A delegáció szerint Magyarországon az elmúlt években is romlott a jogállamiság helyzete.
HIRDETÉSAz igazságügyi rendszer reformját, a közvagyon alapítványokba való kiszervezését, az uniós források nyomon követhetőségét, a veszélyhelyzet alatt hozott törvényeket és a Pegazus-ügy kezelését is aggasztónak találta a LIBE-Bizottság Magyarországra utazott küldöttsége. A delegációt nem mindenhol fogadták pozitívan, a Kúrián például kifejezetten ellenségesen bántak velük a csoport vezetője szerint.
Sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja. A küldöttség azzal a céllal utazott Budapestre, hogy a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről tájékozódjon, és azt is fel akarták mérni, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága hazánkban.
A delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint az elmúlt napokban reggel nyolctól este kilencig dolgoztak a bizottság tagjai, és azt találták, hogy Magyarországon vannak aggasztó jelek a jogállamiságot illetően. Bizonyos interjúk alapján úgy látják, hogy az elmúlt években romlott is a helyzet. Ami a konkrét ügyeket illeti, Delbos-Corfield ezeket említette:
A hetes cikkely szerinti eljárás 2018-as elindítása óta megreformálták az igazságügyi rendszert Magyarországon, ami nem segített a bíróságok függetlenségének helyreállításában.
Az alapítványokról szóló törvény nehezíti az átláthatóságot az állami és uniós pénzeket illetően.
Szintén nagyon nehéz azt nyomon követni, hogy a Magyarországra érkező uniós források végül kinél kötnek ki, pedig ez nagyon fontos lenne.
Egy másik probléma a veszélyhelyzet fenntartása, ami ugyan más országokban is jellemző, de Magyarországon ennek apropóján olyan fontos törvényeket is hoztak, amelyeknek semmi közük a járványhoz.
A Pegazus-ügy szintén aggasztó a küldöttség vezetője szerint, már csak azért is, mert a kormány nem hajlandó semmit sem mondani róla.
Feszült helyzetek a meghallgatásokon
A megkeresett több tucat tárgyalópartner közül egy olyan ember volt, aki nem volt hajlandó beszélni a küldöttség tagjaival - ő a média világában dolgozik Delbos-Corfield szerint, és viccnek, színháznak nevezte a delegáció munkáját, mielőtt faképnél hagyta őket.
Delbos-Corfield szerint ez furcsa volt, hiszen a Kúria nem ítélkezett felettük, de ez is jelzi, hogy milyen feszült hangnemben zajlott a tárgyalás.
Az Euronews kérdésére Delbos-Corfield részletesen is felidézte a történteket. A politikus úgy ítélte meg, hogy az egyik bíró kvázi viccelve vádolta meg őket a bíróság megsértésével az általuk feltett egyes kérdések miatt. Azt mondta, hogy ha a tárgyalóteremben lennének, már megbüntette volta a bizottság tagjait, és azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a szobát.
Nincsenek ellenzékiek a közmédiában
Delbos-Corfieldet az újságírók aktuális ügyekről, például a Pegazus-botrányról is kérdezték. A delegáció vezetője szerint erről az ügyről sok szó esett a meghallgatások során. A küldöttség számos adatot kapott a magyar médiahelyzettel kapcsolatban, a kormánnyal szimpatizáló és ellenzéki tárgyalópartnerektől is. Delbos-Corfield legnagyobb problémája a közmédiával kapcsolatban az volt, hogy ellenzéki képviselőknek gyakorlatilag nem biztosítanak megszólalási lehetőséget.
A Magyar Nemzet újságírója azt kérdezte a küldöttség vezetőjétől, hogy lehet az, hogy egy ellenzéki magyar képviselő, Donáth Anna is a delegáció tagja volt. Delbos-Corfield azt válaszolta, az elmúlt időszakban a Bulgáriába és Szlovákiába küldött csapatban is volt helyi politikus.
A sajtótájékoztató teljes egészében megtekinthető itt, angol nyelven:
Megosztott a küldöttség
A jogállamiságot vizsgáló küldöttség három napot töltött Magyarországon, az Európai Parlament mind a hét EP-frakciója képviseltette magát, a szélsőjobbtól a zöldeken át a baloldalig.
A delegációban nem teljes az egyetértés – a spanyol konzervatív képviselő szerint például Magyarország berendezkedése demokratikusabb mint némely más tagállamé vagy uniós intézményé.
A francia képviselő szerint is politikailag motivált az akció. Nicolas Bay azt hangoztatta, hogy két nap után sincs elmarasztaló bizonyíték Magyarország ellen.
Az Európai Parlament még 2018-ban kérte fel a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, sérti-e Magyarország az uniós alapértékeket. A látogatáson tapasztaltak alapján a küldöttség decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjeszt majd be a Parlamentben.