Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A nők még mindig kiszorulnak a döntéshozatalból Magyarországon

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Flori
Megjelent a nemek közötti egyenlőség helyzetéről szóló éves uniós jelentés
Megjelent a nemek közötti egyenlőség helyzetéről szóló éves uniós jelentés   -   Szerzői jogok  Paul White/AP

Továbbra is a svéd és a dán nők vannak a legjobb helyzetben Európában, de az elmúlt egy évben Luxemburg, Hollandia és Litvánia tette a legjelentősebb előrelépést a férfiak és a nők egyenjogúsága terén.

Magyarországon több szempontból is visszalépés történt, de az egészségtudatosságban például kifejezetten kiegyensúlyozott a nemek képviselete. Ez derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének idei jelentéséből, amely - a világjárványra tekintettel - az egészséggel összefüggő kérdésekre helyezi a hangsúlyt, és a kialakult helyzet komoly veszélyeire figyelmeztet.

Az élmezőny számokban

Az Európai Unió összességében csekély javulást mutat, az elérhető 100 pontból 68-at kapott, ami a tavalyi indexhez képest mindössze 0,6 pontos növekedés. A tagállamok versenyében továbbra is Svédország(83,9) és Dánia(77,8) vezeti a mezőnyt, a harmadik helyezett – Franciaországot(75,5) és Finnországot(75,3) megelőzve – Hollandia(75,9) lett idén. A nemek közötti egyenlőség megteremtésében Litvánia(58,4) és Luxemburg(72,4) tett még olyan jelentős előrelépést, mint Hollandia.

Az Európai Unió egésze az egészség vonatkozásaiban szerepel legjobban idén(87,8), ezen belül is az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségében(98,2). Majdnem ugyanilyen jó a helyzet a pénzügyek terén(82,4). Figyelemreméltó a nők és a férfiak gazdasági helyzetének kiegyensúlyozottságára vonatkozó index, amely meghaladja a 88 pontot(88,3).

A legnagyobb előrelépés a hatalomgyakorlással összefüggő kérdésekben történt. Ez ügyben több mint 13 pontot javított a közösség 2010 óta.

European Institute for Gender Equality
A nemek közötti egyenjogúságot vizsgáló uniós intézet idei jelentése számokbanEuropean Institute for Gender EqualityGender Equality index 2021

Az egészség nem csak a test jólléte

Amikor tehát a jelentés az egészséghez való jog érvényesülését értékeli, akkor „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotát” vizsgálja. „A jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést – ideértve a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat. Azt, hogy ez lehetővé teszi-e minden nő és minden férfi számára, hogy teljes és aktív életet éljen a társadalomban.

Covid-19: a nők kiszolgáltatottabbak, a férfiak veszélyeztetettebbek

A pandémia teljesen új élethelyzetet teremtett gyakorlatilag minden téren, miközben elkerülhetetlenül szembesített a kialakult viszonyokkal, illetve beidegződésekkel. A családok mindennapi küzdelmét alapvetően meghatározta például az, hogy az egészségügyben több nő dolgozik, mint férfi. A nők, akikre a hagyományos családmodellben otthon is több feladat hárul, a roskadozó ellátórendszerben szintén alapvető szerepet játszottak. Ez súlyos fizikai és mentális terhekkel járt, amelyeket a végletekig fokozott a családi élet, a mindennapi rutin hirtelen összeomlása.

A koronavírus-járvány idején a mobilitás korlátozása és a fokozott elszigeteltség miatt a nők nagyobb mértékben voltak kitéve a párkapcsolati erőszak kockázatának is. „Noha a világjárvány idején az erőszak teljes mértékét nehéz felmérni, a média és a női szervezetek arról számoltak be, hogy az erőszak áldozatául esett nők számára nyújtott szolgáltatások iránti igény jelentősen megnőtt.” A megváltozott helyzet eközben világossá tette, miféle hiányosságok vannak a nők elleni erőszak megelőzésében és az áldozatsegítő szolgáltatások terén.

