Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A magyarok 28 százaléka bízik csak abban, hogy a kormány jól használja fel a helyreállítási alapot

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
 Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án   -   Szerzői jogok  Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI

Több mint kétharmados a támogatottsága az európai állampolgárok körében annak a gondolatnak, hogy az uniós pénzeket jogállamisági kritériumokhoz kellene kötni - derül ki a legfrissebb Eurobarometerből, melyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök évértékelő beszéde előtti héten hoztak nyilvánosságra.

Cipruson, Portugáliában és Görögországban a válaszadók több mint 90 százaléka ért egyet azzal, hogy kössék az uniós források biztosítását az egyes tagállamok számára jogállamisági elvekhez. A legalacsonyabb arányt Szlovákiában, Hollandiában és Lengyelországban mérték, de még ezekben az országokban is a válaszadók több mint 70 százalék ért ezzel egyet. Magyarországon 77 százalék.

Csak hét tagállamban bízik meg legalább a fele az embereknek a kormányában a helyreállítási pénzek elköltését illetően

A legkevésbe a szlovének, a szlovákok és a magyarok bíznak a saját kormányukban, hogy rendeltetésszerűen fogja felhasználni az NextGenerationEU elnevezésű uniós forrásokat.

A helyreállítási alap helyes felhasználásában a legnagyobb arányban a luxemburgiak bíznak (74 %), a dánok a másodikak (74), a harmadikak pedig a finnek (60%).

A klímaváltozás legyen az Európai Parlament legfontosabb témája

A felmérés szerint az európai állampolgárok 43 százaléka gondolja úgy, hogy az EP-nek a legfőbb prioritása az éghajlatváltozás kell, hogy legyen. A második legfontosabb probléma a szegénység, a harmadik a gazdaság és a munkahelyek teremtése. A közegészségügy az ötödik helyre csúszott vissza, az emberek több mint negyede jelölte meg a több válaszlehetőséges kérdésre adott válaszként. A demokrácia és a jogállamiság kérdése a nyolcadik, 19 százalékkal

A kérdésre adott válaszok országonkénti bontásából kiderül, hogy a magyar válaszadók az átlagnál fontosabbnak érzik a jogállamiság ügyét. A klímaváltozás és a szegénység elleni küzdelem után a harmadik legfontosabb téma (42, 40 és 38 százalékkal). Hasonló a helyzet Lengyelországban, ott is az éghajlatváltozás a legfontosabb prioritás az embereknek, de második helyre a demokrácia és jogállamiság került (38 és 37 százalékkal).

A portugálok, az írek és a lengyelek képe a legpozitívabb az EU-ról

A válaszadóknak legnagyobb arányban Portugáliában mondták azt, hogy pozitívnak látják az EU-t, a másodikak az írek, és a harmadikak a lengyelek. Magyarország a kilencedik ebből a szempontból.

Az EU-ról a legnegatívabb képe a belgáknak, a cseheknek és az osztrákoknak van a friss felmérés alapján.

Ausztriában az egyik legmagasabb, csaknem 50 százalék azok aránya, akiknek az elmúlt évben romlott a véleményük az EU-ról. A válaszadók több mint fele nyilatkozott így. Luxemburgban. 40 százalék felett van azok aránya, akik most negatívabban látják az EU-t még Németországban, Csehországban és Szlovákiában is.

Magyarországon az EU-s oltási stratégiával többen elégedettek, mint a magyarral

Az európai állampolgárok vegyen ítélték meg a nemzeti kormányuk, illetve az uniós oltási stratégiát. Németországban és Franciaországban például a saját kormányuk stratégiáját értékelték többen pozitívan. Ellenkező a helyzet Magyarországon: a magyar kormány nemzeti stratégiájának értékelése szempontjából az ország az ötödik legelégedetlenebb (40 százalék teljesen elégedett), míg az EU-s stratégiát 49 százalék értékelte pozitívan.

Palfi, Rita/
tjaesjPalfi, Rita/

Málta és Portugália mellett Magyarországon a legkisebb azok aránya, akik szerint a saját kormányuk jobban el tudta volna látni oltással az országot, az EU bevonása nélkül. A legmagasabb arányban a németek gondolják így, a második pedig Franciaország.