rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Biztos halál vár az amerikai katonákat segítő afgánokra a kivonulás után

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
Afgán tolmácsok fordítanak az amerikai katonáknak
Afgán tolmácsok fordítanak az amerikai katonáknak   -   Szerzői jogok  David Guttenfelder/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Tolmácsok, beszerzők, sofőrök és serpák - bár ők sohasem álltak hadban senkivel, most mégis megtorlástól tarthatnak. Az Egyesült Államok augusztus 31-ikén véget vet legrégebb óta húzódó fegyveres konfliktusának és kivonja erőit Afganisztánból. A közép-ázsiai országban két évvel ezelőtt még 13 ezer amerikai katona teljesített szolgálatot, számukat azonban az utóbbi időszakban többször csökkentették. Az új amerikai adminisztráció számára egyszerűen felesleges és tarthatatlan lett a költséges hadviselés a járvány okozta gazdasági válság kellős közepén. Arról nem is beszélve, hogy az amerikaiak többsége sem akarta már feláldozni saját fiát a világ másik felén. A 20 éven át tartó háborúskodás alatt több mint 2400 amerikai honvéd esett el.

Mindent és mindenkit hátra hagytak

Miközben az amerikai anyák fellélegeznek, a világ a dicstelen kivonulásról és a magára hagyott bázisokról beszél, a politikai elemzők pedig azon tanakodnak, hogy ki fogja betölteni a Washington által hagyott űrt, az afgánokkal igazán senki sem foglalkozik. Márpedig közülük több ezren éveken át kockáztatták az életüket azért, hogy megvédjék az országot ,,felszabadító", csillagos-sávos lobogó alatt masírozó bakákat.

Carolyn Kaster/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
EgyenruhákCarolyn Kaster/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A 2001-ben ledobott csapatok ugyanis nem ismerték a törzsi viszonyokat, a helyi nyelvet és sokszor tájékozódni sem tudtak. Ezért - akárcsak korábban Vietnámban és Kuvaitban - a helyiek segítségét vették igénybe. A katonai bázisok az évek során pezsgő központokká váltak. Mindenki a szolgáltatásait vagy portákáit árulta ropogós dollárért cserébe az unatkozó külföldi katonáknak. A laktanyák bejáratai, még a legkietlenebb tájakon is úgy néztek ki, mint egy kisebb bazár.

A haszonszerzéssel azonban rengeteget kockáztattak a helyiek. A szélsőséges iszlamista talibán ugyanis tiltotta a nyugati élvezeti cikkek használatát, sőt éveken keresztül a zenét és a táncot is. A pastu nacionalisták lényegében szent háborút hirdettek az elnyugatiasodott afgánok ellen. A bázisok környékén lakni sohasem volt életbiztosítás, de az amerikaiak közelsége viszonylagos védelmet nyújtott a szövetséges helyieknek. Washington ezt a status quot rúgta fel csapatai kivonásával.

,,Szövetséges menekült" akció

Washington így nevezte el azt a programot, melynek keretei közt július utolsó hetében elkezdi az afgán tolmácsok és segítők kimenekítését légi úton. Becslések szerint körülbelül százezer ember jogosult a mentésre, de a Fehér Ház közlése szerint eddig csak 20 ezren jelezték, hogy élnének a lehetőséggel. Ez a szám még nem tartalmazza a családtagokat.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón elmondta: az afgán segítőket és családtagjaikat egy biztonsági ellenőrzést követően, vagy egy egyesült államokbeli katonai bázisra, vagy egy külföldi amerikai támaszpontra, vagy egy harmadik országba viszik.

Ezek nagyon bátor emberek. Mindenképp meg kell hálálnunk azt a munkát, amit az elmúlt években értünk végeztek.
Jen Psaki
szóvivő, Fehér Ház

Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azonban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy ennyi embert nem képes kimenteni Washington. Belátható időn belül mindössze 2500 főnek tud menedéket nyújtani, szerinte ez a realitás.

Módszeres leszámolás jöhet

Márpedig a tálibok vészes gyorsasággal nyomulnak előre. Egyes becslések szerint Afganisztánnak már a 85 százalékát sikerült elfoglalniuk. Szinte csak Kabult és a főváros környékét ellenőrzik a kormányerők. Márpedig ha a táliboknak sikerülne átvenniük a hatalmat az országban, az az amerikai segítők halálos ítéletét jelentené. Az iszlamisták számos olyan kartotékot lefoglaltak, amelyekben azon afgánok neve szerepel, akik az ellenséges Egyesült Államok erőit támogatták. De listákra sincsen igazából szükségük, hiszen a tolmácsok és sofőrök rendszeresen a katonákkal jártak, így mindenki ismerte őket. Most egész családjukkal együtt veszélyben vannak.

