rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

a migráció a legfontosabb kérdés Tunézia és az EU között

Access to the comments Kommentek
Írta: Aissa BOUKANOUN  & Euronews
euronews_icons_loading
a migráció a legfontosabb kérdés Tunézia és az EU között
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Global Conversationben ezúttal Aissa Boukanoun kérdezte a tunéziai elnököt, a legfontosabb téma a migráció volt. Az Európai Unió felgyorsította a tárgyalásokat Tunéziával, a cél a globális migrációs partnerség megerősítése. A Tunéziának nyújtott uniós támogatás a demokratikus átmenetet segíti. Ezek a legfontosabb témák a tunéziai elnök és az európai vezetők brüsszeli találkozóján.

Aissa Boukanoun: Munkalátogatásra érkezett Brüsszelbe és a jelek szerint számos kiemelt fontosságú téma kerül terítékre az európai tisztviselőkkel folytatott megbeszélésein, Ezek közül az egyik legjelentősebb a migrációs partnerség ügye. Milyen együttműködési stratégiát tervez végrehajtani országa a Tunéziából Európába tartó migránsokkal kapcsolatos információcsere kérdésében?

Kais Saied: Több alkalommal beszéltem erről a témáról. Sokan azok közül, akik megpróbálnak megoldásokat találni a fennálló problémákra, egyszerű biztonsági kérdésként kezelik az ügyet. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez önmagában nem elegendő a migrációs hullám megfékezéséhez. Ha az illegális bevándorlók a nagy kockázatot jelentő kivándorlás nélkül is el tudnák érni a céljaikat, ha helyben is jól élnének és megvalósíthatnák álmaikat, illetve ha ugyanazokat a lehetőségeket kapnák, mint az európai polgárok a saját hazájukban, akkor egészen más lenne a helyzet. Hatékonyabb megközelítésnek tartom, ha megpróbáljuk megismerni a bevándorlás mélyebben húzódó okait ahelyett, hogy egyszerűen csak elemezzük a jelenségeket. Számos Tunéziából és Észak-Afrikából Európába érkező illegális bevándorlót durván kizsákmányolnak a bűnszervezetek: papírok és bejelentés nélkül, feketén dolgoztatják őket és megsértik a menekültek jogait. Ez rendkívül súlyos probléma, de nem az egyedüli gondunk. Beszélnünk kell az az egyetemi tanárok és más, magasan képzett munkavállalók rendszerszintű kivándorlásáról is. Csak az elmúlt évben közel ötszáz orvos hagyta el hazáját és telepedett le Európában.

Aissa Boukanoun: Mi a helyzet azokkal a forrásokkal, amelyekre Tunéziának óriási szüksége van az az országban aktív emberkereskedő hálózatok elleni küzdelemhez?

Kais Saied: Meg kell küzdenünk ezekkel az illegálisan működő hálózatokkal Tunéziában, de ugyanígy meg kell küzdenünk velük Európában is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ki fogadja a migránsokat Európában és ki szervezi meg az életüket az érkezésük után. Tudnunk kell, hogy ki küldi őket dolgozni a földekre vagy a gyárakba, ki dolgoztatja őket papírok nélkül, teljesen illegálisan. Ez óriási feladat, a munka oroszlánrészét pedig Európában kell elvégezni.

A legfontosabb mégis az, hogy addig nem lesz biztonság és béke, amíg nem szüntetjük meg az illegális migrációhoz vezető okokat. Az illegális bevándorlók egy része kényszerből vállalja ezt a sorsot, mert minden reményét elvesztette, nincsenek már álmai.

Aissa Boukanoun: Az Európai Unió és Tunézia kiemelt partnerségre lépett 2012-ben, ez a cselekvési terv pedig megkülönböztetett fontosságúként kezeli a társadalmi, illetve gazdasági fejlődést. Hogyan tudja a partnerség segíteni a befektetőket, hogy munkalehetőségeket teremtsenek a fiatalok számára Tunéziában?

Kais Saied: Valóban léteznek megállapodások számos európai országgal és az EU-val a munkahelyteremtés terén a fiatalok számára. Igyekeztem világossá tenni, hogy új mechanizmust kell létrehoznunk annak érdekében, hogy igazságot teremtsünk a világon.

Aissa Boukanoun: Hallgattak önre az európaiak, amikor arról beszélt, hogy Tunézia milyen nehézségekkel küzd a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésében és általában a járványveszély csökkentésében?

Kais Saied: Igen, egyértelműen hallgattak ránk. Tunéziában számos cselekvési tervet fogadunk el az oltással kapcsolatban, de ezek még mindig nem elégségesek, illetve akad köztük olyan is, ami egyenesen hatástalan. Az elmúlt napokban ráadásul riasztó jelentéseket kaptunk Tunézia különböző régióiból, amelyek oxigénhiányról és más, az egészségügyi ellátást veszélyeztető zavarokról szóltak, de sikerült a helyzetet kordában tartani. Ezeket a katasztrofális helyzeteket ugyanakkor globális megközelítéssel lehet kezelni, nem tekinthetjük ezeket egyetlen ország belügyének.

Aissa Boukanoun: Térjünk át a terrorizmus elleni harcra: közvetlenül a 2011-es forradalom után Tunéziában a líbiai és algériai határ közelében működő dzsihadista mozgalmak megerősödtek, ezzel együtt erőteljes toborzásba kezdtek. Hol tart most Tunézia a szélsőséges iszlamista csoportok elen folytatott harcban?

Kais Saied: Tunéziában nem napi szintű probléma a terrorizmus, biztonságos ország vagyunk. Ezzel együtt immunizálnunk kell a társadalmunkat egy kulturális platform létrehozásával. A platform léterhozása azt a célt szolgálja, hogy polgárainknak védettséget adjon a terrorizmussal szemben és megakadályozza, hogy a szélsőséges csoportok befolyásolják őket. Különösen igaz ez a bizonytalan helyzetben lévő, fenyegettségben élő emberekre.

Aissa Boukanoun: Ebben az évben tanúi lehettünk annak, hogy több arab ország diplomáciai kapcsolatot létesített Izraellel. Hogyan látja Tunézia ezt a lépést?

Kais Saied: Mi elsősorban azokkal az országokkal foglalkozunk, amelyek tiszteletben tartják a döntéshozatal szabadságát. Mindenkinek tiszteletben tartjuk a szuverenitésát, nem célunk, hogy bármilyen szinten beavatkozzunk más államok döntéseibe. Szabadon döntenek, amit mi elfogadunk, ugyanakkor fontos tisztáznunk, hogy mi is szabadok vagyunk a döntéseinkben.

Aissa Boukanoun:Kais Saied, Tunézia elnöke nagyon köszönöm, hogy csatlakozott hozzánk.

Kais Saied: Én köszönöm a lehetőséget.