rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az oltási programmal dicsekedhet, a jogállamiság miatt heves vitára számíthat Von der Leyen

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen   -   Szerzői jogok  Julien Warnand/AP
Betűméret Aa Aa

Jogállamiság, bevándorlás, melegjogok - várhatóan ez a három, számos európai vitát generáló téma nem fog kimaradni Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán tartandó évértékelő beszédéből, melyet az Európai Parlament strasbourgi épületében fog elmondani, majd megvitatni az EP-képviselőkkel.

Felidézzük, hogy pontosan milyen ígéreteket tett tavaly a bizottsági elnök, és hogy merre haladt az európai politika ezekben.

Jogállamiság

"A Bizottság még ebben a hónapban elfogadja a valamennyi tagállamra kiterjedő, első éves jogállamisági jelentést.

Ez a dokumentum a problémák korai felismerésének és a megoldások kialakításának megelőző jellegű eszközeként szolgál.

Szeretném, ha a Bizottság, a Parlament és a tagállamok egyaránt kiindulópontként tekintenének erre, hogy ne történhessen visszalépés" mondta Von der Leyen tavalyi évértékelő beszédében.

De a legtöbb vitát az alábbi gondolata, és annak megvalósítása hozta az EU-ba.

A Bizottság meghatározó jelentőséget tulajdonít a jogállamiságnak. Biztosítani fogjuk, hogy a költségvetésünkből és a NextGenerationEU-ból származó pénzek esetében még csak fel se merülhessen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség gyanúja. Ez nem képezheti vita tárgyát.
Ursula von der Leyen

Ez az a kérdés, ami miatt jelenleg is komoly konfliktus van az Európai Bizottság és az Európai Parlament között. A mechanizmus tavaly januárban lépett hatályba, és lényege, hogy általa befagyasztható az uniós pénzek folyósítása az olyan államok számára, amelyek megsértik az EU alapvető értékeit.

A Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy a mechanizmust csak végső esetben léptesse életbe. A Parlament viszont már többször felszólította, hogy alkalmazza a szabályt. Az EP-képviselők akár az Európai Unió Bírósága elé is vihetik az ügyet.

A szintén a tavalyi évértékelőn bejelentett jogállamisági jelentés sem hozta meg egyelőre azt az eredményt, melyet indításakor vártak tőle. Azok a tagállamok ugyanis, melyekben a legtöbb jogállamisági probléma van a jelentések alapján, mint például Lengyel- vagy Magyarország, nem fogadják el a jelentést. Varga Judit a júliusi, második éves jelentés megjelenése után a Facebookon azt írta, hogy a bizottsági dokumentum forrásai "ezúttal is egyoldalúak és politikailag elfogultak, kettős mércét tükröznek Magyarországgal szemben, emiatt ténymegállapításai pontatlanok". A magyar igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelentés szerinte "csak a politikai nyomásgyakorlás eszköze", és "nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak".

Az uniós állampolgárok körében nagy támogatottsága van annak, hogy csak azok a tagállamok kapjanak uniós forrást, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, ötből négyen értenek ezzel egyet, derült ki az EP legújabb felméréséből, melyet a múlt héten publikáltak.

Von der Leyen azért sem kerülheti meg ezt a kérdést, hiszen az Európai Parlamentben tartja majd beszédét, melyet az EP-képviselőkkel való vita követ.

Migrációs politika

A tavalyi évértékelő után nem sokkal megtették az első fontos lépést a bevándorláspolitikában: a Bizottság előterjesztette az új migrációs paktumot.

"Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk egésze által tanúsított szolidaritásban." - hangsúlyozta a bizottsági elnök.

Von der Leyen kiemelte a szolidaritás fontosságát.

Szeretném azonban egyértelműen leszögezni: ha mi fokozzuk erőfeszítéseinket, akkor ugyanezt várom el valamennyi tagállamtól is.

A migráció egész Európa előtt álló kihívás, melynek kezelésében Európa egészének részt kell vennie.

