A helyiek közül sokan attól tartanak, visszafordíthatatlan károkat fog okozni a bányanyitás a mezőgazdaságból élő környéken.
Komoly helyi ellenállás alakult ki a nyugat-szerbiai Jadar-völgybe tervezett lítiumbánya körül. A helyiek félnek, hogy a Rio Tinto nevű brit-ausztrál óriáscég által kezdeményezett beruházás tönkreteszi a lakóhelyüket. Egy háromfős magyar filmes csoport a helyszínen járt utána a lakosság aggodalmainak.
„Azt mondták, olyan lesz, mint egy svájci gyógyszergyár" - mesélte a Kihasználva című film egy pontján a Jadar-völgy egyik lakója az első hírekről, amelyek eljutottak a helyiekhez a tervezett lítiumbányáról. Mint később kiderült, ez köszönőviszonyban sincs a valósággal. Egy tanulmány szerint 135 állat- és növényfaj halna ki a környéken, ha megvalósulna a gigaberuházás.
A Jadar-völgy lakóival folytatott beszélgetésekből álló filmet a Telexen mutatták be az alkotók, Bessenyei Gábor, Seres Flóra és Tari Péter. Utóbbi így mesélt a hírportálnak a terveikről és a Climate Chronicles projektről, melynek ez a film az első része:
„Erre a filmre pilot projektként tekintünk, ez a sorozatunk első darabja, a hosszú távú tervünk az, hogy távoli régiók nem annyira ismert környezetvédelmi problémáit akarjuk felfejteni. Tapasztalatgyűjtésként fogtuk fel ezt a filmet, sok nem várt problémával találkoztunk, de ezekből is sokat tanultunk.”
A klímaváltozás elleni küzdelem dilemmái
A nyugat-szerbiai bányanyitás terve azért is érdekes, mert közvetve a klímaváltozás elleni harc szolgáltat rá indítékot. A lítium iránt folyamatosan és gyorsan nő a kereslet a világban, mert ez az elektromos autók gyártásához nélkülözhetetlen akkumulátorok egyik fő alapanyaga. Az autógyárak igényeinek kielégítésére sorra nyitják a rendkívül környezetszennyező bányákat a világon, nem csoda, hogy a nagyjából tizenöt éve feltárt nyugat-szerbiai lelőhely is a befektetők célkeresztjébe került.
Ami tehát az emberiség (nem is annyira) hosszú távú céljait - a benzin- és dízelmeghajtású autók gyártásának leállítását - szolgálja, az helyi szinten komoly károkat okoz. A film egyik legkeményebb mondatát Miroszlav Mijatovics korrupcióellenes aktivista mondja ki a környezeti hatásokkal kapcsolatban: a bányához tervezett hulladéklerakó 150 futballpálya hosszúságú és 60 méter magas lesz, és egy olyan folyó mellé akarják telepíteni, amely minden évben megárad.
A projektet ráadásul a korrupció is körbelengi, a helyiek pedig arról panaszkodnak, hogy a beruházó megpróbálja megfélemlíteni őket.
Lincshangulat a városházán
Ahogy arról az Euronewson beszámoltunk, a lítiumbányával kapcsolatos területrendezési tervet idén nyáron hagyták jóvá. A feldühödött lakosság hevesen tiltakozott ez ellen a közelben lévő város, Loznica közgyűlési épülete előtt. A tanácsnokok csak rendőri védelemmel tudták elhagyni az üléstermet.
Hiába azonban az ellenállás és a már több mint százezer összegyűjtött aláírás a projekt megállítására, a beruházó hajthatatlan. Andrea Radonjic, a Rio Tinto szóvivője októberben azt mondta, megérti a helyiek aggodalmait, de mindent a szabályok szerint fognak csinálni:
„El akarunk menni hozzájuk, és elmagyarázni, hogy milyen magas szintű sztenderdjei vannak cégünknek, törődünk a környezettel és az itt élőkkel. Mindent a szerb törvényeknek és az EU-szabályoknak megfelelően kell csinálni, és a Rio Tinto irányelveit követve.”
A szerb kormány szintén a beruházás mellett érvel, mondván, a projekt már az építés szakaszában is több mint kétezer embernek adna munkát, s ha beindulna az export, az állami költségvetés hatalmas kiegészítő jövedelemhez jutna.