Megsértették két, 2015-ben kiutasított bangladesi férfi emberi jogait, de nem tartották fogva őket a tranzitzónában.
HIRDETÉSMegsértették a magyar hatóságok két bangladesi férfi, Ilias és Ahmed, emberi jogait, ezért 5000 eurós kártérítést ítélt meg mindkettejüknek az Emberi Jogok Európai Bírósága. Egy fontos kérdésben a magyar kormánynak adtak igazat: a Nagykamara szerint őrizetük nem tekinthető fogvatartásnak – közölte a Magyar Helsinki Bizottság a honlapján.
Ilias és Ahmed története a tranzitzóna működésének első napján kezdődött. 23 napot töltöttek a tranzitzónában, majd a hatóságok menedékkérelmük érdemi vizsgálata nélkül visszakényszerítették őket Szerbiába - írja az esetről a jogvédő szervezet, melynek segítségével a két férfi a strasbourgi bírósághoz fordult. Ügyükben 2017 márciusában született ítélet, mely szemben a mostani döntéssel azt mondta ki, hogy a két férfit jogellenesen tartották fogva a magyar hatóságok.
A magyar kormány fellebbezett ez ellen az ítéletet ellen. Ezért került Nagykamara, a strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma elé. A Nagykamara csütörtöki döntésében részben megváltoztatta, részben fenntartotta az előző ítéletet.
A legfontosabb változás, hogy a mostani ítélet szerint nem minősült fogvatartásnak az őrizetük.
A magyar kormány érvelése szerint a tranzit zónában tartózkodók nem fogva tartottak, bármikor elhagyhatják Szerbia felé a területet.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint rossz döntés az ítéletnek ez a része. Nem csak ők tekintik fogvatartási helynek, őrizetnek a tranzitzónákat, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága, az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi biztosai, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament is – emelték ki.
A jogvédő szervezet szerint a két férfi személyes szabadságát csak annak árán nyerhette volna vissza, ha lemond egy másik alapvető emberi jogáról, a menedékjogról. A tranzitzónából Szerbia irányába a szerb egyenruhások tiltották meg a belépést. A szerb kormány 2015 óta tagadja meg a menedékkérők visszafogadását – teszik hozzá.
A Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a mostani döntés egy 2015-ös állapotról született, és azóta „sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére”.
A Nagykamara abban egyetértett a korábbi ítélettel, hogy a panaszosok alapvető jogait megsértették a magyar hatóságok, amikor kötelességüket elmulasztva nem vizsgálták meg alaposan, mi történhetne a két menedékkérővel szerbiai kiutasításuk után.