Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nők a hatalomban: hány európai országot irányít női politikus?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Angela Merkel és Ursula Von der Leyen férfi kollégáikkal az októberi uniós csúcson
Angela Merkel és Ursula Von der Leyen férfi kollégáikkal az októberi uniós csúcson   -   Szerzői jogok  Olivier Matthys/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

Svédország történetében először választottak női miniszterelnököt, Magdalena Andersson személyében.

Andersson ezzel az európai országok női vezetőinek nem túl népes táborához csatlakozott: rajta kívül ugyanis összesen öten vannak hasonló pozícióban az Európai Unió 27 tagállamában: Sanna Marin Finnország miniszterelnöke, Kaja Kallas Észtország kormányfője, Ingrida Šimonytė, Litvánia vezetője, Mette Frederiksen Dánia kormányfője és Angela Merkel, Németország leköszönő kancellárja.

Andersson hatalomra jutásának apropóján az Euronews azt nézte meg, kik azok a nők, akik hasonló politikai befolyással járó tisztséget viselnek vagy viseltek Európában.

Jelenlegi női vezető politikusok

Ebbe a csoportba azokat a politikusokat válogattuk be, akik - a titulustól függetlenül - a legtöbb valódi hatalommal rendelkeznek az adott országban, és akik rendszeresen részt vesznek az Európai Tanács tanácskozásain.

A legismertebb női politikusok egyike az idén 67 éves Angela Merkel. Merkel volt Németország első női kancellárja, 2005-ben választották meg és azóta folyamatosan viselte a tisztséget. Ezzel ő lett Európa leghosszabb ideig szolgálatban lévő női vezetője - a kancellár december elején, alig pár nap múlva köszön le végleg és adja át pozícióját Olaf Scholz új német kancellárnak.

Szintén sokan ismerik Sanna Marin finn miniszterelnököt, akit 2019 októberében választottak meg és aki a világ legfiatalabb, hivatalban levő miniszterelnökeként debütált: Marin ekkor 34 éves volt. Ebben hasonlít dán kollégájára, Mette Frederiksenre, akit 2019-ben, 41 éves korában választottak meg Dánia miniszterelnökévé - és aki ezzel az ország legfiatalabb miniszterelnöke lett.

Kaja Kallas az észtek első női kormányfője, aki jobbközép-liberális pártja élén irányítja az országot. Ingrida Simonyte pedig korábbi pénzügyminiszterként, épp egy éve került az Észtországgal szomszédos Litvánia élére.

Bár nem uniós ország, de a felsorolásból nem maradhat ki Izland, ahol Katrin Jakobsdottir már második ciklusát tölti a miniszterelnöki székben. Érdemes megjegyezni, hogy Izland volt az első olyan európai ország, amelynek demokratikusan választott női elnöke lett 1980-ban Vigdís Finnbogadóttir személyében.

Ide sorolhatjuk még Moldova miniszterelnökét, Natalia Gavrilitát, és Szerbia kormányfőjét, Ana Brnabic-ot - és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az Európai Bizottságot is egy nő vezeti: Ursula von der Leyen két éve tölti be ezt a tisztséget.

Akik már leköszöntek

Merkel után a második leghosszabb ideig pozíciójában lévő európai női politikus nem más, mint Margaret Thatcher, aki 11 évig volt hatalmon, 1979-től 1990-ig folyamatosan.

A britek legnagyobb európai riválisa, Franciaország is büszkélkedhet egy női miniszterelnökkel Édith Cresson személyében - bár a franciáknál nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök rendelkezik nagyobb hatalommal.

A legrövidebb ideig tisztségét betöltő női miniszterelnöke Görögországnak volt: Vassiliki Thanou csupán 25 napon át volt ügyvivő kormányfő 2015 augusztusa és szeptembere között.

Nők a parlamentben

A 27 uniós tagállam átlagát tekintve csupán a parlamentek 32,7 százaléka áll női képviselőkből - ez még a parlamenti létszám harmadát sem éri el. Egyetlen olyan uniós ország sincs, ahol a képviselői helyek legalább felét nők foglalnák el: egyedül Svédország közelít ehhez 49,6 százalékkal.

Északi szomszédai, Finnország és Norvégia szorosan követik: mindkét országban a képviselői mandátumok több mint 40 százalékát nők töltik be. A negyvenen felüliek táborát gyarapítja az Európai Parlament is, ahol a képviselői helyek 40,4 százalékát nők töltik be.

A ranglétra túlsó végén Liechtenstein áll, ahol a női képviselők aránya csupán 12,6 százalék - őket pedig szorosan követi Magyarország és Málta - mindkét helyen kevesebb, mint a képviselői helyek 15 százaléka a nőké.

Nők, akik miniszteri pozíciót töltenek be

A miniszteri pozíciókat nézve már sokkal jobb a helyzet: négy olyan uniós országot is találtunk, ahol a kormánytagok többsége nő és nem férfi. Ide sorolható Finnország és Svédország 54,5 illetve 52,2 százalékkal, valamint Franciaország és Belgium 51,2 illetve kereken 50 százalékkal.

Átlagban számolva a nők kevesebb, mint egyharmadát töltik be a miniszteri posztoknak az EU-ban. Az utolsó helyen Málta kullog, ahol a kormánytagok csupán 7,7 százaléka nő, majd Görögország és Észtország következik, ahol 11,3 és 13,3 százalék a női kormánytagok aránya.