NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kiszorították a lobbisták a klímaváltozás valódi súlyát viselőket Glasgow-ból

Bennszülött őslakos Glasgow-ban, a klímakonferencián november 6-án
Bennszülött őslakos Glasgow-ban, a klímakonferencián november 6-án Szerzői jogok Alberto Pezzali/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Szénalapú energiacégek összesen 503, az érdekükben eljáró lobbistát küldtek a glasgow-i klímacsúcsra - ez több, mint bármely, a csúcsra érkezett ország delegációja. Eközben az igazán érintett csoportok közül sokan el sem jutottak Glasgow-ba, vagy ha igen, ott nem jutottak szóhoz.

HIRDETÉS

Futótűzként terjedt hétfőn reggel a hír, hogy a glasgow-i klímacsúcson a szén alapú energiahordozókkal - vagyis olajjal, szénnel, földgázzal - kereskedő cégek ötszáznál is több lobbistát küldtek az eseményre. Ez több, mint bármely ország nemzeti delegációjának létszáma. Eközben a klímaváltozás miatt igazán veszélyeztetett csoportok, mint amilyenek a bennszülött őslakosok vagy épp a fogyatékkal élők, még csak részt sem vehetnek a konferencián. Kirekesztésük a tárgyalásokból megfigyelők szerint milliók életére lesz negatív hatással.

Több a klímacsúcson részt vevő lobbista, mint bármelyik ott lévő ország nemzeti delegációja - írta meg a Globalwitness a klímacsúcs második hetének kezdetén. Ehhez semmi mást nem kellett tenniük, mint végigböngészni a meghívottak és résztvevők listáját, és megnézni, kik azok, akik direkt vagy indirekt módon kötődnek a fosszilis energiacégekhez, mint amilyen a Shell, a Gazprom vagy a BP.

Több a lobbista, mint bármely ország küldöttsége

Számításaik szerint mindent összevetve legalább 503-an vannak jelen szén alapú energiacégeket - köztük a világ legnagyobb szennyező vállalatait is - képviselve Glasgow-ban. Ez a létszám pont 24 fővel több, mint a legnagyobb nemzeti delegációt küldő Brazíliáé. Hogy kontextusba helyezzük a számokat: míg a brazilok 479 főt küldtek Glasgow-ba, addig az eseménynek otthont adó britek csupán 230-at - írja a BBC.

Sokan nemzeti delegációk tagjaiként jutottak be az eseményre - Kanada, Oroszország vagy épp Brazília azon 27 ország közé tartoznak, akik hivatalos küldöttségük tagjaiként lobbistákat is regisztráltak a COP26-ra - , amelyen egyébként száznál is több fosszilis energiaipari vállalat és 30 kereskedelmi érdekképviselet is képviselteti magát. Klímaharcosok szerint rendkívül káros a lobbisták jelenléte és tevékenysége, akik nyilvánvalóan az energiaipari cégek érdekében járnak el, és úgy vélik, hogy a legjobb az lett volna, ha kitiltják őket az eseményről.

"A fosszilis energiaipar évtizedeket töltött azzal, hogy tagadja és késleltesse a klímaválság kezelésére tett valódi lépéseket, ami hozzájárult ahhoz, hogy ma ekkora a probléma - mondta Murray Worthy szakértő. - Az ő befolyásuknak köszönhető, hogy az elmúlt 25 évben semmi nem történt az ENSZ klímakonferenciáin és nem sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást."

De a történet nem áll meg itt: más, rendkívül szennyező, a klímaválságot aktívan előidéző iparágak is küldtek képviselőket Glasgow-ba: jelen vannak a pénzügyi, az agráripari, és a szállítmányozási ipar szereplői is, bár őket a fenti elemzésbe nem vették bele.

Míg a lobbisták felülreprezentáltak, az igazán érintettek ott sincsenek

A lobbisták ilyen mértékű számbeli felülreprezentáltsága érthető módon indulatokat szült azok körében, akik csak egy-két fővel, vagy annyival sem képviseltethetik magukat az eseményen. Sok, a klímaváltozás hatásait már most megérző ország nem tudott delegációt küldeni az eseményre, miután részvételüket nagyban nehezítette az egyenlőtlen vakcinaelosztás, a magas utazási költségek, a beutazási szabályok szigorítása vagy épp a megfelelő biztonság hiánya. Ez pedig erősen megkérdőjelezi a Cop26 legitimitását.

A nyolc leginkább érintett ország - Puerto Rico, Mianmar, Haiti, a Fülöp-szigetek, Mozambik, a Bahamák, Banglades és Pakisztán - küldöttségei összesen nem állnak feleannyi főből sem, mint az olajcégeké. Megfigyelők szerint több száz környezetvédelmi, akadémiai, klímajogi, női egyenjogúsági vagy bennszülött csoport is kiszorult a tárgyalásokból, az ő kihagyásuk pedig milliók életére lesz hatással. A civil társadalmi csoportok szintén arról panaszkodtak, hogy lényegében kizárták őket a konferenciáról.

