rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Az emberek még saját rokonaiktól is tartanak most Kabulban"

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda  & euronews
Afgán férfiak tálibokkal szelfiznek Kabulban
Afgán férfiak tálibokkal szelfiznek Kabulban   -   Szerzői jogok  Rahmat Gul/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Mindenki otthonába húzódik az afgán fővárosban, az emberek saját rokonaik előtt is titkolóznak, a tálibok pedig valóban házról-házra járva kutatnak azok után, akik korábban nyugatiaknak dolgoztak - mondta el az Euronewsnak egy Magyarországon élő, afgán származású kommunikációs szakember. Marof Mustafa szerint a tálibok egyelőre nagyon jó színben akarják magukat feltüntetni, úgy, mint első hatalomátvételükkor, 1995-ben, ami később rémuralommá vált.

Shenouda Nóra, Euronews:

"Milyen a mindennapi élet most Afganisztánban, az ott élő rokonok, barátok éreznek-e már változást a hétköznapokban?"

Marof Mustafa:

„Nagy változás érezhető. Kabulban mindenki otthon ül, és nagyon félnek, mert olyanokat keresnek a tálibok, akik az államnak dolgoztak vagy más országoknak segítettek az elmúlt 20 évben. Úgyhogy igazak a hírek arról, hogy házról-házra járnak és keresik ezeket a személyeket. Az emberek félnek a besúgóktól is, a legnagyobb problémájuk most az, hogy valamelyik ismerősük, rokonuk, szomszédjuk elárulja őket, hogy milyen szerepet töltöttek be. Úgy tudom az ott élő ismerőseimtől, sokan úgy szöknek el, hogy az utolsó percben sem szólnak még a saját testvérüknek sem arról, hogy távoznak. Mindenki otthon ül, a kabuli reptér környékére is csak az megy, aki nagyon nagy veszélyben forog. Egyébként úgy tudni, a tálibokat le lehet fizetni, ha valakinek van pénze, azt maguk viszik ki a reptérre.”

Shekib Rahmani/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Afgánok várnak evakuálásukra a kabuli repülőtérenShekib Rahmani/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

Shenouda Nóra, Euronews:

„Honnan és hogyan tájékozódnak, informálódnak most a Kabulban rekedtek?”

Marof Mustafa:

„A tálibok ugyanazok, mint 20 éve. De hál'istennek most már van internet, Facebook, Viber, Whatsapp, Messenger… Az afgán nép legnagyobb előnye jelenleg a közösségi média, mert így kapcsolatban tudnak maradni a külvilággal és tudnak posztolni videókat, amelyek megmutatják, mi zajlik ott. A 2000-es években és előtte az embereknek még be kellett menniük a belvárosba, ha egyáltalán telefonálni akartak.”

Shenouda Nóra, Euronews:

„Milyen volt az élet a tálib uralom alatt gyerekkorában?”

Marof Mustafa:

„1999-ben jöttem el Afganisztánból, akkor 11 éves voltam. Gyerekként éltem ott, de sok mindenre emlékszem. Az utcák tele voltak kék burkás nőkkel. Nekünk kötelező volt vallási iskolába járnunk minden reggel, 50 tanuló volt egy osztályban, mert kevés volt a tanító. A nők nem járhattak iskolába. Ha egy férfi és egy nő házassági igazolás nélkül ment ki az utcára, akkor nagyon megbüntették őket. Ilyen papír nélkül még egy taxiba sem ülhettek és nem is vásárolhattak együtt. A nőknek a kezüket és a lábukat is el kellett takarniuk és csak halkan beszélhettek, hangosan nem. A fiatal férfiakat a tálibok besorozták, az ő oldalukon kellett harcolniuk. A szegénység nagyobb volt, mint most. Nem lehetett otthon tévénk, tilos volt zenét hallgatni, kötelező volt a mecsetbe járás minden pénteken. A férfiaknak szakállt kellett növeszteniük és sapkát hordaniuk a fejükön, valamint csak hagyományos afgán öltözékben léphettek ki az utcára. Esküvőkön a nők és férfiak csak külön ülhettek, és csak otthon ünnepelhettek, hotelben például nem. Tilos volt szülinapi ünnepséget rendezni. A sportolást nem engedélyezték, egyedül a dzsúdót, de se krikettezni, sem futballozni nem lehetett.”

Credit: AP
Tálibok vonulnak Kabul utcáinCredit: AP

Shenouda Nóra, Euronews:

„Hisz-e a táliboknak, amikor azt mondják, hogy a nők jogait nem csorbítják vagy hogy amnesztiát adnak azoknak, akik segítettek a nyugati hatalmaknak például tolmácsként?”

