Az Egyesült Államok már nemet is mondott, "jelenleg" nincs tervük katonailag megsegíteni a karibi országot.
HIRDETÉSHatalmi vákuum keletkezett a karibi államban az elnök meggyilkolása után. Haiti most az ENSZ és az Egyesült Államoktól vár segítséget a rendteremtésben, ez azonban még várat magára.
Haiti a világszervezet segítségét kérte biztonsági helyzetének a megszilárdításához. A Reuters úgy tudja, hogy Claude Joseph még az elnök elleni merénylet napján, szerdán kapcsolatba lépett az ENSZ-szel, arra kérve, hogy "támogassa a rendőrséget a rend helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseiben".
Claude Joseph az AP hírügynökségnek adott telefonos interjújában elismerte, hogy országának szüksége van segítségre, és kormánya ezért külföldi partnerekhez, egyebek mellett az Egyesült Államokhoz fordult, ám részleteket nem árult el.
Washington már nemet mondott
A haiti kormány elsősorban azért vár katonai segítséget a világszervezettől és Amerikától, hogy a stratégiailag fontos helyeket biztosítsa, elsősorban a kikötőket és a repülőtereket - erről a választásokért felelős miniszter, Mathias Pierre beszélt.
José Luis Diaz, az ENSZ illetékes szóvivője elmondta, megkapták a felkérést, amit még vizsgálnak. "Csapatok küldése a Biztonsági Tanács hatásköre" - hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok már el is utasította a haiti felkérést. A kormányzat egyik magas rangú hivatalnoka közölte, "jelenleg" nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy Haitinek katonai segítséget nyújtsanak. Washington egyelőre kizárólag FBI-nyomozókat küld a helyszínre a gyilkosság nyomozását segítendő.
Az 53 éves Jovenel Moisét szerdára virradóra gyilkolták meg rezidenciáján fegyveresek, feleségét súlyosan megsebesítették. Az országban ezt követően kéthetes rendkívüli állapotot hirdettek.
A haiti rendőrség szerint 28 külföldi zsoldos felel a merényletért, 26 kolumbiai és két amerikai. A merénylettel kapcsolatban már letartóztattak két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt, többek után pedig hajtóvadászatot indított a rendőrség.
Haitit politikai válság sújtja, Jovenel Moisét - aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek - korrupció mellett azzal is vádolták, hogy bűnbandákkal áll kapcsolatban. A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, ugyanis az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.
Nem lesz hatalmi harc?
Közben Haitin a szenátus a testület egykori vezetőjét, Joseph Lambert-t kiáltotta ki pénteken a meggyilkolt Jovenel Moise elnök utódjának.
A szenátus részéről leszögezték: nem ismerik el Claude Joseph ügyvivő miniszterelnök jogosultságát, emlékeztetve arra, hogy a szerdán meggyilkolt Jovenel Moise néhány nappal a merénylet előtt felmentette őt a hivatalából, és a korábban a belügyi tárcát is vezető Ariel Henry-t nevezte ki utódjául.
Joseph kijelentette: nem hajlandó "hatalmi harcokba" bonyolódni Jovenel Moise halála nyomán.
Haitin egy módon lehet valaki elnök, ha megválasztják
- jelentette ki Claude Joseph. Haitin a tervek szerint szeptember 26-án tartanak parlamenti és elnökválasztást.
Az EFE spanyol hírügynökség azt jelentette, hogy péntekre némileg visszatért a nyugalom a fővárosba, kinyitottak a boltok, és ismét teljes kapacitással üzemel a repülőtér is.