rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

“Beleköptünk a levesükbe” – belarusz hackerek leplezik le az ország elnyomóit

Access to the comments Kommentek
Írta: Hannah Somerville  & Magyar változat: Pálfi Rita
"Lukasenka nem hagyott más lehetőséget a belarusz nép számára, mint a zsarnokság elleni lázadás"
"Lukasenka nem hagyott más lehetőséget a belarusz nép számára, mint a zsarnokság elleni lázadás"   -   Szerzői jogok  AP
Betűméret Aa Aa

Számos kellemetlen meglepetést tartogathatnak még a Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek és a hatóságoknak az önszerveződő ellenálló hackerek. Az Euronewsnak nyilatkozó Belarusz Kiber Partizánoknak hívott csoportnak a belügyminisztériumból sikerült hatalmas mennyiségű adatot megszerezni, melyek egy részét valószínűleg azért rögzíthették eredetileg, hogy megzsarolhassák vele a rendőri vezetőket, tisztségviselőket.

Belaruszban a hatóságok kíméletlenül fellépnek az ellenzéki nézetekkel szemben. Bár az EU az utóbbi években többször vetett ki szankciókat, és tavaly augusztus elnökválasztás eredményét nem ismerte el, Aljakszandr Lukasenka nem enged a nemzetközi nyomásnak. Legutóbb az okozott világszerte botrányt, hogy a belarusz hatóságok májusban eltérítették a Ryanair Athénből Vilniusba tartó járatát, hogy letartóztathassanak egy disszidens újságírót.

A rezsim azonban hiába próbálja eltiporni az 1994 óta elnök Lukasenkával szembenállókat, csak annyit érhettek el, hogy a másként gondolkodókat az illegalitásba szorították. Sokan már nem az utcán küzdenek a rendszer ellen, hanem a számítógép előtt ülve.

Ügynökök, rögzített telefonhívások kerültek hackerkézbe

Szeptember elején egy névtelen, úgynevezett "etikus hackerek" csoportja közzétette a belarusz belügyminisztérium számítógépeiről letöltött hatalmas adathalmaz legújabb részleteit.

Az adatokat - amennyiben igaziak - minden idők egyik legsikeresebb hackerakciójában szerezte, a magát Belarusz Kiber Partizánoknak hívó csoport (CP). Júliusban azt állították, hogy sikerült betörniük a minisztérium számítógépeire, és több mint öt terabájtnyi adathoz fértek hozzá.

A csoport az Euronewsnak elmondta, hogy egyelőre még az ellopott adatok 0,01 százalékát sem hozták nyilvánosságra. A CP azt tervezi, hogy idővel kiszivárogtatja minden egyes olyan ügynök adatait, aki segít Alekszandr Lukasenka elnöknek elnyomni a másként gondolkodókat az országban.

Szeptember 7-én egy tavaly augusztus 17-ei felvett telefonhívást tettek közé, ez nem sokkal azután volt, hogy tüntetések kezdődtek meg országszerte Lukasenka vitatott újraválasztása ellen. A két beszélgető a minszki helyettes rendőrfőkapitány Podvoiszki és a területi helyettes Vitalij Kozlov volt.

Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
Szeptember elején hozták nyilvánosságra a telefonbeszélgetést, ami állítólag a két magas beosztású rendőri vezető közt történt tavaly augusztus 17-énForrás: Belarusz Kiber Partizánok

Podvoiszki arról beszél a felvételen, hogy teljesen ki van merülve, mert hetek óta ezzel a sok sz*rsággal kell megbirkóznia. Azt mondja, hogy a rendőrségnek nincs összefüggő akcióterve, az állami média vezetők lázadnak, a technikai személyzet tömegesen adja le a felszerelését, hogy csatlakozzanak a felkeléshez.

Elmondása alapján a rendőrségnek ekkor az volt a parancsa, hogy próbálják megoldani a helyzetet úgy, hogy ne adjanak lendületet a tüntetések folytatására. "Egyelőre ne helyezzetek nyomás alá senkit. Majd az idő eldönti....Vége van. Nincs terv. Jelenleg azon az állásponton vagyunk, hogy elhúzzuk a konfliktust."

