Hogy változtatja meg a delta variáns Európa következő hónapjait?

HIRDETÉS

A koronavírusos megbetegedések száma Európa-szerte növekedni kezdett júliusban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb heti jelentése szerint a július 11-ével végződő héten a százezer lakosra vetített megbetegedések száma 89,6 volt - az előző heti 51,6-hoz képest. Az ECDC becslése szerint a hónap végére 622,9-re emelkedik ez a szám.

Az Euronews a Londoni Imperial College professzort, Daniel M. Altmannt és az ECDC-t kérdezte az aktuális egészségügyi helyzetről Európában.

Euronews: Új szakaszába lép a járvány Európában a delta variáns megjelenésével? Ha igen, miben lesz ez más, mint az eddigiek? Mik a legnagyobb aggodalmak?

Altmann: Elsősorban attól tartanak, hogy az új variánsok - mint amilyen a delta is - másképp viselkednek, mint az eddigiek. De ennél is többről van szó. Semmi kétség, hogy a delta variáns változtatni fog az eddigi helyzeten: tömeges megbetegedéseket okozhat azoknál, akik gyengébb immunválaszt adtak az oltásra, másrészt a fiatalabbakat is megfertőzi, és a tünetek is sokkal erősebben jelentkeznek náluk, mint amit korábban láttunk.

ECDC: A jelenleg rendelkezésre álló tudományos tények alapján a delta variáns sokkal fertőzőképesebb, és jobban átadható, mint a többi koronavírus-változat. Az ECDC becslése szerint augusztus végére az EU-ban történő koronavírus-megbetegedések kilencven százalékáért ez a variáns lesz a felelős. Sajnos az előzetes adatok szerint azokat is meg tudja majd fertőzni, akik csak egy dózist kaptak a koronavírus ellen jelenleg elérhető vakciánkból. A delta variáns a nyári időszakban is terjed, főleg azok között a fiatalok között, akik nem kaptak oltást. Ez pedig fertőzésveszélyt jelent azokra a törékenyebb egészségi állapotú egyénekre, akik - ha nincsenek teljesen beoltva - súlyosabb tüneteket tapasztalhatnak, a betegség kimenetele pedig esetükben akár halálos is lehet.

- Tényleg az oltás a legjobb esélyünk, kiváltképp az új változatokkal szemben? Számíthatunk-e arra, hogy a széleskörű oltakozás ellenére is nőni fog a kórházi esetek és a halállal végződő megbetegedések száma? Ha igen, mi ennek az oka?

ECDC: Ha mindkét dózist megkaptuk bármely, jelenleg elérhető vakcinatípus közül, az magasfokú védettséget biztosít a delta variáns és a következményei ellen is. Azonban az európai lakosság egy jelentős része még nem teljesen beoltott (országra lebontott friss adatok itt). Még mindig túl sokan vannak, akik számára magas kockázatot jelent, ha elkapják a koronavírus súlyosabb lefolyású típusát. És amíg a legsérülékenyebbek többsége nem lesz védett, addig a delta-variáns terjedését a lehető legkisebbre kell szorítanunk. Ezt akkor tudjuk a lehető legjobban kivitelezni, ha betartjuk a szigorú járványügyi előírásokat, melyek a vírus más változatainak esetében is jól működtek.

Altmann: Az oltások elég jó védelmet biztosítanak a fertőzés és az átadás, illetve a lefolyás súlyossága szempontjából is. A legtöbb ember esetében, az esetek nagy részében hatékonyak. Vagyis ha valaki jó immunválaszt adott az oltás két dózisára, az még akkor is erős védelmet élvez, ha a variánsokkal szemben kevésbé erős. Jelenleg is folyik az adatok feldolgozása, melyekből kiderül, milyen esetekben jelentkezik mégis kivétel, amikor az oltás ellenére is megfertőződik valaki.

- Az Egyesült Királyság Európa legjobban beoltott országai közé tartozik, az esetszámok mégis nyugtalanító mértékben emelkednek. Miközben a kórházi ellátásra szorulók és a halottak száma alacsonyabb, biztosan bölcs dolog ennyire szabadjára engedni a fertőzés lehetőségét?

Altmann: Nincs rá bizonyíték, hogy ez jó stratégia lesz. Abban a tekintetben sem, hogy elviselhető lesz-e a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra nehezedő, egyre növekvő nyomás, vagy abban, hogy mi lesz az ára hosszútávon annak, hogy most milliók tüdejében engedjük a vírust szaporodni, ennek a járulékos következményeivel: az új vírusvariánsokkal, és a jövőbeli hosszú covid esetekkel.

- Mit tehetnek a kormányok azért, hogy fenntartsák az oltási hajlandóságot? Elképzelhető, hogy a lakosság elveszíti a bizalmát a vakcinákban? Kötelezővé kéne tenni az oltást?

ECDC: Nagyon fontos, hogy minél gyorsabban haladjunk az oltakozással. Jelen szakaszban meghatározó lehet, hogy az első dózist követő második dózist a két oltás közötti minimum idő lejárta után azonnal beadják, hogy felgyorsítsák az oltási kampányt. A kötelező oltásról szólván pedig: a kötelezővé tétel nagyon eredményes lehet bizonyos csoportok esetében, mint amilyenek az egészségügyi dolgozók, ám más stratégiák is elengendőek vagy tanácsosabbak lehetnek. Minden, az adott oltási politikát érintő pontenciálisan negatív hatást gondosan mérlegelni kell.

Altmann: Sok különböző válasz adható erre a kérdésre, de a fiatalabb korosztályok körében felszálló ágban lévő fertőzést, tetőzést nézve talán jobb lenne a társadalom számára, ha a különféle szabadságjogokat (klubokba, bárokba való belépés, stb.) az egyén oltási állapotához kötnék.