikai határzár „az egész EU érdekeit szolgálja, nem csak az érintett tagállamokét” – idézte az Economist érvelésüket.

A mások mellett Magyarországot, Lettországot, Ausztriát, Lengyelországot és Görögországot is magában foglaló csoportot Litvánia vezeti, amely azt szeretné, hogy az uniós adófizetők finanszírozzák annak a 152 millió eurónak a háromnegyedét, amit egy három méter magas kerítésre költenek a Belarusszal közös határon. Görögország a Törökországgal közös északkeleti határán lévő kerítés 60 millió eurós bővítéséhez kért segítséget. Megelőző lépés arra az esetre, ha azok az afgánok megérkeznének, és „szükségszerűség” a határvédelem szempontjából – indokolta a kérést Athén.

HIRDETÉS

A kínai nagy fal

A kerítés vagy fal nem európai találmány.

A kínai falakat i. e. a 7. században kezdték építeni, és akkor lett csak igazán nagy, amikor négy évszázaddal később Csin császár, Kína első uralkodójának a korszakában az addig tagolt egységeket el nem kezdték összekapcsolni. A fal építésének hagyománya évszázadokon át tartott. Legismertebb szakaszait a 14-17. században uralkodó Ming-dinasztia idején emelték.

A kínai nagy fal elsődleges feladata a nomád támadók elleni védekezés volt, később azonban már a hagyományos értelemben vett határellenőrzést szolgálta. Itt vetették ki például a vámot a Selyemúton érkező kereskedelmi szállítmányokra. Kevésbé köztudott azonban, hogy a fal révén ellenőrizték – ugyanúgy, mint napjainkban – a be- és kivándorlást.

Korábban több mint nyolcezer kilométeresre becsülték a hosszát. Noha a pontos méretével nem volt tisztában, William Stukeley angol régiségkereskedő már a 18. században tudni vélte, hogy Hadrianus Nagy-Britanniában emelt falát csak a kínai nagy fal múlja felül, amely akkora, hogy a Holdról szabad szemmel látható. Az angolszász irodalomból elterjedt feltételezésnek azonban semmilyen valóságalapja nincs. Fizikusok igazolták, hogy annyira látható, mintha egy hajszálat vizsgálnánk három kilométeres távolságból – segédeszköz nélkül.

Utóbb pedig az is kiderült, hogy a kínai nagy fal nem pusztán méretes, hanem egyenesen gigantikus. A hossza egészen pontosan 21 196,18 kilométer – tette közzé a Hszinhua hírügynökség 2012-ben.

HIRDETÉS

Hogy mennyire szolgált és védett – nem tudni. A becslések szerint azonban több mint egymillió munkás halt meg 1600 évig tartó monumentális építése során. Sosem fog kiderülni, és durva az összehasonlítás, de elképzelhető, hogy a betolakodók kisebb vérveszteséget okoztak volna.

A kínai nagy fal, legalábbis tekintélyes része mára az enyészeté lett, ami pedig nem, azt szétlopkodták jóval a kommunizmus előtt. A környező falvak közül sok a fal maradványaiból épült.

AP Photo/Ng Han Guan
A kínai nagy fal 2020-ban, egy állami ünnepen, a járvány dacára is megtelt turistákkalAP Photo/Ng Han Guan

Ami pedig ma maradt belőle Peking környékén, azt kimondottan a turistáknak építették – mesélik a vicceskedvű idegenvezetők.

Leereszkedett a vasfüggöny

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében” – ezt mondta Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946-ban, emlékezetes fultoni beszédében, az amerikai Missouri államban.

A Szovjetunió által emelt politikai, katonai és ideológiai akadály a Keleten demokratikus egypárturalomban élőket óvta a Nyugat fertőjétől. Nem a betolakodóktól védett, hanem a kifelé menekülőket akadályozta.

HIRDETÉS
AP Photo/Herbert Knosowski
Trabi Safari túra Berlinben, 2009-benAP Photo/Herbert Knosowski

A mai európai kerítések elődje szintén szinte átjárhatatlan volt. A vérbe fojtott ’56-os forradalom mégis 180 ezer magyar migránsnak sikerült átverekednie magát Ausztria, további 20 ezernek pedig Jugoszlávia felé.

A vasfüggöny évtizedekig dacolt a korral, Berlinben pedig a tökélyre emelték funkcióit. A hivatalos cinikus keletnémet elnevezése az Antifaschistischer Schutzwall, vagyis az antifasiszta védőfal volt, és 1961. augusztus 13-án szögesdrótos akadály felállításával kezdődött építése. A berlini fal végül egy masszív bástyarendszer lett, amit Nyugat-Berlin felől senki sem próbált megmászni. A Kelet-Berlinből menekülők közül 1989-ig legalább 140-en vesztek oda. Többségüket lelőtték az NDK-t oltalmazó határőrök vagy öngyilkosok lettek, mert nem sikerült küldetésük.