Ez a hozzáállás nem tartott sokáig, csak idén márciusig több mint 33 ezer embert tartóztattak le, ahogy a rezsim elfojtotta a tüntetéseket.

De a nyilvánosságra hozott hívás napján, tavaly augusztus 17-én, Lukasenka úgy tűnt, hogy megbékélő hangulatban van. A Podvoiszkiként azonosított férfi szerint odament a tüntető tömeghez, amint az Egészségügyi Minisztériumhoz vonultak, és vagy egy tucatnyival megpróbált őszintén beszélni, egyesével, vagy másfél órán keresztül. "Nem nagyon hagyták szóhoz jutni" – idézi fel a rendőrfőnök-helyettes.

A beszélgetésben a rendőri vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a tüntetők úgy tűntek, mint akik mindig tudják, hogy merre jelennek majd meg a rendőri és biztonsági erők. Mikor ő és társai belső körökben úgy döntöttek, hogy elhagyják a minszki autó- és traktorgyár ellenőrzőpontját a szállítói bejáraton, ezrek jelentek meg. "Öt perc alatt 2500-an tűntek fel a kapunál, plakátokkal."

Dmitri Lovetsky/AP
Több ezres tömeg tüntetett Lukasenka rendszere ellen a Függetlenség téren Minszkben 2020. augusztus 23-ánDmitri Lovetsky/AP

"Kib*szottul fogalmam sincs, hogy tudnak ilyen jól szervezkedni. Annyi részlet van. Az előkészületek egy vagy két hónapot vehettek igénybe. Ez hihetetlen, követni mindenkinek a legkisebb kib*szott mozdulatát..." - mérgelődik a felvételen a rendőr.

A belarusz állam ebben az időben annyira paranoiás volt, hogy a jelek szerint még a rendőri vezetők és a kormányhivatalnokok közötti zárt kommunikációt is megfigyelték és felvették.

12 hónappal azok után a viharos napok után ugyanazok a problémák, amelyeken Podvoiszki telefonon gyötrődött - a csapaton belüli elégedetlenség, a technikai személyzet elvándorlása és a belarusz nép hihetetlen szintű önszerveződése - melyek mind egyenesen a CP-hez hasonló csoportok kezére játszanak.

"Soha nem számítottunk arra, hogy ennyi adatot le lehet szedni észrevétlenül. De a jelenlegi rendszernél sosem lehet tudni"- mondta az Euronewsnak a csoport egyik képviselője.

"Elhanyagolnak számos csúcstechnológiai területet. Az informatikai szakemberek ezrével kényszerültek elhagyni Belaruszt. A rezsim olyan agyakat veszít el, akiket nem tud pótolni" - fogalmazott.

Belarusz digitális forradalma

A CP esetében a fent említett "agyak" egy körülbelül 15 fős, belarusz állampolgárokból és aktivistákból álló csoporthoz tartoznak, mindannyian informatikai szakemberek, akik azután fogtak össze, hogy tavaly augusztusban elkezdődtek a tüntetések.

Nem tudják egymás igazi nevét. Csak három vagy négy közülük valódi hacker, és senki nem profi a csoportból - a nagyját menet közben, az elmúlt 12 hónapban tanulták meg.

A CP egy nagyobb kiberharcos konzorciumhoz tartozik, a Suprativhoz, amit 2020. szeptember 18-án alapítottak. Két másik csoport tartozik még ide: a 'Repülő Gólyák' és a 'Népi Önvédelmi Brigád'.

A szövetség nem ismeri el Lukasenkát Belarusz legitim vezetőjének. Kiáltványukban három célt fogalmaztak meg:

  • Belarusz függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának megőrzése
  • a Lukasenka-rendszer megdöntése
  • a demokratikus kormányzási elvekhez és a jogállamisághoz való visszatérésben az ország segítése.
Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
A CP szerint ez Lukasenka útlevél-fotójaForrás: Belarusz Kiber Partizánok

A Suprativ része a belarusz digitális aktivizmus nagy rendszerének, mely évek óta alakul, és tavaly nyáron teljesedett ki turbósebességgel. A tüntetők a telefonjaikon VPN és azonosíthatóságot elfedő szoftverekkel játszották ki az internet lekapcsolását, melyet Lukasenka a választás napján rendelt el. Majd a közösségi médiát használták a szervezkedéshez.

