Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Online jelenlétünk is szennyezi a környezetet

Access to the comments Kommentek
Írta: Pásztor Máté
euronews_icons_loading
Online jelenlétünk is szennyezi a környezetet
Szerzői jogok  Euronews

Az éghajlatváltozás szempontjából is mérhető online jelenlétünk szennyező hatása. A videókonferenciák és más, mára mindennapinak számító tevékenységek összeadódva komoly hatással vannak az éghajlatra, a folyamat pedig egyetlen weboldal megnyitásával kezdődik.

- Ha felkeres egy weboldalt, azzal üvegházhatású gázokat bocsát ki. Egy hírszájt címlapjának megnyitása is rengeteg adatot fogyaszt. Felér azzal, mintha 20-30 métert tennénk meg autóval, és ebben még nincs benne egyetlen cikk elolvasása, vagy videó megnézése sem. Egy emberre vetítve ez minimális, de ha megszorozzuk a látogatók számával, az már jerlentős tétel. Ha a nagy francia híroldalakon havi százmillió látogatóval számolunk, akkor csak a címlap megnyitása napi 80 000 kilométer megtételével egyenértékű - mondja Olivier Vergeynst, a belga Fenntartható IT Intézet igazgatója.

Az adatátvitelhez szükséges sávszélességet 80 százalékban videóra használjuk. Minél jobb a képminőség, annál nagyobb a széndioxid- kobocsátás. A fennmaradó 20 százalékon weboldalak és emailek osztoznak. A távmunka fejlődésével számos digitális eszközt fejlesztettek ki, és itt is elérhetőek a fenntartható megoldások.

- A távmunkához használt eszközök is energiát fogyasztanak. Ha egy videókonferencián mondjuk mindkét fél csak annyit tesz, hogy kikapcsolja a kamerát, az átvitt adatmennyiség az eredetinek mindössze 7 százalékára csökken, a széndioxid-kibocsátás pedig csak a 38 százalék lesz ahhoz képest, mint azon a videokonferencián, ahol a kamera be van kapcsolva - teszi hozzá a szakember.

A technológiai szektor jelenleg a üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2 százalékáért felel. Ez 2040-re elérheti a 14 százalékot, ha az iparágak továbbra is ellenőrizetlenül növekednek.

Az Európai Unió számára ezért alapvető fontosságú, hogy fenntartható keretet biztosítson a fejlődéshez. Ezeket a technológiákat is fel kell használnunk, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet Európában.