rendkívüli hír

Pert nyert a magyar hatóságok ellen Strasbourgban a Magyar Helsinki Bizottság

A tompai tranzitzóna 2017. április 6-án.
A tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. -
Szerzői jogok
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Megsértették a magyar hatóságok két bangladesi férfi, Ilias és Ahmed, emberi jogait, ezért 5000 eurós kártérítést ítélt meg mindkettejüknek az Emberi Jogok Európai Bírósága. Egy fontos kérdésben a magyar kormánynak adtak igazat: a Nagykamara szerint őrizetük nem tekinthető fogvatartásnak – közölte a Magyar Helsinki Bizottság a honlapján.

Ilias és Ahmed története a tranzitzóna működésének első napján kezdődött. 23 napot töltöttek a tranzitzónában, majd a hatóságok menedékkérelmük érdemi vizsgálata nélkül visszakényszerítették őket Szerbiába - írja az esetről a jogvédő szervezet, melynek segítségével a két férfi a strasbourgi bírósághoz fordult. Ügyükben 2017 márciusában született ítélet, mely szemben a mostani döntéssel azt mondta ki, hogy a két férfit jogellenesen tartották fogva a magyar hatóságok.

A magyar kormány fellebbezett ez ellen az ítéletet ellen. Ezért került Nagykamara, a strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma elé. A Nagykamara csütörtöki döntésében részben megváltoztatta, részben fenntartotta az előző ítéletet.

A legfontosabb változás, hogy a mostani ítélet szerint nem minősült fogvatartásnak az őrizetük.

A magyar kormány érvelése szerint a tranzit zónában tartózkodók nem fogva tartottak, bármikor elhagyhatják Szerbia felé a területet.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint rossz döntés az ítéletnek ez a része. Nem csak ők tekintik fogvatartási helynek, őrizetnek a tranzitzónákat, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága, az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi biztosai, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament is – emelték ki.

A jogvédő szervezet szerint a két férfi személyes szabadságát csak annak árán nyerhette volna vissza, ha lemond egy másik alapvető emberi jogáról, a menedékjogról. A tranzitzónából Szerbia irányába a szerb egyenruhások tiltották meg a belépést. A szerb kormány 2015 óta tagadja meg a menedékkérők visszafogadását – teszik hozzá.

A Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a mostani döntés egy 2015-ös állapotról született, és azóta „sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére”.

A Nagykamara abban egyetértett a korábbi ítélettel, hogy a panaszosok alapvető jogait megsértették a magyar hatóságok, amikor kötelességüket elmulasztva nem vizsgálták meg alaposan, mi történhetne a két menedékkérővel szerbiai kiutasításuk után.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.