"Több ezer aktivistának kéne itt lennie, akik nem jöttek el, sokkoló, hogy mennyire elzárják az egész eseményt a civil társadalom és a frontvonalban dolgozók elől... ez offenzív, igazságtalan és elfogadhatatlan" - mondta Gina Cortes, a Női és Gender bizottság kéviselője. A civil szervezetek kétharmada, amelyek általában jelen vannak a klímacsúcson, nem küldtek Glasgow-ba delegáltakat az idén. A legrosszabb a múlt héten tartott, kétnapos "vezetők csúcsán" volt a helyzet, amikor bizottságonként egy vagy két ember vehetett csak részt a tárgyalásokon, miközben hat tárgyalóterem üzemelt párhuzamosan - a munkaállomások, az irodák és az éttermek pedig le voltak zárva, vagyis még az esélye is elveszett annak, hogy a mégis jelen lévők a döntéshozókkal valahol szemtől szemben találkozhassanak.

Ha rossz szabály születik, azt később már nem lehet helyrehozni

Kifejezetten aggodalmat keltő, hogy a szén-dioxid kvóták eladását szabályozó protokoll tárgyalásaiban sem vehetnek részt - miközben a kormányok és vállalatok úgy akarják nullára csökkenteni kibocsátásukat, hogy felvásárolják a fel nem használt kvótákat. 

"Valós esély van rá, hogy a tárgyalótermekben megszülető döntések a lehető legdrámaibb módon érintik az emberi jogokat, mint ahogy ez történt például a kiotói egyezmény szén-dioxid kereskedelemről szóló megkötésekor is. Ha rossz szabály születik, szinte lehetetlen utólag helyrehozni. A szén-dioxid kereskedelmi piac pedig méretéből kifolyólag óriási fenyegetést jelent az emberi közösségekre" - mondta el Sebastian Duyck, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ munatársa a Guardiannak.

A bolygó 80 százalékának biodiverzitásáért felelnek, mégis csak ketten képviselik őket

Ilyen közösség például a bennszülött őslakosoké a világ több pontján is. Bár a világ lakosságának csupán hat százalékát teszik ki ezek a közösségek, mégis ők azok, akik a Föld biodiverzitásának 80 százalékát védik. Hivatalos Cop26 küldöttségük mindennek ellenére csupán két főből áll.

"A mi megkérdezésünk nélkül meghozott döntésekkel azt kockáztatják, hogy olyan szabályok jönnek létre, melyek továbbra is semmibe veszik az őslakosok emberi, területi és spirituális jogait" - mondta el Eriel Deranger, az Indigenous Climate Action képviselője.

Jon Super/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Brazil őslakosok Glasgow-ban, egy az utcán felállított színpadonJon Super/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A Cop26 szervezéséért felelős brit kormány azzal védekezik, hogy a Covid-járvány miatt eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenézniük, épp ezért olyan online platformot hoztak létre, mellyel a távolból is becsatlakozhattak a résztvevők - a lehetőséggel számításaik szerint 12 ezren éltek eddig. Mindennek ellenére sokan arról panaszkodnak, hogy már az is technikai nehézségekbe ütközött, hogy virtuálisan követni tudják, mi történik a konferencián. Egyesek igazi "logisztikai rémálomról" beszéltek - köztük Hellen Kaneni, a nonprofit Corporate Accountability csoport afrikai regionális kordinátora. "A COP sosem volt hiteles, de az idei évben minden sokkal rosszabb, mint eddig bármikor. A hozzáférés olyan sokféle módon volt limitálva, hogy az már horribilis." 

Kollégja, Aderonke Ige végül az utazási és a járványból fakadó akadályokat legyőzve eljutott Nigériából a csúcsra, és részt tudott venni élete első klímakonferenciáján - bár saját bevallása szerint a glasgow-i részvétel számára csalódást jelentett. Mint mondja: hiába volt jelen személyesen a helyszínen, azokba a tárgyalótermekbe, ahol az afrikai tárgyalások folytak, nem engedték be, online pedig nem csatlakozhatott a konferenciákhoz, miután ezt a lehetőséget a helyszínen lévők számára nem engedélyezték.

"A szigorítások szintje elképesztő, korábban sohasem látott volt - mondta a már fentebb említett Sebastian Duyck is - ez pedig riasztó, mivel a kapcsolatok, amiket a Cop alatt kötünk meg az egyes szereplőkkel, elengedhetetlenül fontosak a klímacsúcs utáni munka folyamán. A limitált részvétel teljes mértékben aláássa ezt és a Cop hitelességét is."

Pedig a civil társadalom megfigyelői indirekt módon őrködnek azon, hogy a csúcs ne csak a kormányok és cégek érdekeit vegye figyelembe. Ők a társadalom szeme és füle a tárgyalásokban és jelenlétük szavatolja azt, hogy átlátható és a közösségek érdekeit, aggályait figyelembe vevő döntések szülessenek.

Mely országok a legnagyobb károsanyag-kibocsátók?

A Cop26 első hete után ők úgy látják, hogy a szén-dioxid piacot érintő tárgyalások megfigyelésére, a veszteségek és károk, illetve a klímafinanszírozás kapcsán felmerülő kérdésekre, az azokat érintő közreműködésre és közbelépésre esélyük sem volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Klímacsúcs: a mostani évtized kritikus jelentőségű

A helyiek őrzik az utolsó sólepárlót a Hawaii-szigeteken

Nem kapnak nagyobb beleszólást a közügyekbe az ausztrál őslakosok