Donald Trump amerikai elnök lemondta, és bizonytalan időre elhalasztotta Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel előre egyeztetett tárgyalását, csak azért, mert Dánia nem akarja eladni a hozzá tartozó Grönlandot az Egyesült Államoknak.
Meglepődött és csalódott a dán miniszterelnök, amiért Donald Trump amerikai elnök lemondta, és bizonytalan időre elhalasztotta a két vezető előre egyeztetett tárgyalását, csak azért, mert Dánia nem akarja eladni a hozzá tartozó Grönlandot az Egyesült Államoknak. Mette Frederiksen szerint azonban ez nem változtat a két ország kapcsolatán.
— Ez természetesen nem változtatja meg az eddigi jó kapcsolatunkat, és Dánia természetesen továbbra is folytatja a párbeszédet az Egyesült Államokkal arról, hogy hogyan fejleszthetjük az együttműködésünket, illetve hogy hogyan kezeljük az előttünk álló kihívásokat – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
Donald Trump az elutasításra reagáló üzenetében nagyon különleges országnak nevezte Dániát, a dánokat pedig fantasztikus embereknek, de új időpontot nem javasolt a találkozóra. Az amerikai elnök vételi ajánlatát tiszteletlennek, az elutasításra adott reakciót pedig gyerekesnek minősítették dán és grönlandi képviselők.
— Úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett gyerek: ha nem vehetem meg Grönlandot, akkor nem is megyek Dániába. Ez kínos az Egyesült Államok számára, de minket nem nagyon zavar, ezen már továbbléptünk – mondta Karsten Honge dán parlamenti képviselő.
— Nem helyes így beszélni egy országról, ezzel megsérti a grönlandi embereket. Úgy vélem, több tiszteletet kellene mutatnia. Ugyanakkor továbbra is szívesen látjuk Grönlandon, hogy lehetséges együttműködésekről beszéljünk -mondta Aaja Chemnitz Larsen grönlandi képviselő.
— A két vezető találkozóján az Északi-Sark lett volna a fő téma, Dánia számára pedig Grönland alapvető fontosságú az Északi-Sark jövőjével kapcsolatban. Dánia nézőpontjából tehát szomorú, hogy mégsem jön össze a találkozó – mondta Jonas Parello-Plesner, a dán külügyminisztérium korábbi munkatársa.
A Dániához tartozó Grönlandon jelenleg is állomásoznak amerikai csapatok, de más nagyhatalmak, például Kína és Oroszország is élénken figyeli a stratégiai fontosságú szigetet.