Marof Mustafa:

„Amikor anno 1995-ben átvették az uralmat, akkor eleinte zsák krumplit, olajat, rizst osztogattak, nagyon szép színben akarták feltüntetni magukat, úgy, mint most. Emlékszem, hogy kaptunk mi is rizst, olajat. Most már ez sincs. A tálibok jelenleg szeretnének jó diplomáciai kapcsolatokat kialakítani és támogatást kapni pénzügyi szempontból is. Csütörtökön a tálibok ellátogattak több síita mecsetbe is, mert a síiták egyik legnagyobb ünnepe volt, és csak ott ültek, nem csináltak semmit. De helyi forrásaim arról számoltak be, hogy egy távoleső helyen legyilkoltak 11 síita vallású hazara embert. A hazarák szenvedték a legtöbbet Afganisztánban a tálibok miatt. Szóval a kezdeti enyheség bármikor átfordulhat. Bármikor lehet ebből bármi.”

Rahmat Gul/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Augusztus 19-én Afganisztán függetlenségi napján emberek fotózkodtak tálibokkal, akik próbálják magukat jó színben feltüntetniRahmat Gul/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Shenouda Nóra, Euronews:

„Ön szerint számít-e, hogy 20 évig viszonylagos béke volt, olyan szempontból, hogy vajon nehezebben fogják-e most tűrni a tálib uralmat az emberek? A nők, akik megszokták, hogy tanulhatnak, szabadon járhatnak, dolgozhatnak, vajon nem állnak-e ellen jobban most a táliboknak?”

Marof Mustafa:

„A 20 év alatt nagyon rossz volt a közbiztonság, egy telefon miatt képesek voltak elrabolni embereket. Sok volt a fegyveres betörés is. Éjszaka nem lehetett az utcán járni. A tálibok ezt például nem hagyják. Itt Kabulban sok az értelmiségi, akik szabadabban élnek és a tálibok sem igazán tudják, mit kezdjenek velük. Egyébként az emberek most, úgy látom, próbálnak a tálibokra hatást gyakorolni, hogy kiderüljön, mennyire igaz, amit mondanak, meddig lehet elmenni velük. A legtöbb nő csak hidzsábot (fejkendőt – a szerk.) hord, burkát (a teljes testet és az arcot is teljesen eltakaró ruházatot) nem. A férfiak még nem vették fel a tradicionális ruhákat sem, régen pedig anélkül ki sem léphettek az utcára.”

JOHN MOORE/AP1996
1996 októbere. A tálibok burka viselésére kényszerítettek minden afgán nőtJOHN MOORE/AP1996

Shenouda Nóra, Euronews:

„Egy nem rég közzétett videóban látható, amint egy tálib rákiabált egy egyedül a kabuli reptérnél tartózkodó nőre, hogy hol van a „mahramja”, vagyis a férfi kísérője. Az első tálib uralom alatt Afganisztánban férfi kísérőt írtak elő a nőknek, valahogy úgy, mint Szaúd-Arábiában, ahol kötelező a nőknek férfi rokon kíséretében közlekedniük?"

Marof Mustafa:

„Nem, ez nem kötelező, de az igaz, hogy anno mondták anyukámnak is, hogy jobb, ha van vele egy férfi rokon vagy fiúgyerek, amikor elhagyja a házat, mert akkor kevésbé ad támadási felületet, mintha egyedül mászkálna.”

Shenouda Nóra, Euronews:

„Miként jött Magyarországra?”

Marof Mustafa:

„Most vagyok 33 éves, és 1999-ben jöttem el Afganisztánból a családommal, rendes papírokkal. A magyar nagykövetség hozott minket ide Pakisztánon keresztül. Tádzsikok vagyunk, régi értelmiségi család az enyém. A tálibok pastuk, ezért sok pastu támogatja őket, bíznak bennük.”

Shenouda Nóra, Euronews:

„Egyetért-e Joe Biden amerikai elnök szavaival, aki azt mondta, hogy nem vívhatják meg a háborút az afgánok helyett?”

Marof Mustafa:

„Az afgán nép annyiból hibás a kialakult helyzet miatt, hogy Afganisztánban törzsi alapon szerveződik a társadalom. Szomszédos országaink Irán, Tádzsikisztán, Pakisztán. Leegyszerűsítve: Pakisztánhoz köthetőek a pastuk, akik közül a tálibok is kikerülnek, Iránhoz köthetőek a síita hazarák, hozzánk köthető Tádzsikisztán, a fárszi nyelven beszélő tádzsikokhoz. Törzsi széthúzás van, és már csak akkor érzik az afgánok, hogy össze kéne fogni, amikor baj van. Ez nem Amerika problémája, nem ezt rontották el, hanem inkább azt, hogy nem küzdöttek a korrupció ellen, ami a kormányon belül felütötte a fejét. Az elnök, aki elmenekült, Asraf Gáni pastu, ő pedig olyan embereket próbált pozícióba helyezni, akik pastu nyelvűek voltak, tehát a saját törzsét részesítette előnyben. Hagyta, hogy a korrupció elharapózzon. Amerika pedig küldte a pénzeket, az elmúlt 20 évben Afganisztánba nagyon sok segélyszervezettől áradt a pénz. Mentek a milliárdok, mindenki ebből élt, a tálibok is. Ezek a pénzek eltűntek. Amerika is tudta, hogy nem lehet a tálibokat legyőzni. A Marson tudnak vizet találni, de ötezer tálibbal nem bírnak.”