A berlini fal lebontását, és egészében a vasfüggöny leomlását milliók ünnepelték. Nem csak azért, mert végre szabadon utazhattak, hanem főleg azért, mert végre szabadon lélegezhettek.

Szálloda a világ legrondább kilátásával

Így hirdeti magát a Walled Off, a Befalazva hotel a palesztin területen levő Betlehemben. Tudniillik annak a falnak a tövében áll, amit Izrael biztonságinak nevez, a palesztinok meg apartheidnek. Csupán tíz szobája van. Ezek naponta legfeljebb 25 percre mártózhatnak meg a közvetlen napfényben, mert a 8 méter magas fal mindent kitakar.

Dusan Vranic/AP Photo/Dusan Vranic
A betlehemi Befalazva szálloda a fal tövébenDusan Vranic/AP Photo/Dusan Vranic

A betlehemi szállás szálloda, múzeum, tiltakozás és galéria egyben – a tulajdonos, a brit falfirkász Banksy dühének jelképe.

HIRDETÉS

Az izraeli kormány a több mint két évtizede kezdődött intifáda elmérgesedésekor döntött úgy, hogy védőfallal korlátozza a palesztinok átjárását Ciszjordániából Izraelbe. Építését 2002 júniusában, Ariel Saron miniszterelnöksége alatt kezdték meg. Ez volt az az év, amikor palesztin radikálisok különösen sok busz ellen követtek el merényleteket: hat hónap leforgása alatt több mint kétszáz izraeli életét oltották ki.

A mára 708 kilométeresre nyúlt fal nagyjából félmillió palesztin életét és mozgásterét korlátozza – de ne is kerteljünk: megkeseríti. Az ENSZ Közgyűlésének 2003-as állásfoglalása és a hágai Nemzetközi Bíróság 2004-es ítélete ellenére – amely kimondta, hogy a Ciszjordániában épülő izraeli biztonsági fal súlyosan sérti a nemzetközi jog több normáját és a palesztinok jogait – a fal mind a mai napig elválaszt.

„A falak most menők, de én már jóval azelőtt rajongtam értük, hogy Trump menővé tette volna őket” – üzente a névtelenségéhez szigorúan ragaszkodó Banksy egy közleményében. Több mint egy évtizede járt először Betlehemben, és egy sor képet hagyott hátra a falon, amelyek mára önálló látványosságokká nőtték ki magukat.

Barrera México-Estados Unidos

A falak említésekor valóban beugorhat Donald Trump neve is, de a barrerát nem ő álmodta meg; elnöksége idején csak az építés folytatását szorgalmazta.

A kínai fal kezdeti állapotához hasonlóan a 3145 kilométeres amerikai-mexikói határon felállított, néhol fal, néhol kerítés, nem összefüggő szerkezet. Tíz éve a határ durván egyharmadát, 1044 kilométert választott el tényleges akadály, amit Trump megbízatása alatt csupán 83 kilométerrel hosszabbítottak meg. Mexikó persze – az elnök kifejezett kérése dacára – nem fizetett a kerítésért, és a kongresszus sem volt hajlandó a magyar kerítés árához képest fránya 537 millió dollárt áldozni az amerikai adófizetők pénzéből Trump dédelgetett álmára.

HIRDETÉS
AP Photo/Dario Lopez-Mills
A Csendes-óceánba is belenyúlik az amerikai-mexikói határkerítés, Tijuana, 2012AP Photo/Dario Lopez-Mills

A két ország közötti első amerikai határzár 1909 és 1911 között épült. Mexikó válaszul maga is épített egyet 1918-ban, majd a határzárakat a húszas és negyvenes években folyamatosan bővítették.

George H. W. Bush hagyta jóvá a San Diego-Tijuana határ mentén húzódó kerítés építését, Bill Clinton elnöksége alatt pedig további akadályokat építettek a kábítószercsempészet megakadályozása és a bevándorlás visszaszorítása érdekében.

Sikertelenül.

A fal nem ér semmit. Nem szünteti meg az éhezést, és ahol már elkészült, ott sem tudja feltartóztatni a bevándorlókat – véli egy mexikói nő, Maria García.

Ezt igazolja a Texasi Egyetem kutatása is, amelynek végkövetkeztetése szerint a fal – mint a határfalak általában – valószínűleg nem képes hatékonyan visszafogni az illegális bevándorlást vagy a csempészáru mozgását.

HIRDETÉS

A határzár nem fogja megoldani a határválságot – ezt mondta 2019-ben Martha McSally republikánus szenátor, jóllehet maga is szorgalmazta a fal építését.

A természet értett a szóból: 2020 januárjában bedöntötte a haszontalan, 9 méter magas kerítés néhány elemét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kerítés épül a lengyel-belarusz határon

Új vasfüggöny: kerítés a szerb-magyar zöld határra

Európa szögesdrót mögött