Az olyan Telegram-csatornák, mint a varsói központú Nexta (amit a 22 éves külföldre szökött Szcjapan Pucila alapított az eltérített Ryanair gépen utazó, és elfogott Roman Protaszeviccsel közösen) és az Agy Belarusza a helyszíneken készített felvételek megosztásával tájékoztatták az embereket az országon belül zajló vérengzésekről.

A belzabastovka.org, egy közösségi adakozásból készült térkép mutatta, hogy hol zajlanak sztrájkok, így aki tüntetni akart, tudta, hogy merre kell mennie, míg a Okretsina List nevű Telegram-csatorna a őrizetbe vettek névsorát követte nyomon.

Egyéb platformokon is igyekeztek az emberek segíteni. A PandaDoc nevű start-up például szintén közösségi adakozással gyűjtött tömegesen pénzt, hogy segítsen a rendfenntartó erőknél dolgozóknak kifizetni a súlyos pénzbírságot, ami a munkájuk otthagyásához szükséges. Szeptember másodikán a hatóságok rajtaütöttek a minszki irodájukon és 5 munkatársukat letartóztatták.

Eközben indultak azért is kampányok (BY_help és Belarusz Sport Szolidaritás Alapítvány), hogy azoknak gyűjtsenek pénzt azok támogatására, akik a tüntetések alatt megsebesültek, vagy megbírságolták őket, vagy bármilyen más módon célba vették őket.

AP
Roman Protaszevics egy korábbi letartóztatása 2017 március 26-ánAP

A Voice online platform a 2020-as választás szavazatainak digitális újraszámlálásán dolgozik, és eddig már több mint 1,6 millió szavazatot ellenőrzött, hogy bebizonyíthassa, hogy a hivatalosan közölt eredményt meghamisították.

Ezeket a kezdeményezéseket – számos hasonlóval együtt – mind saját erőből hozták létre. "A Suprativ szövetség olyan mint egy nagy család" - mondta az Euronewsnak a CP aktivistája, "a legkegyetlenebb körülmények kovácsolták össze őket".

Mindannyiukat sokkolták a 2020 augusztusában történtek, ezért mindenki külön-külön elhatározta, hogy tesz ellene valamit.

"Soha nem gondoltuk volna, hogy ennyire megerősödünk és sikerül ennyi kis szúrást (néhányuk nem is olyan kicsi) bevinnünk a rezsim ellen. Soha nem gondoltuk volna, hogy kéz a kézben fogunk dolgozni valódi partizánokkal és lesz reális esélyünk" - fogalmazott.

A belügy-hack: Európai utolsó diktatúrájának feltérképezése

Idén júliusban és augusztusban a CP hivatalosan vállalta a felelősséget kibertámadások sorozatáért a belarusz állami adatbázisok és weboldalak ellen. Úgy tűnik, hogy ezek közül a legfontosabb támadás a Belügyminisztérium elleni volt.

Állítása szerint a csoportnak hozzáférése lett minden egyes belarusz állampolgár útlevéladataihoz, köztük a korlátozottan hozzáférhető adatokhoz is, mint például a titkosszolgálat és a belarusz KGB tagjaié.

Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
Ügynökök, személyes adataik, egyeseknek a villái is nyilvánosságra kerültekForrás: Belarusz Kiber Partizánok

"Úgy gondoljuk, hogy a KGB többségében egy elnyomó és terrorista szervezet, amely nagyon keveset tesz hozzá az ország biztonságához" - mondta a csoport szóvivője.

"Fokozatosan ki fogjuk szivárogtatni az összes ügynökük adatait, és azt tervezzük, hogy segítünk új hírszerző ügynökségek felépítésében egy új Belaruszban, ami valóban megvédi majd az állampolgárait" - tette hozzá.

