"A civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyarországi törvény az uniós joggal szembemegy" - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona.
Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyarországi törvény, mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona.
HIRDETÉSAz indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokkal is szembemegy, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet- és a személyes adatok védelme.
Ahogyan azt Michal Bobek, a luxemburgi bíróság főtanácsnoka ismertette, Sanchez-Bordona véleménye szerint Magyarország nem tett eleget a 63-as cikkelyben foglalt kötelezettségeinek, valamint megsértette az Uniós Alapjogok kartájának 7-es, 8-as és a 12-es cikkelyében foglaltakat, mivel a szóban forgó magyar jogszabály törvénybe ütköző szigorításokat vezet be a magyar székhelyű civil szervezetek külföldről érkező támogatására vonatkozóan.
Az Országgyűlés 2017 nyarán fogadta el „a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt”, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő egyesületeket és alapítványokat. A köznyelvben csak civiltörvényként vagy lex NGO-ként ismert jogszabály azt is megköveteli, hogy a szervezetek adják meg az 500 ezer forintnál magasabb összeget adományázó személyek és szervezetek nevét és pontos összegét.
Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a civil társadalom jogait sértő törvény miatt.
Az Európai Bíróság főtanácsnoki véleménye ellenére a magyar kormánypártok kitartanak a bírált törvény mellett mondván, „az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli” - áll a Fidesz kedden kiadott közleményében.