Szakértők szerint komoly következményekkel járhat, ha a szélesebb közvélemény nem érti, mit csinálnak a diplomaták. Hogy ezt megelőzzék, ismeretterjesztő konferenciát szerveznek a témában.
HIRDETÉS
A franciák joggal büszkék sajtjaikra. A sajtot minden tisztességes családi étkezés elengedhetetlen kellékének tekintik. Úgy vélik, hogy a sajt az ország fontos gazdasági értéke, és ami talán meglepőbb, a diplomácia fantasztikus eszköze.
Ezért a "diplomácia a sajton keresztül" című kerekasztal-beszélgetés lesz az egyik első a francia külügyminisztérium kétnapos rendezvényén, amelynek az célja, hogy lerántsa a leplet arról, hogy mi is a diplomácia. Hiszen ezt kevesen tudják pontosan.
A diplomácia és a szélesebb nyilvánosság közötti kapcsolat hiánya a legtöbb demokratikus társadalomban jelentkezik, és akár súlyos következményekkel is járhat – mondták szakértők az Euronewsnak. "Valóban probléma van azzal, hogy a diplomata szakmát hogyan látják, és mire használják" – mondta az Euronewsnak Claude-France Arnould, Franciaország korábbi belgiumi nagykövete, a brüsszeli Geopolitikai Intézet védelmi főmunkatársa.
Ez főként a szakmáról terjedő előítéleteknek köszönhető. A kollektív képzelet hajlamos úgy elgondolni a diplomaták életét, mint egy pazar fogadásokkal teli életet, ahol a díszes süteményeket feneketlen pezsgőspoharak tartalmával öblítik le. Ilyen életmódot mutat be például a Netflix "The Diplomat" című sorozata. Ez a diplomatáktól rengeteg kritikát kapott.
A valóság kevésbé csillogó. Diplomatának lenne "egyszerre adminisztratív munka, iratkezelési munka, és a válságokba való beavatkozás, a gazdaság, a vállalkozások, a kultúra és a nyelv előmozdításának munkája" – mondta Christian Lequesne, a Sciences Po politikatudományi professzora az Euronewsnak.
A sok sztereotípiát éppen azért nehéz eloszlatni, mert a munka annyira sokrétű. És azért, mert a dpilomaták, ha nem is titokban, a színfalak mögött dolgoznak, elsősorban a nyilvánosságtól távol.
Most, hogy újra háborúk dúlnak Európában és a világ több más táján, a globális feszültségek közepette a diplomaták úgy látják, hogy a szakmájukra nagyobb szükség van, mint valaha.
A La Fabrique de la Diplomatie egy kétnapos rendezvény. Pénteken kezdődött Párizsban, és a vélt imáshiányt oldaná meg előadások, kerekasztal-beszélgetések, játékok segítségével. A program zsúfolt.
Az orosz-ukrán háború, az Izrael-Hamász konfliktus, Franciaország Kínával, Szíriával, Iránnal, Afrikával vagy akár az Egyesült Államokkal szembeni álláspontja mind-mind reflektorfénybe kerül az expón. Néhány rendezvény arra törekszik majd, hogy lebontsa, hogyan működnek és szerveződnek az olyan nagy multilaterális szervezetek, mint az ENSZ vagy az EU. A nemzetközi igazságszolgáltatásról, a kulturális vagy feminista diplomáciáról, és a "soft power" eszköztáráról informálódhatnak a látogatók.
Olyan magas rangú meghívottak is részt vesznek majd, mint Jean-Noël Barrot, Franciaország külügyminisztere. A népszerű rendezvények egyike azonban egy gyorsrandevú lesz a hivatalban lévő nagykövetekkel, ahol az érdeklődők egy kávé mellett azt kérdezhetnek tőlük, amit csak akarnak.
A La Fabrique szervezői legalább 20-30 ezer emberre számítanak a két nap alatt. Arnould szerint a lelkesedés részben az általános aggodalom légkörének tudható be.
A szervezők számára ez nem egyszeri alkalom lesz, hanem inkább egy tett a diplomáciai szolgálat ismertségének növelését célzó, folyamatban lévő kezdeményezések sorában. Az első ilyen az, hogy maga a minisztérium is megnyitja kapuit a látogatók előtt. A másik, hogy a diplomáciai kudarcokhoz vagy sikerekhez kapcsolódó műemlékek és épületek külön címkét kapnak, míg mintegy 100 nagykövetet arra is felkértek, hogy az elkövetkező hónapokban térjenek vissza középiskoláikba, és beszélgessenek a fiatalokkal.