Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Reális célnak tűnik a szénenergia kivezetése Magyarországon 2030-ig a szakértők szerint

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
A Mátrai Erőmű visontai üzeme 2020 júniusában
A Mátrai Erőmű visontai üzeme 2020 júniusában   -   Szerzői jogok  MTI/Szigetváry Zsolt

A Greenpeace kampányfelelőse, Perger András és a CEU kutatója, Ürge-Vorsatz Diána szerint is le lehet zárni a szénkorszakot Magyarországon még ebben az évtizedben, Áder János köztársasági elnök bejelentése tehát, miszerint 2026-ig, de legkésőbb 2030-ig kivezetjük a szénenergiát, egyáltalán nem légbőlkapott. Ami a hosszú távot illeti, abban mindkét szakértő egyetértett, hogy az egyik legfontosabb feladat az épületek rendes szigetelése, mert rengeteget lehetne spórolni.

Több tucat országhoz hasonlóan Magyarország is arra készül, hogy felhagy a leginkább szennyező fosszilis tüzelőanyag, a szén felhasználásával. Áder János köztársasági elnök a glasgow-i klímacsúcson azt mondta, hogy 2026-ra, de legkésőbb 2030-ra lehet ezt elérni. A szakértők szerint a vállalás ambiciózus, de megvalósítható, az ország utolsó szénerőművét, a Mátrai Erőművet kell bezárni hozzá.

Az utolsó szénerőmű

A Mátrai Erőmű ma már az egyetlen olyan villamosenergia-termelő egység Magyarországon, amelyet legalább részben szénnel üzemeltetnek. Önmagában nagynak számít, hiszen Paks után az ország második legnagyobb erőműve, de részesedése az energiamixben 15 százalék alatti. A bezárása már érik egy ideje a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, Perger András szerint.

„Ez egy gazdasági és műszaki kényszerűség is. Az erőmű már nagyon öreg, és olyan állapotban van, hogy műszakilag is egyre komolyabb kihívás üzemben tartani. Másrészt gazdaságilag az elmúlt években azt láttuk, hogy évente több tízmilliárd forintos veszteségeket halmozott fel az erőmű. Egyre inkább arról beszélnek, hogy 2015 végén, amikor az erőmű engedélyei lejárnak, már végleg le fognak állni a szenet égető blokkok" - magyarázta a szakértő, és hozzátette, hogy a klímaváltozás szempontjából sincs semmilyen alternatívája a leállításnak.

MTI/Szigetváry Zsolt
A Mátrai Erőmű visontai telepe 2020 júniusábanMTI/Szigetváry Zsolt

Arról, hogy mi fogja helyettesíteni a Mátrai Erőmű kapacitását, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU klímakutatója beszélt az Euronewsnak:

„A leállítás mindenképp ambiciózus cél, de reális is. A megvalósításához az kell, hogy megnöveljük a karbonmentes áramtermelő kapacitásainkat. Ebben nagyon nagy szerepet kell játszania a napenergiának, ami már most is gyorsan terjed Magyarországon, de lehetséges még növelni a kapacitást. Ez önmagában nem lesz elég, az alapellátást részben atomenergiából fogjuk biztosítani, és ezen felül még lehet szélenergiát is használni. Én azt gondolom, hogy az importenergia is nagyon sokat fog számítani, hiszen Magyarország összességében nem olyan nagyon gazdag a megújuló energiaforrásokban, például nincsenek hegyeink, nem tudunk vízenergiát előállítani."

A legfontosabb az épületek szigetelése lenne

Ami a hosszú távú célokat illeti, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez az egyik legfontosabb feladat az épületek szigetelése. A hazai energiafelhasználás nagyjából fele fűtésre megy el, de ennek nem kellene így lennie, Ürge-Vorsatz Diána szerint nullenergiássá kell alakítani az országban lévő épületeket.

„Tudjuk ma már, hogy minden épületet, még a műemlék épületeket is, fel lehet úgy újítani, hogy a 21. század erőműveivé váljanak, vagyis több energiát termeljenek éves szinten, mint amennyit a lakóik fűtésre és az összes energetikai szükségletükre elfogyasztanak."

MTI/Szigetváry Zsolt
Kéntelenítő berendezés a Mátrai ErőműbenMTI/Szigetváry Zsolt

„Nagyon sok energiahordozót, főleg földgázt használunk az egyébként hideg lakásaink fűtésére. Rengeteg energiát meg lehetne spórolni azzal, ha megkezdődne egy érdemi mélyfelújításos program Magyarországon, ami azt tűzi ki célul, hogy 2050-ig semlegesítse a háztartásokat. Sajnos műszaki értelemben borzasztóan elavultak az ingatlanjaink" - mondta erről Perger András.

A takarékosságban rejlő potenciált jelzi, hogy Magyarországon 37 százalékkal több energiát használunk el egy lakás egy négyzetméterének a fűtésére, mint ami az uniós átlag.