rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"Még mindig meg tudnak minket lepni": civil szervezetek az adományozásról szóló kormányrendeletről

Access to the comments Kommentek
Írta: Olivia Harangozó
euronews_icons_loading
Civil tiltakozás a Parlament előtt 2018 júniusában
Civil tiltakozás a Parlament előtt 2018 júniusában   -   Szerzői jogok  Balazs Mohai/AP
Betűméret Aa Aa

Civil szervezetek sorra jelentik be, hogy nem hajlandók eleget tenni a névtelen adományozást ellehetetlenítő kormányrendelet követelményeinek.

A június 30-án elfogadott és július elsejétől hatályos kormányrendelet szövegezése alapján a civil szervezetek kötelesek már az idén indult üzleti évre vonatkozóan feltüntetni az adományozóikat, köztük a természetes személyeket.

A Suhanj! Alapítvány egy közhasznú civil szervezet: állami feladatot látnak el, fogyatékkal élők sportolását segítik, állami támogatás nélkül. Amennyiben be akarnák tartani a jelenleg hatályos szövegezésű jogszabályt, több ezer adományozó magánszemély nevét kéne felsorolniuk a közhasznúsági mellékletben. Az alapítvány vezetője szerint azonban a rendelkezés jogsértő.

„Az hogy valaki bélyeggyűjtőket támogat a pénzéből, vagy éppen melegjogvédőket, az az ő személyes ügye és ez senki másra nem vonatkozik, csak őrá. Szerintem ez egy ugyanolyan szent és sérthetetlen polgári szabadságjog mint a pártnak a megválasztása, a felekezetnek a megválasztása, vagy éppen az, hogy csatlakozom-e egy szakszervezethez.”
Gusztos Péter
a Suhanj! Alapítvány vezetője

Az államtitkár Facebookon pontosított

A rendelet ellen mintegy száz szervezet és alapítvány emelte fel a hangját. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese azóta egy Facebook-posztjához írta ki, hogy az 500 ezer forint alatti adományok névtelen felajánlása biztosított lesz a jövőben is, és az átláthatóság érdekében szűkítik a névtelen támogatások körét.

TASZ: a FB-posztokat jogértelmezni nem tudjuk felelősségteljesen

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az államtitkár posztja is arra utal, hogy nem valódi jogalkotás zajlik. A szervezet úgy véli, a rendelettel a kormány az adományozókat próbálja elrettenteni. „Mi jogászok vagyunk és a szakmai pontosság számunkra nagyon fontos, ezért FB-posztokat jogértelmezni nem tudok felelősségteljesen" - mondta a TASZ ügyvezető igazgatója.

"Az, hogy ez nem egy valódi jogszabályalkotás, azt nagyon jól mutatja, hogy FB-posztban próbálja a kormány korrigálni, illetve, hogy ez valójában nem egy jogalkotás, hanem a jogalkotás köntösébe bújtatott politikai elnyomás.”
Kapronczay Stefánia
a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója

Évek óta kereszttűzben

A civil szervezetek már évek óta kiemelt szereplői a kormányzati kommunikációnak. A külföldről is támogatott szervezetekre vonatkozó 2017-es törvény ellen ezrek tüntettek, tavaly júniusban pedig az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy sérti az uniós jogot.

Idén májusban a magyar parlament visszavonta a 2017-es törvényt, helyébe léptetve egy újat, mely szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd évente a 20 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeget elérő szervezeteket, kivéve a vallási, a nemzetiségi és a sportegyesületeket.