A csomag nagy újítása, hogy a menekültek kötelező szétosztását tartalmazó kvótarendszer kikerült a tervezetből, viszont minden tagállamnak szolidaritást kell mutatnia. A korábbi politikához képest jobban a határvédelmen és az illegális bevándorlók kitoloncolásán van benne a hangsúly. A bevándorlásellenes tagállamok még tovább szigorítának, a bevándorláspárti országok nem szeretnék, ha további terheket róna rájuk a csomag, a jogvédő szervezetek szerint pedig a migránsok jogaiért aggódnak. A paktumról azóta sincs megegyezés az EU három fő intézménye között.

A migrációs csomag elfogadását nehezítheti a tálibok hatalomra kerülés Afganisztánban, és az is, hogy Belarusz a szankciókra reagálva mesterséges migránsáradatot gerjesztett az EU határain.

LMBT-jogok

Az LMBTQI-emberek jogaiért való kiállás volt egyike azon kevés pillanatnak a tavalyi beszédnek, ahol konkrét tagállamnak üzent, tagállamban tapasztalt helyzetre reagált a bizottsági elnök.

Az LMBTQI-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, amelyeknek nincs helye Uniónkban.

"A Bizottság annak érdekében, hogy biztosítsa e közösség egészének támogatását, hamarosan előterjeszti az LMBTQI személyek jogainak megerősítését célzó stratégiát. Ennek részeként szorgalmazni fogom a családi kapcsolatok EU-n belüli kölcsönös elismerését is. Aki egy országban szülő, az minden országban szülő" - jelentette be Von der Leyen tavaly szeptemberben.

A stratégiát novemberben mutatta be a bizottság, szerepel benne többek közt, hogy büntetnék a gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd tolerálását, és megkövetelnék a melegek szülői jogainak biztosítását is. Magyarul részletesen itt olvasható.

A stratégia bemutatása óta Magyarországon két olyan törvényt is elfogadtak, melyek kritikusai szerint melegellenesek. 2020. december 15-én szavazta meg a magyar parlament azt az indítványt, mely megváltoztatja az örökbefogadás feltételeit. Ennek értelmében a jövőben az egyedülállók csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe gyereket. A változtatással valószínűleg azt a kiskaput akarták bezárni, amellyel eddig homoszexuális párok is tudtak örökbe fogadni.

Hatalmas nemzetközi visszhangja volt, és komoly vitákat generált az EU-ban az idén júniusban elfogadott, melegellenes módosításokkal eltérített pedofília-elleni törvény. A törvény elfogadása után tartott EU-csúcson a vita hevében többen az EU-ból kilépést ajánlgatták Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, a Bizottság pedig rendkívül gyorsan, egy hónapon belül kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ügyben.

Lengyelországban eközben egyre több LMBT-mentes település hátrálna ki ebből, vagy vonta is vissza a korábbi "csatlakozását", többek közt azért is, mert az EU forrásmegvonással reagált rá. De van még olyan régió, ami kitart a melegellenesség mellett, akkor is, ha ezzel eurómilliókat veszít.

Szimbolikus, hogy az Európai Parlament épp egy nappal Von der Leyen beszéde előtt fogadta el azt az állásfoglalást, melyben többek közt azt mondták ki, hogy az azonos neműek egyik tagállamban megkötött házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát minden más tagállamban egységes módon kellene elismerni. Az EP-képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket Lengyelország és Magyarország ellen, ahol "hátrányos megkülönböztetés éri az LMBTIQ-közösséget".

Sikertörténetek

Bár Von der Leyen tavalyi beszédében inkább előrenézett, várhatóan most szót fog ejteni azokról az ígéretekről, melyeket teljesített a bizottság, vagy legalábbis jó úton haladnak efelé.

Az oltási program

Bár tavaly év elején sokan mást gondoltak a közös EU-s vakcinabeszerzésről, a második negyedév óta felpörgő szállítmányok, és a legtöbb országban ezzel párhuzamosan felgyorsított oltási programmal az EU-nak sikerült a nyár végére a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát beoltani.

Viszont a statisztikák átlagos magas aránya mögött, a tagállami bontásban már jóval vegyesebb a kép. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb adatai szerint míg Máltán a 18 éven felüliek több mint 90 százaléka kapta meg már mindkét oltását, addig ez az arány Bulgáriában csak 21,4%. A kelet-európai és közép-kelet-európai országok (köztük Magyarország) egyike sem érte még el a 70 százalékos átoltottságot a felnőttek körében.