Maga a járvány a férfiakra jelentett nagyobb veszélyt. Közülük többen kerültek súlyos állapotba, szorultak kórházi ellátásra, mint a nők közül. A kutatók szerint ez nemcsak azzal függ össze, hogy nagyon sok férfi küzd krónikus betegségekkel, hanem azzal is, ami e mögött van, vagyis, hogy kevésbé egészségtudatosak, mint a nők.

Magyarország ebből a szempontból jól áll

Az összpontszámot tekintve már nem annyira. A negyedik éve változatlan 53,4 ponttal Magyarország kitartóan az utolsó előtti, vagyis a 26. helyen áll. A megelőző időszak teljesítményét tekintve már ez is eredménynek számít, mert habár Magyarország gender-indexe 2010 és 2018 között emelkedett egy ponttal, időközben több tagállam is megelőzte, így a rangsorban visszacsúszott három hellyel.

Ami viszont a nemek közötti egyenlőség egészségügyi vonatkozásait illeti, Magyarország minden szempontból felülmúlja önmagát. Az egészségtudatosság 86,7 pontot kapott, amivel a rangsor 11. helyét foglalja el, az egészséges élet feltételeihez való hozzáférést tekintve pedig 18. az Unióban. Még a testi egészséggel összefüggő egyenjogúság területén is három hellyel előrébb, a 23. helyre sorolódott.

A fizetések alakulnak, de a hatalom marad férfikézben

A hatalmi pozíciók még mindig csak nagyon kevés nőnek hozzáférhetőek Magyarországon, különös tekintettel a gazdasági életre. Ebben a szférában a döntéshozatalt továbbra is a férfiak uralják, a nemek közötti egyenlőség indexe majdnem 15 pontot esett vissza 2010 óta. A hatalomgyakorlásban érvényesülő nemi egyenjogúságot tekintve Magyarország 2015 óta sereghajtó az Európai Unióban. A kutatók szerint ez „a politikai és társadalmi döntéshozatal részterületein mutatkozó jelentős hiányosságoknak tulajdonítható”.

A tanulmány kitér a politikai életre és a közigazgatásra mondván, hogy ezeken a területeken annak ellenére nagyon kevés a nő, hogy arányuk jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Ez a növekedés a közigazgatásban elérte a 20 százalékot, a parlamentben viszont nem több 4 százaléknál. Utóbbit a kutatók elsősorban azzal magyarázzák, hogy Magyarországon nincsenek törvényhozási jelöltkvóták. Azt is megjegyzik, hogy a magyar központi bank igazgatóságában ma harmadannyi nő foglal helyet, mint tíz évvel ezelőtt.

A fizetések kiegyenlítettsége viszont valamelyest javult 2018 óta, ha csak 1,3 ponttal is.

Egyre több nő a padban és a katedrán

A nemek közötti egyenlőség magyarországi helyzetére vonatkozó adatok leginkább a tudás területén mutatnak javulást (2,7 pontos emelkedés), de ez a rangsorban nem jelenik meg, mert más tagállamok gyorsabban fejlődnek e téren. Magyarország idén a 17. ezen az uniós listán, amelyen 2018-ban még a 15. volt. Az összesített tudásindex számszerű emelkedése nagyrészt abból adódik, hogy az oktatásban való részvétel és az iskolázottság részterülete 4 pontot javított korábbi mutatóján.

Nem sikerül kikerülni a sereghajtók közül

A magyarországi gender-viszonyokról az uniós jelentés összességében azt írja, hogy lassan változnak. A nemek közötti egyenlőség ügyében nem született átütő eredmény az elmúlt tíz évben, és miután ebben több tagállam is jobban teljesít, az uniós rangsorban Magyarország egyre hátrébb kerül: a most publikált felmérés szerint csak Görögországot(52,6) előzi meg.