Tariq Achaizai/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Menekülő afgánokTariq Achaizai/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

A tálibok ráadásul egyre több stratégiailag fontos bázis és önkormányzat felett veszik át a hatalmat, ezzel újabb és újabb információkhoz jutva. Az afgán elnök tanácsadója, Nader Naderi szerint 260 közigazgatási és civil épület semmisült meg vagy vált használhatatlanná a robbantások és gyújtogatások következtében.

A kormány adatai szerint a tálibok az általuk megtámadott 149 körzetközpont közül 82-t teljesen kifosztottak, a többi esetében a közigazgatáshoz tartozó berendezések és anyagok 50-90 százalékát lopták el. A fokozódó fegyveres erőszak mintegy 50 ezer köztisztviselőt sújtott. Közülük legalább négyezren voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat és más tartományokba költözni. A tálibok megtiltották a nőknek, hogy bemenjenek a hivatalokba és felvegyék a munkát.

Ez is jól mutatja, hogy a radikálisok kegyetlenül leszámolnak azokkal, akikről csak feltételezik, hogy ellenségeiket, vagyis a kabuli kormányerőket és szövetségeseiket támogatják.

Egy dátumozáson múlik az élete

Még el sem kezdődött a ,,Operation Allies Refuge" már kezdenek napvilágot látni a hiányosságai.

Mirza Sajed Nadzsab 2014-től négy éven át dolgozott tolmácsként a bagrami légitámaszponton. Először 2016-ban adta be a különleges vízumkérelmét, de azt elutasították formai hibákra hivatkozva. Mint kiderült az őt foglalkoztató katonai magáncég, a DynCorp vezetője anno nem megfelelően töltötte ki a megbízólevelét. Bár minden fontos adat szerepel a szerződésen, az aláírás mellett nincsen keltezés.

Euronews
Az eredeti szerződésEuronews

A mostani helyzetre való tekintettel Nadzseb újra beadta a kérelmét, amit továbbra sem fogadtak el. Márpedig ha Afganisztánban marad szinte biztos halál vár rá. Jelenleg több civilszervezet próbálja meg felkutatni korábbi alkalmazóját, hogy kijavíttassák vele az aprónak tűnő hibát.

Ez már az amerikaiaknak is sok

A helyzet romlásával, az Egyesült Államokban is egyre többen aggódnak az afgánokért. Virginiai veteránok például közös levélben fordultak az elnökhöz, amelyben azt kérték tőle, hogy annyi családot mentsen meg, amennyit csak tud. ,,A tolmácsok az éles helyzetekben életeket mentettek" - írták közleményükben.

Két amerikai szenátor is felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy gyorsítsa fel az afgán segédszemélyzet evakuálását. A szenátus hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke és republikánus alelnöke egy közös levélben ezt írta:

"Erőfeszítéseik hozzájárultak az al-Kaida megsemmisítéséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi terrorszervezet ne legyen képes megtámadni az Egyesült Államok területét. Ezeknek az embereknek a cserben hagyása, akik alapvető támogatást nyújtottak afganisztáni hírszerző szolgálatainknak, rossz üzenetet közvetítene az Egyesült Államok megbízhatóságáról és komolyságáról szövetségeseinknek és lehetséges partnereinknek.

Mark Warner és Marco Rubio hangsúlyozták: egy elhibázott lépés foltot ejtene az amerikaiak nemzeti lelkiismeretén.

A korábbi amerikai elnök, aki a New York-i ikertornyok lerombolása után maga indította el az afganisztáni háborút ennél is keményebben fogalmazott. Szerinte Amerika ,,magára hagyta az afgánokat, hogy lemészárolják őket."

Nincs hová menekülni

Afganisztánban azok sincsenek biztonságban, akik még képről sem láttak amerikai katonákat. A tálib offenzívák eddig 13 millió embert fosztottak meg az alapvető közszolgáltatásoktól. Romba döntötték a kórházakat, közutakat és iskolákat, ezzel 500 millió dolláros kárt okozva. Legalább félmillió ember nem jut tiszta ivóvízhez és áramhoz.

Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint Afganisztán "súlyos humanitárius helyzetben" van, a lakosság fele humanitárius segítségnyújtásra szorul az elmúlt évtizedek háborúi, a természeti csapások, a belső menekültek, a szegénység és a koronavírus-járvány miatt. A világszervezet figyelmeztetett: az afgán lakosság harmadát fenyegeti, hogy nem jut hozzá "alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz", miközben egyre nagyobb a vízhiány.