rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Strasbourg döntött: jogsértő a menekültek visszakényszerítése

Access to the comments Kommentek
Írta: Rita Konya  & euronews + helsinki.hu
ARCHÍV: Várakozó menedékkérők a magyar határ szerbiai oldalán 2020 februárjában
ARCHÍV: Várakozó menedékkérők a magyar határ szerbiai oldalán 2020 februárjában   -   Szerzői jogok  fotó: Marko Drobnjakovic/AP
Betűméret Aa Aa

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben meghozott ítéletével először döntött arról, hogy az öt éve életbe lépett hazai szabályozás alapján mindenféle eljárás, azonosítás, dokumentáció nélkül Szerbiába történő visszakényszerítés a kollektív kiutasítás tilalmába ütközik.

"Saját állítása szerint a magyar rendőrség közel 72 000 visszakényszerítést hajtott végre, azaz legkevesebb 72 000 jogsértő intézkedést követett el" - áll a Magyar Helsinki Bizottság jelentésében.

Az Európai Unió Bírósága decemberben mondta ki, hogy a visszakényszerítések is uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette magyarországi tevékenységét.

A Magyar Helsinki Bizottság pakisztáni ügyfele 2016 augusztusában lépte át szabálytalanul a magyar határt, majd amint lehetősége nyílt rá, egyből menedéket is kért angolul.

Az egy hónappal előtte bevezetett új szabályok értelmében a rendőrség azonban nem regisztrálta menedékkérelmét, hanem egy rendőrségi furgonba ültetve leszállították a határkerítéshez. A kerítésbe beépített kapuk egyikén átparancsolták Szerbiába, minderről videót is készítettek. A hatóságokkal végig mindenben együttműködő, a jogsértéssel szemben semmilyen ellenállást nem tanúsító illetőt ezek után ráadásul nagyon súlyosan bántalmazták is.
Magyar Helsinki Bizottság, 2021. 07. 08.

Mivel Magyarországon ezzel az eljárással szemben semmilyen jogorvoslat nem létezik, a testület Strasbourgig vitte az ügyet.

Mint közleményükben írják, kérték, hogy állapítsa meg a bíróság: azzal, hogy mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan Szerbiába kényszerítenek a magyar hatóságok, Magyarország megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát. A "kollektív kiutasítás" ugyanis pont ezt jelenti: hogy mindenféle egyéniesített eljárás, megtámadható döntés nélkül toloncolnak ki valakit egy országból.

Khurram Shahzad volt az első olyan menedékkérő, aki úgy döntött, hogy nem hagyja annyiban az ellene elkövetett jogsértéseket. Mi pedig 5 éve vele együtt küzdünk azért, hogy az őt ért igazságtalanság kimondassék. Ez a mostani ítélettel részben megtörtént. Az őt ért súlyos bántalmazás elégtelen hazai nyomozása miatt pedig hamarosan szintén ítélet várható Strasbourgban. (...) A csütörtöki döntés ugyanakkor nemcsak az ő számára jelentős, hanem a többi menedékkérő számára is reményt adhat, akik hasonló bánásmódban részesülnek.
dr. Pohárnok Barbara
a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Khurram Shahzad jogi képviselője

Az 1986-as születésű, a pakisztáni Gujratból származó Shahzad 2008 körül hagyta el hazáját, miután a katonaságban állítólag bántalmazást kellett elszenvednie. Görögországig jutott, de onnan hosszú ideig nem sikerült belépnie más európai ország területére. Szerbiába 2016-ban érkezett Észak-Macedónián át. Ott nem kapott menkültstátust. Szabadka térségében várakozott, és próbált többször is átjutni Magyarországra. Ez végül augusztus 11-én sikerült neki, többekkel egyetemben, de tartós eredményre - a már ismert okokból - nem vezetett.