Vegyes a kép az EU COVAX vállalásait tekintve is. Von der Leyen tavaly azt mondta, hogy: "az EU éppen ebben a hónapban csatlakozott a koronavírus elleni oltóanyaghoz való globális hozzáférést célzó eszközhöz (COVAX), és 400 millió euróval járult hozzá annak elősegítéséhez, hogy a biztonságos oltóanyag ne csupán azoknak álljon a rendelkezésére, akik képesek azt megfizetni – hanem mindenkinek, akinek szüksége van rá.

Az oltóanyag-nacionalizmus életeket veszélyeztet, az e területen kialakított együttműködés viszont életeket ment.

Von der Leyen 2021. február 19-én a G7-csúcson bejelentette, hogy az egymilliárd euróval támogatja a COVAX-ot. Júliusban pedig arra tett ígéretet, hogy az EU intézményei és tagállamai 200 millió adag vakcinát biztosítanak az alacsony, és közepes jövedelmű országok számára még ebben az évben.

A szolidaritást még lehet tovább javítani: a Politico nem sokkal a bejelentést után írt arról hosszabban, hogy az EU messze elmarad Kína és az Egyesült Államok mögött a vakcinafelajánlások szempontjából. Josep Borrel uniós külügyi főképviselő pedig arra figyelmeztetett július végén, hogy "a nem elegendő mérték vakcinadonáció kinyitja az ajtót Kína számára".

Eszköz a helyreállításra: a NextGeneration EU

Azt választottuk, hogy nem csupán itt és most állítjuk helyre a dolgokat, hanem jobb életmódot alakítunk ki a jövő világa számára.

Ez a NextGenerationEU.

Ez a mi lehetőségünk arra, hogy a változás a mi terveink szerint menjen végbe – nem katasztrófák kényszerében vagy a világ más részei által ránk erőltetve.
Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament február 10-én jelentette be hogy megszületett a politikai megegyezés az európai helyreállítási tervről. Három és fél hónappal később, május 31-én pedig az összes tagállam ratifikálta a saját forrásokról szóló határozatot. Így a Bizottság fel tudott venni hitelt, hogy finanszírozza a helyreállítást a Next Generation EU keretében.

Augusztus elejétől kezdték meg a finanszírozások első részleteit folyósítani azoknak a tagállamoknak, melyeknek már elfogadták a helyreállítási tervet. Legutóbb Csehország és Írország kapta a jóváhagyást 17. és 18. tagállamként.

Magyarország és Lengyelország tervét azonban egyelőre nem fogadták el, és további tárgyalásokat kezdeményezett a bizottság, jelenleg szeptember 30. a határidő. Didier Reynders uniós igazságügyi biztos a múlt héten azt mondta, hogy van összefüggés a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, és a két ország helyreállítási alapjainak elbírálása között.

Az európai zöld megállapodás

Az Európai Bizottság javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55%-ra történő emelését.

Von der Leyen egyik nagy, több bizottsági elnöki cikluson átívelő célkitűzése volt az 55 százalékos kibocsátáscsökkentés (korábban 40 százalékról állapodtak meg a tagállamok).

A bizottság júliusban jelentette be a célkitűzés megvalósításához a klímaterveket, mellyel az 1990-es szinthez képest vállalják az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentését 2030-ra. A bizottság javaslatot tett a belsőégésű motorok 2035-ös kivezetésére, valamint a légiközlekedés és a hajózás megadóztatására is.

Miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi tempót nézve 21 évvel később éri csak el a célkitűzést az EU. Az Enel Alapítvány elemzése szerint többek közt azzal gyorsíthatnának a folyamaton, ha a tagállamok jobban együttműködnének az energiaváltással kapcsolatos kérdésekben.

A klímatervekről még meg kell egyeznie az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel is. Mindkét testületben vannak olyan tagállamok, illetve politikai csoportok, akik drasztikusabb változásokat és vállalásokat szeretnének látni, míg olyanok is akik lassabban haladnának a kérdésben.

Az Európai Parlamentben kedden arról vitáztak a képviselők, hogy ki fogja fizetni a zöld átmenet költségeit. Az energiaárak idén már drámaian emelkedtek, a zöld átállás költségeinek ügye körül így minden bizonnyal az egyik legnehezebb kérdés lesz.