rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több helyen is ellenségesen bántak a Magyarországon vizsgálódó LIBE-bizottsággal

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & Harangozó Olivia
euronews_icons_loading
Gwendoline Delbos-Corfield, a bizottság vezetője
Gwendoline Delbos-Corfield, a bizottság vezetője   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Az igazságügyi rendszer reformját, a közvagyon alapítványokba való kiszervezését, az uniós források nyomon követhetőségét, a veszélyhelyzet alatt hozott törvényeket és a Pegazus-ügy kezelését is aggasztónak találta a LIBE-Bizottság Magyarországra utazott küldöttsége. A delegációt nem mindenhol fogadták pozitívan, a Kúrián például kifejezetten ellenségesen bántak velük a csoport vezetője szerint.

Sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja. A küldöttség azzal a céllal utazott Budapestre, hogy a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről tájékozódjon, és azt is fel akarták mérni, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága hazánkban.

A delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint az elmúlt napokban reggel nyolctól este kilencig dolgoztak a bizottság tagjai, és azt találták, hogy Magyarországon vannak aggasztó jelek a jogállamiságot illetően. Bizonyos interjúk alapján úgy látják, hogy az elmúlt években romlott is a helyzet. Ami a konkrét ügyeket illeti, Delbos-Corfield ezeket említette:

  • A hetes cikkely szerinti eljárás 2018-as elindítása óta megreformálták az igazságügyi rendszert Magyarországon, ami nem segített a bíróságok függetlenségének helyreállításában.
  • Az alapítványokról szóló törvény nehezíti az átláthatóságot az állami és uniós pénzeket illetően.
  • Szintén nagyon nehéz azt nyomon követni, hogy a Magyarországra érkező uniós források végül kinél kötnek ki, pedig ez nagyon fontos lenne.

  • Egy másik probléma a veszélyhelyzet fenntartása, ami ugyan más országokban is jellemző, de Magyarországon ennek apropóján olyan fontos törvényeket is hoztak, amelyeknek semmi közük a járványhoz.

  • A Pegazus-ügy szintén aggasztó a küldöttség vezetője szerint, már csak azért is, mert a kormány nem hajlandó semmit sem mondani róla.

Feszült helyzetek a meghallgatásokon

A megkeresett több tucat tárgyalópartner közül egy olyan ember volt, aki nem volt hajlandó beszélni a küldöttség tagjaival - ő a média világában dolgozik Delbos-Corfield szerint, és viccnek, színháznak nevezte a delegáció munkáját, mielőtt faképnél hagyta őket.

"Azt kell mondjam, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolgunk volt. Voltak, akik nem voltak hajlandóak válaszolni a kérdéseinkre, és egyértelmű ellenségességet is tapasztaltunk. A kúrián pedig kétszer is azzal vádoltak minket, hogy megsértettük az igazságszolgáltatást.”
Gwendoline Delbos-Corfield
Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország

Delbos-Corfield szerint ez furcsa volt, hiszen a Kúria nem ítélkezett felettük, de ez is jelzi, hogy milyen feszült hangnemben zajlott a tárgyalás.

Az Euronews kérdésére Delbos-Corfield részletesen is felidézte a történteket. A politikus úgy ítélte meg, hogy az egyik bíró kvázi viccelve vádolta meg őket a bíróság megsértésével az általuk feltett egyes kérdések miatt. Azt mondta, hogy ha a tárgyalóteremben lennének, már megbüntette volta a bizottság tagjait, és azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a szobát.

Nincsenek ellenzékiek a közmédiában

Delbos-Corfieldet az újságírók aktuális ügyekről, például a Pegazus-botrányról is kérdezték. A delegáció vezetője szerint erről az ügyről sok szó esett a meghallgatások során. A küldöttség számos adatot kapott a magyar médiahelyzettel kapcsolatban, a kormánnyal szimpatizáló és ellenzéki tárgyalópartnerektől is. Delbos-Corfield legnagyobb problémája a közmédiával kapcsolatban az volt, hogy ellenzéki képviselőknek gyakorlatilag nem biztosítanak megszólalási lehetőséget.

A Magyar Nemzet újságírója azt kérdezte a küldöttség vezetőjétől, hogy lehet az, hogy egy ellenzéki magyar képviselő, Donáth Anna is a delegáció tagja volt. Delbos-Corfield azt válaszolta, az elmúlt időszakban a Bulgáriába és Szlovákiába küldött csapatban is volt helyi politikus.

A sajtótájékoztató teljes egészében megtekinthető itt, angol nyelven:

Megosztott a küldöttség

A jogállamiságot vizsgáló küldöttség három napot töltött Magyarországon, az Európai Parlament mind a hét EP-frakciója képviseltette magát, a szélsőjobbtól a zöldeken át a baloldalig.

A delegációban nem teljes az egyetértés – a spanyol konzervatív képviselő szerint például Magyarország berendezkedése demokratikusabb mint némely más tagállamé vagy uniós intézményé.

"Sajnos az Európai Parlament öt pártja egyértelműen a magyar ellenzék pártján áll - és ezt a küldetést arra használták fel, hogy lejárassák és támadják Orbán legitim kormányát, és beavatkozzanak a magyarországi választási folyamatba.”
Jorge Buxadé Villalba.
Európai Konzervatívok és Reformerek, Spanyolország

A francia képviselő szerint is politikailag motivált az akció. Nicolas Bay azt hangoztatta, hogy két nap után sincs elmarasztaló bizonyíték Magyarország ellen.

Az Európai Parlament még 2018-ban kérte fel a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, sérti-e Magyarország az uniós alapértékeket. A látogatáson tapasztaltak alapján a küldöttség decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjeszt majd be a Parlamentben.