rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Felforgatta Ausztriát, hogy ügyészek túrták fel a kancelláriát

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Sebastian Kurz osztrák kancellár   -   Szerzői jogok  Darko Bandic/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Válságtanácskozás válságtanácskozást, nyilatkozat nyilatkozatot követett csütörtökön Ausztriában, miután szerdán a korrupcióellenes ügyészség több házkutatást tartott - egyebek közt a kancellári hivatalban - egy olyan büntetőügyben, amelynek középpontjában a jelenlegi kormányfő, Sebastian Kurz áll.

Pénteken dől el az osztrák kormány sorsa, miután újabb válságba sodorta a kormányzást, hogy Sebastian Kurz, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) fiatal vezetője ellen nem csak nagy erőkkel nyomoz a korrupcióellenes ügyészség, de megtörtént az a valószínűleg példa nélküli eset, hogy az ügyészség szerdán bűnjelek után átkutatta az osztrák kormányfő hivatalát - valamint az ÖVP székházát és a Pénzügyminisztériumot.

De mivel vádolják Kurzot?

Röviden azzal, hogy közvetítőkön keresztül hamis vagy torzított közvéleménykutatásokat publikált és cikkeket rendelt meg az Österreich nevű bulvárlap csoporttól azért, hogy javítsák a megítélését akkor, amikor vezetői válság alakult ki az ÖVP-ben, és így ő kerüljön az Osztrák Néppárt élére. A sikertelen vezetőnek tartott Reinhold Mitterlehner hamarosan át is adta a helyét a messiásként beharangozott ifjú titánnak. A közvélemény megdolgozását Kurz a vádak szerint rengeteg közpénzből finanszírozta úgy, hogy az ÖVP-s Pénzügyminisztérium kamu állami megrendelésekkel fizette ki az Österreich tulajdonosait.

Mindebben legfőbb partnere egy Thomas Schmid nevű férfi volt, aki akkor a Pénzügyminisztériumban dolgozott, de Kurz hatalomra kerülése után hamarosan az osztrák állami vagyonügynökség (ÖBAG) élére került. A vádakat az ügyészség lehallgatott telefonbeszélgetésekkel és a birtokukba került chatüzenetekkel kívánja bizonyítani.

Kurzot szeptember elején már kihallgatta egy bíró egy hamis tanúzási ügyben. Ebben arról van szó, az Ibiza-botrány parlamenti vizsgálata során Kurz azt mondta, nem voltak háttéralkuk Schmid kinevezése mögött az ÖBAG élére, ugyanakkor az ügyészség által feltárt chatüzenetek ezt cáfolni látszottak. Kurz azt vallotta, hogy az akkori legjobb tudomása és emlékezete szerinti igazat mondta a meghallgatáson.

Az egész ügyről Kurz rendszerint azt mondja, hogy néhány SMS és chatüzenet szándékos félreértelmezésén alapszik, és azt hangsúlyozza, hogy amíg a vádak be nem bizonyosodnak, ártatlannak kell őt tekinteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maguknak a vádaknak nem lehetnek politikai következményei.

Mi lesz a kormánnyal?

A két választáson győztes és a jobboldal ifjú titánjaként számon tartott Kurz személyes sorsa is érdekes, de még érdekesebb, hogy mi lesz a 2019-ben felállt néppárti-zöld koalícióval. Az ellenzéki pártok - a szocialisták (SPÖ), a liberálisok (NEOS) és a szélsőjobb Szabadságpárt (FPÖ) természetesen Kurz távozását követelik, érdekesebb a konzervatívokkal együtt kormányzó Zöldek helyzete. Bár a zöld igazságügyminiszter, Alma Zadic megvédte az ügyészséget, a pártvezető Werner Kogler helyzete nem ilyen egyértelmű. A koalícióban ugyanis számos zöld követelést meg lehetett valósítani az elmúlt két évben, a párt népszerűsége emelkedik. A tagság és a párt prominenseinek egy része ugyanakkor azon a véleményen van, hogy Kurz társasága vállalhatatlanná vált.

Kogler ezért valamennyi párt vezetőjét egyeztetésre hívta, és hasonlóan tesz a köztársasági elnök, Alexander van der Bellen is. Jövő kedden rendkívüli ülést tart a Parlament, amelyen liberálisok által Kurz ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról is szavazni fognak. Ez azonban csak a Zöldekkel együtt mehetne át, vagyis a helyzet kulcsa rövid távon biztosan az ő kezükben van.

Variációk koalícióra

A helyzetnek több lehetséges megoldása van. Az első lehetőség, hogy marad a jelenlegi kormány. Előfordulhat, hogy a Zöldek további engedményeket csikarnak ki Kurztól azért, hogy ne segédkezzenek az eltávolításában.

A második lehetőség, hogy marad az ÖVP-Zöld koalíció, de Kurznak mennie kell. Sok jel utal arra, hogy a Zöldek ezt szeretnék a leginkább, ugyanakkor az ÖVP-s kormánytagok és a pártszervezetek, néppárti kormányzók mind hűségnyilatkozatot tettek Kurz mellett, vagyis azt mondják, hogy ha Kurz megy, nincs tovább koalíció.

Elvileg elképzelhető lenne, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok összefognak a Zöldekkel, és együtt alakítanak koalíciót, ebbe azonban be kellene venni a szélsőjobboldali Szabadságpártot is, aminek a politikai elképzelései sok helyen ütköznek a többiekével. Az FPÖ kívülről is támogathatna egy ilyen koalíciót, de mindkét kormánykoalíció nagyon ingatag lábakon állna.

Nem lehet kizárni egy szakértői kormányt sem, erre a közelmúltban volt is példa Ausztriában az Ibiza-botrány után. Elvileg ott van lehetőségként az új választás kiírása is, de egyelőre ezt nem ambicionálja különösebben egyik fontos szereplő sem. 4 év leforgása alatt ez már a harmadik választás lenne Ausztriában.