Évi tízmiliárd eurót és kevesebb szennyezést is hozhat a karbonvám. Az ipari szereplők szerint azonban körültekintően kell bevezetni.
HIRDETÉSA karbonvám egy új uniós eszköz lesz, amelynek célja, hogy az európai klímasemlegesség elérhetővé váljon. Bevezetését azonban több ágazat feszült figyelme és aggodalma kíséri.
Csak egy négybetűs betűszó, amely megingathatja a szénigényes nemzetközi iparágakat. Ez a CBAM, magyaruk karbonvámként lehetnek fordítani. Szerdán az Európai Bizottság bemutatja ennek az eszköznek a részleteit, amelynek célja az importált termékek szén-dioxid-adójának meghatározása. Azért van erre szükség, hogy megvédjék azokat az uniós vállalatokat, amelyeknek 2030-ig csökkenteniük kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
"A legtöbb érintett iparág úgy érzi, hogy az Európán kívülről érkező termékekkel szemben őket igazságtalanul kezelik. Tehát azt mondják: nos, ha ezeket a termékeket nem kényszerítik ugyanolyan szigorú szén-dioxid-termelésre, akkor ekkor ez egy egyenlőtlen versenyhelyzet, és rendelkeznünk kell egy mechanizmussal a határon, amely ezt kompenzálja" - mondta David O'Sullivan, a Steptoe & Johnson vezető tanácsadója, aki az Európai Unió nagykövete is volt az Egyesült Államokban.
Ennek a mechanizmusnak ki kell terjednie az acélra, a cementre, a műtrágyákra, az alumíniumra és az elektromosságra. Ezek az ágazatok szorosan figyelik a legújabb politikai kiigazításokat és a rendszer végrehajtásának ütemtervét. Az acélgyártók támogatják az éghajlati célt, de feltételeket szabnak a sikeres átmenethez.
"Az első feltételnek ki kell egészítenie a meglévő intézkedéseket, például az ingyenes kiosztást, legalább 2030-ig. Másodszor, meg kell adnia az exportra vonatkozó megoldást, mivel évente 30 milliárd eurót exportálunk. Harmadszor pedig a rendszer kijátszásával szembeni hatékony ellenintézkedésekre van szükség" - sorolta Adolfo Aiello, az Eurofer klíma- és energia igazgatója.
A szabályok megkerülése érdekében a vállalatok játszhatnak az árakkal, hogy eltüntessék a szén-dioxid-adó költségeit. Dönthetnek úgy, hogy csak a legkevésbé szennyező termékeket küldik az EU-ba, és szén-dioxid-igényes termékeket máshova exportálják.
De a vita túlmutat az európai határokon, mivel mindez a nemzetközi versenytársak megadóztatásával jár. Hogy valósággá váljon a kiigazítási mechanizmus, ahhoz meg kell győzni a partnereket, hogy a Kereskedelmi Világszervezet érvényesítse majd a szabályokat.
"A szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében magas árat kell szabnunk a szénnek, és ha el akarjuk kerülni a szén-dioxid-kibocsátás szivárgását, akkor azt az importált termékekre is alkalmazni kell, ezért szükségünk van egy szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusra a határokon. Ez azt jelenti, hogy elmagyarázzuk a főbb partnerek számára, ez nem protekcionizmus, hanem szükség van rá egy közös cél eléréséhez" - figyelmeztetett Geneviève Pons, Jacques Delors intézet főigazgatója.
Ez az eszköz akár 10 milliárd eurót is hozhat évente. vagyis hozzájárulhat az európai helyreállítási terv finanszírozásához. De néhány elemző rámutat, hogy ez a lehetőség elvben nem életképes. A cél az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a vállalatok a szén-dioxid-kibocsátása is csökken, így kevesebb adót fognak fizetni.