Már feltételezett ügynökök százainak nevét és fényképét hozták nyilvánosságra, és emellett 200 bíróét. Az adatok között szerepelt lakhely is.

Június 25-én a CP kiadott egy térképet, melyen szerepelt 500 állami alkalmazottnak a megadott címe, a Köztársasági Ifjúsági Szövetség titkárától a Nyomozó Bizottság tagjaiig.

Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
A szeptemberben nyilvánosságra hozott térképForrás: Belarusz Kiber Partizánok

"Ne gondolja, hogy csak azért, mert nem vert személyesen bunkósbottal, és nem kínzott embereket a rendőrség vagy az ideiglenes fogvatartási központ tornatermében, akkor eltávolítottuk (a listáról) - írták a térképpel együtt kiadott közleményben, hozzátéve:

megbüntetjük bűnös tétlenségük miatt azokat, akik most vasalt ingben ülnek hűvös irodában.

A CP ígéretet tett arra, hogy nem nyúl annak a több millió hétköznapi belarusz embernek az adataihoz, akiknek az adatai szintén a kincsesládájukba kerültek. Ezeket az információkat állítólag titkosított formában őrzik egy, a hálózattól elszigetelt szerveren.

Korábban májusban, megtorlásul azért, hogy Belarusz letartóztatta Roman Protaszevics ex-Nexta főszerkesztőt, miután utasszállító repülőgépét Minszkbe irányították, a Suprativ feltörte az Elnöki Közigazgatási Akadémia belső hálózatát.

A csoport törölte az akadémia dokumentumait, az adatbázisokat és a szervereket. "Most hosszú ideig a régi módszerrel kell majd dolgozniuk" - írták - "számológépekkel és papíron".

A rezsim a saját embereit is megfigyelte

A csoportnak sikerült emellett még megszerezni 10 év segélyhívásait, továbbá 16 000 titkos belső aktát, köztük több, Lukasenkáról és családjáról szólót. A múlt hónapban közzétettek egy telefonszámot, ami állításuk szerint az elnöké, valamint több százezer órányi lehallgatott telefonbeszélgetést.

"A legleleplezőbb adatok, amelyekhez hozzájutottunk, azok a belügyminisztérium belső telefonrendszerének hívásfelvételei" - mondta a CP szóvivője. "Nyilvánvaló, hogy a rezsim a saját embereit is megfigyelte".

"A magas rangú tisztviselők biztonságban érezték magukat, amikor a 2020-as tüntetések leverése során kiadott illegális parancsokról beszélgettek. A rezsim szándékosan sok terhelő anyagot tartott meg a saját embereiről, hogy a jövőben zsarolni tudja őket, és még durvább bűncselekményekre kényszeríthesse őket" - vélik a hackerek.

Mi beleköptünk a levesükbe és tönkretettük a terveiket. Úgy gondoljuk, hogy ez csökkenteni fogja az esélyét annak, hogy a jövőben a rendőrség bármilyen formájú erőszakot alkalmazzon.

Az eddig nyilvánosságra hozott egyéb rögzített telefonbeszélgetések között szerepel egy rendőr, aki nevetve meséli, hogy két kommandóssal együtt a hajánál fogva rángatott ki egy nőt az autójából és megverte. Hallható a minisztérium vezetője ahogy azt mondja, hogy a tisztviselőket arra utasították, hogy ne adjanak enni vagy ágyneműt a fogvatartottaknak.

A CP-t egy volt belarusz rendőrökből és más disszidensekből álló csoport, a BYPOL tanította meg arra, hogyan tudnak behatolni néhány számítógépes rendszerbe. Azt mondják, hogy feltörték a rendőrségi adatbázist, és hozzáférnek a rendőrőrsök és börtönök kameráihoz, de még nem hoztak nyilvánosságra felvételeket.

Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
Állóképek biztonsági kamerák felvételeiből, melyről a CP azt állítja, hogy a belarusz rendőrségi adatbázisból valókForrás: Belarusz Kiber Partizánok

A csoport nemrégiben a Telegramon tette közzé lesújtó felfedezését arról, hogy az országban történt Covid19 miatti halálesetekből valószínűleg csak drasztikusan keveset jelentettek az Egészségügyi Világszervezet felé.

