rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Maria Ressa és Dimitrij Muratov kapta megosztva a Nobel-békedíjat 2021-ben

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
euronews_icons_loading
Maria Ressa fülöp-szigeteki és Dimitrij Muratov orosz díjazottak
Maria Ressa fülöp-szigeteki és Dimitrij Muratov orosz díjazottak   -   Szerzői jogok  AP Photo/Fernando Vergara, Archivo
Betűméret Aa Aa

Maria Ressa fülöp-szigeteki és Dimitrij Andrejevics Muratov orosz újságírók kapták megosztva a Nobel-békedíjat 2021-ben.

A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint "a szólásszabadság fenntartásáért tett erőfeszítéseik érdekében, mely a demokrácia és a tartós béke egyik előfeltétele". és bátor harcukért a Fülöp-szigeteken és Oroszországban. A bizottság fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ők ketten kapják a díjat, ám párosuk képviseli mindazokat az újságírókat, akik éljenek bár a világ bármely szegletében, fellépnek a demokrácia és a sajtószabadság védelmében az egyre ellenségesebb kkörülmények között is.

Maria Ressa telefonon jelentkezett be a bejelentés utáni percekben, saját bevallása szerint sokkolta, hogy ő lett a békedíj egyik nyertese.

A díj bejelentésének pillanatát és a teljes indoklást itt nézheti vissza:

ÉLŐ - Bejelentik a Nobel-békedíj nyertesét

Nézze velünk élőben, ki nyeri meg a 2021-es év Nobel-békedíját!

Posted by Euronews magyarul on Friday, October 8, 2021

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 305 millió forintot) kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem pedig közgazdasági Nobel-díjnak.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Nobel-békedíj

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől: előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin "Pro pace et fraternitate gentium" (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege 10 millió svéd korona (353 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a "svéd" díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.

A díjat 1901 óta 102. alkalommal osztották ki, 19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 137 kitüntetettnek ítélték oda, 109 személynek és 25 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 109 személy (91 férfi és 18 nő) és 25 szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. (Érdekesség, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant 1901-ben elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat.) A kitüntetést 69 alkalommal kapta egy díjazott, 31-szor ketten, két esetben hárman kapták megosztva. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (ő a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas is), legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben, 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben már halála után ítélték oda Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak (Nobel-díj 1974 óta nem adható posztumusz). Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet a vietnami politikus nem vett át. A díj odaítélésekor hárman voltak letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a mianmari Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po.

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta. A Nobel-békedíjasok között egy szent van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit 2016-ban avatott szentté Ferenc pápa.