rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarország elleni pénzügyi szankciókat fontolgat az Európai Bizottság

Access to the comments Kommentek
Írta: Károly Szilágyi
Rendőr járőzik a magyar-szerb határnál fellállított tranzitzónában 2017. április 6-án
Rendőr járőzik a magyar-szerb határnál fellállított tranzitzónában 2017. április 6-án   -   Szerzői jogok  Sandor Ujvari/MTVA
Betűméret Aa Aa

Az Európai Bizottság vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen retorziókkal tudnák rávenni Magyarországot az Európai Unió Bíróságának ítéletének végrehajtására.

Erre az Európai Bizottság egy zöldpárti EP-képviselő, Monika Vana kérdésére adott válaszából derült fény – írja az osztrák Der Standard. A lap szerint a Bizottság elsősorban a bevándorlók "visszakísérése" a határhoz, illetve tranzitzónák miatt vizsgálja a retorziók lehetőségét. Ezek voltak azok a 2020 májusában bezárt területek, ahol a bevándorlók éltek, amíg nem bírálták el menekültkérelmüket. A tranzitzónákat a luxemburgi ítélet után felszámolta magyar kormány.

"Az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) jelentése szerint a pandémia idején a Magyarországon menedéket kérők helyzete tovább romlott. Orbán Viktor miniszterelnök hónapok óta nyíltan ünnepli a törvénysértést, és tartja hatályban azt a jogtalan menekültügyi törvényt, amely elrendeli az emberek kitoloncolását" – közölte Vana.

A képviselő szerint Orbán Viktor a civiltörvénnyel már bebizonyította, hogy csak akkor tartja be az EU jogszabályait, ha pénzügyi szankciókkal fenyegetik.

Vana ezért arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy ugyanilyen következetességgel kényszerítse ki az uniós bíróság ítéletének végrehajtását is. A képviselő szerint a Bizottság érdemben nem válaszolt a magyar-szerb határon elkövetett állítólagos jogsértésekkel kapcsolatos kérdésekre és azokra sem, melyek Magyarország részvételéről szólnak a közös európai határvédelmi szervezetben, a Frontexben.

Az Európai Unió Bírósága 2020. decemberében mondta ki, hogy Magyarország nem teljesítette bevándorlók kiutasításával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. Az ítélet - az Európai Bizottság panaszaival egyetértésben – úgy látta, hogy Magyarország több ponton is megsértette a nemzetközi jogot. A menedékkérők csak a tranzitzónákban terjeszthették elő kérelmüket, ide pedig csak korlátozottan engedélyezték a belépést, így az eljáráshoz nem mindenki férhetett hozzá. Valamint a menedékkérőknek az eljárás idején végig a zónában kellett maradniuk, ez pedig gyakorlatilag az őrizetbe vételüket jelentette. További gond volt az eljárások elhúzódása is, pedig jog szerint ha 4 hétnél tovább húzódik az eljárás, akkor meg kellene adni a belépéshez való jogot. Illetve törvénytelennek ítélték a "visszakísérést" is, ami gyakorlatilag eljárás nélküli kitoloncolást jelent.

A magyar gyakorlat miatt kivonult az országból az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex is 2021 januárjában. Ők a magyar határvédelmet segítették volna, de a jogellenes kitoloncolásokban nem akartak részt venni, ezért inkább kivonultak Magyarországról.

A bizottság üdvözölte a döntést.

Szerintem a Frontex jó döntést hozott a magyar határnál végzett munka felfüggesztésével. Nagyon fontos az, hogy minden tagállam megadja a menedékjogot az arra jogosultaknak. A többieket ki kell toloncolni. De mindenkinek joga van ahhoz, hogy menedékkérelmet nyújtson be” – mondta a január végén, a kivonulásról szóló hírt kommentálva a belügyekért felelős uniós biztos, Ylva Johansson.