Az ország nemzeti statisztikai portálja, a Belstat 2020 júniusa óta nem közöl halálozási adatokat. Mivel a CP útlevélrendszer hackelése azonban tartalmazta 1,4 millió belarusz állampolgár személyes adatait, ebből kiderül az is, hogy közülük hányan haltak meg 2010 januárja és 2021 márciusa között.

A Current Time tévécsatorna független elemzése szerint 32 ezer volt a többlethalálozás 2020 márciusától 2021 márciusáig. Ezzel szemben az országban a járvány halálos áldozatainak száma hivatalosan idén márciusban 2247 volt. (Belarusz lakossága 9,5 millió fő).

"Lerántottuk a leplet"

A belarusz rezsim az elmúlt másfél hónapban kimondatlanul többször is elismerte a hackelés nagyságrendjét.

A KGB vezetője, Ivan Tertel július 30-án, a helyi tanácsok vezetőivel tartott találkozón határozott figyelmeztetést adott ki a külföldi hackerekkel kapcsolatban.

Szisztematikus információgyűjtés zajlik, modern információs technológiák használatával és a személyes adatok elleni hackertámadásokkal.
Ivan Tertel
a KGB vezetője

A Minisztertanács augusztus 17-i ülésén Lukasenka így figyelmeztette a tisztviselőket: "Ha nem tudjátok, ahogyan gyakran mondom, megvédeni az információkat a számítógépeken, akkor térjetek vissza a papíralapú médiához. Írjatok kézzel, és tegyétek dobozba".

Forrás: Belarusz Kiber Partizánok
Lukasenka szóvivőjének Natallia Mikalaeuna Eismantnak a beszélgetéseit is felvettékForrás: Belarusz Kiber Partizánok

A Lukasenka megjegyzéseit követő napon egy fehéroroszországi bíróság ezután "szélsőségesnek" minősített két, a CP-hez és a Suprativhoz köthető Telegram-fiókot, "a bűnüldöző szervek és a kormányzati szervek képviselőinek lejáratásával" és "társadalmi ellenségeskedésre uszítással" vádolva őket.

Anonimitással védik magukat a beszivárgástól

A CP szóvivője azt állította, hogy a rezsim "aktívan próbál" információkat gyűjteni a csoportról. "Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy a rezsim azon igyekszik, hogy beszivárogjon a soraink közé" - mondták. Ezért kidolgoztak egy módszert arra, hogy miként dolgozzanak és toborozzanak új embereket anélkül, hogy ez veszélybe sodorná a szervezetet.

"Minden tagot anonimitás véd a többi tagtól. A kár, amit bármely tag okozhat, legrosszabb esetben is csak az adott projektre korlátozódik, amin éppen dolgozik. Minden tag hosszas ellenőrzésen megy keresztül, és be kell mutatnia a ténylegesen elvégzett munkáját, mielőtt bármilyen felelősséget vállalhat" - magyarázta a szóvivő.

A már megszerzett adatok tömegének szortírozásán kívül a csoport "más projekteken" is dolgozik, amelyekről egyelőre forrásbiztonsági okra hivatkozva nem árultak el többet.

"A zsarnokság elleni lázadás az egyetlen lehetőség"

A csoport tagjait tettekért több éves börtönbüntetésre ítélhetnék. A hackelés eredményeként nyilvánosságra került személyes adatok sértik az alanyok magánélethez való emberi jogát. Belaruszban a számítógépes információkhoz való jogosulatlan hozzáférés bűncselekmény, amely akár két év börtönnel is büntethető; A rosszindulatú programok használata pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.

A CP szóvivője világosan megfogalmazta, hogy mi szerintük a csoport létjogosultsága.

"Az ellenállás irányzat vezetőinek tekintjük magunkat, amely felismeri, hogy a rendszerváltás minden demokratikus és békés módja kimerült Belaruszban. Lukasenka nem hagyott más lehetőséget a belarusz nép számára, mint a zsarnokság elleni lázadás. Mi pedig letéptük az álarcot a rezsim bűnelkövetőiről" - fogalmazott.