rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Feszültté vált a helyzet Montenegróban egy szerb egyházi esemény miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
euronews_icons_loading
Feszültté vált a helyzet Montenegróban egy szerb egyházi esemény miatt
Szerzői jogok  AP Photo/Risto Bozovic
Betűméret Aa Aa

Nagyon feszült volt a helyzet Montenegróban a hétvégén, amikor tüntetők és rendőrök csaptak össze a kis balkáni országban a szerb ortodox egyház új vezetőjének beiktatása miatt. A Cetinjében vasárnapra tervezett szertartás feldühítette a szomszédos Szerbiától 2006-ban függetlenné vált montenegrói szerb egyház ellenfeleit. A térség az uniós csatlakozásra vár, de közben Oroszország sem tétlenkedik.

A Montenegróval szomszédos balkáni országok (Szlovénia, Horvátország, Albánia, Koszovó, Bosznia, Szerbia) volt miniszterei levelet küldtek az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a NATO vezetőinek, megkongatva a harangot, és sürgetve őket, hogy „folytassanak aktív politikai párbeszédet a különböző montenegrói válságban részt vevő politikai és társadalmi szereplőkkel, és segítsenek biztosítani az országon belüli eszkalálódó konfliktus békés megoldását”.

Horvátország korábbi miniszterelnök-helyettese azt mondta az Euronews-nak, hogy bizonyos értelemben ez nagyon hasonlít azokhoz az eseményekhez, amelyek valóban háborúkhoz vezettek a kilencvenes években.

"Ez megkérdőjelezi egy szuverén állam létezését a Nyugat-Balkánon, ebben a - mint tudjuk - történelmileg viszonylag instabil régióban. És mindannyian, akik aláírtuk ezt a megállapodást, aggódtunk, hogy ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor ez valóban konfliktushoz vezethet. Különösen azért, mert úgy gondolom, hogy Montenegrót az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti politikai konfliktus színhelyének is tekinthetjük" - mondta Vesna Pusic, Horvátország volt miniszterelnök-helyettese.

Az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak írt írásbeli nyilatkozatában azt mondta, hogy a montenegrói fejlemények egyre inkább azzal kapcsolatosak, hogy "a pártok közötti széles körű politikai párbeszéd, amelynek célja a megosztottság leküzdése, alapvető fontosságú az ország stabilitásának megőrzése és az EU-n belüli előrelépés érdekében" Hozzátette: "Most van itt az ideje, hogy minden montenegrói döntéshozó bebizonyítsa elkötelezettségét az európai út és az európai értékek mellett a béke és a tolerancia előmozdításával, valamint konstruktív együttműködéssel, minden politikai ellentéten túl, a polgárok és az ország európai jövője érdekében."

Montenegró, az Adriai-tenger kis országa, még mindig mélyen megosztott a Szerbiával és a Szerb Ortodox Egyházzal való kapcsolat terén. Montenegró volt NATO-nagykövete számára az összecsapások tükrözik azt, ami egy ideje történik.

"A legnagyobb aggodalmam az, hogy úgy tűnik, hogy az ország megosztottabb, mint valaha. Még annál is nagyobb mértékben, mint amikor a függetlenségről szavaztunk. Úgy gondolom, hogy az EU -nak újra fel kell élénkítenie a megközelítését, és életre kell keltenie az EU-s napirendet. Mert a régióban sokan úgy gondolják, hogy az EU-tagság hosszú távú folyamat, és ez nem fog megtörténni egyhamar, és valamiféle zsákutca, ezért ajtót nyitnak más szereplők számára, hogy lépjenek be." - mondta a volt nagykövet. Garčević azt is hozzátette, hogy a legnagyobb koalíciós párt Belgrád befolyása alá került.

A legutóbbi, 2011 -es népszámlálás során a lakosság 45 százaléka vallotta magát montenegróinak, 28 százalékuk pedig szerbnek. A többiek a kisebbségekhez tartoznak, például az albánokhoz és a bosnyákokhoz.

Szlovénia EU-elnöksége október elején egy EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak ad otthont. Cél, hogy ezeket a csúcstalálkozókat évente megrendezzék annak érdekében, hogy az EU felgyorsítsa a bővítési folyamatot.