rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Edi Rama: az EU nem teljesítette ígéreteit

Access to the comments Kommentek
Írta: Giorgia Orlandi
euronews_icons_loading
Edi Rama: az EU nem teljesítette ígéreteit
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az Unió Állapota konferencián, Firenzében volt szerencsénk leülni beszélgetni Edi Rama albán kormányfővel, aki nemrég egymás utáni harmadik ciklusát kezdhette meg – ezzel csúcsot döntött a nyugat-balkáni országban. Albánia csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz a parlamenti választás egyik központi témája volt. Edi Rama, köszönjük, hogy csatlakozik programunkhoz.

- Egy léssel előremozdulhat Albánia csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz az első konferenciával, amelyen hamarosan tárgyalások kezdődnek Albánia és az EU-tagállamok között. Mennyire jelentős lépés ez?

- Ezt nagyon nehéz megmondani. Nagyon nehéz, mert ezt a lépést néhány évvel ezelőtt meg kellett tennünk, aztán újra és újra. Nem történt meg az Európai Tanács belső dinamikája miatt. Reméljük, hogy meg fog történni… Szóval nem könnyű.

- Mit szándékozik tenni, ha a megbeszélések újra holtpontra jutnak?

- Nem tervezünk semmi mást, mint azt, hogy tovább dolgozunk érte, mert számunkra Európa nem egy politikai irány vagy cél, Európa egy vallás, és senki nem árulhatja el ezt a vallást Albániában, annál az egyszerű ténynél fogva, hogy Európa egy testamentum, tanúság valami mellett. Ugyanakkor tartozunk ezzel a gyerekeinknek, ezért keményebben, egyre keményeben fogunk dolgozni annak érdekében, hogy Albániát egy jól működő európai állammá tegyük.

- Albánia beléptetése az Európai Unióba az ön fő politikai ígérete a kezdetektől fogva. Tekintettel arra, hogy évek teltek el azóta, mennyit jelent ma Albániának a csatlakozás az EU-hoz?

- Mindig ugyanannyit jelent, mint a kezdetekkor jelentett, az albánok soha nem fáradnak bele a harcba, hogy Európa részei legyenek. Persze csalódások is következtek, és Európa nem volt jó abban, hogy teljesítse saját ígéreteit. Mi elvégeztük a házi feladatunkat, és továbbra is így teszünk, mivel, ahogyan mondtam, Európa számunkra ugyanazt jelenti az első naptól kezdve, hogy megszabadultunk a kommunizmustól, és történelmünk során először választhatunk. Soha nem volt választásunk, mások döntöttek rólunk, és a helyünk más terekben volt, nem abban, ahol mindig is lenni akartunk, az Európai Unióban.

- Mivel az EU-csatlakozási folyamat hosszabb a vártnál, úgy tűnik, hogy a Nyugat-Balkán több külső hatalom számára is csatatérré vált. Mit gondol, Albánia hol áll mindebben?

- Azzal, hogy nem integrálják teljesen az Európai Unióba, a Nyugat-Balkán szürke övezet marad, amely vonzerőt gyakorol, és esélyt kínál más szereplőknek. Olyan harmadik szereplőknek, akiknek nem ugyanolyan jószándékú a hozzáállásuk, és nem ugyanazok az értékeik, mint az Európai Uniónak. Albánia számára nem látok közvetlen veszélyt, mert az albánok nagyon fanatikusak a Nyugattal és az EU-val kapcsolatban. Más országoknak többé-kevésbé jobban kell figyelniük ezekre a hatásokra, amelyek más szereplőktől érkeznek.

- Az utóbbi pár évben Albánia széles körű alkotmányos változásokon ment keresztül, ami a korrupció elleni küzdelmet, reformok bevezetését illeti. A helyzet javult, de ez nem elég. Mennyit fejlődött Albánia ön szerint a jogállamiságot tekintve?

- Nagy a különbség aközött, hogy az Európai Unió tagjává válik egy ország, illetve teljes körű tárgyalásokat kezd, mivel jelenlegi állapotunkban nem állunk készen a tagságra, ez kétségtelen, de több mint készek vagyunk teljeskörű tárgyalásokat folytatni. Ez az a pont, ahol ellentmondás van, ahol Európa rövidlátó, sőt némiképp álszent is, mert Albánia megérdemli, hogy teljeskörű tárgyalásokat folytasson, és azokat végigvigye.

- Gondolja, hogy ez a fejlődés, amelyet említett, segített abban, hogy újraválasszák?

- Úgy vélem, Albánia népe világosan érzékeli, hogy a munka még nincs befejezve, a harmadik mandátum világos megbízás a munka befejezésére, nem jutalom egy már elvégzett munkáért.

- Az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban szeretnék kitérni arra, mi az álláspontja azzal a nem hivatalos dokumentummal kapcsolatban, amely Brüsszelben kering, és a határok újrarajzolásáról szól a Nyugat-Balkánon? Észak-Macedónia elnökétől azt hallottuk, hogy katasztrofális lenne.

- Nagyon egszerű az álláspontom, ami minket illet – és mi alatt az össze szereplőt értem: az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, a régió szereplőit –, mi nem fogunk küzdeni a status quo ellen, megközelítésünk nagyon nyílt és világos. Frusztrációk lesznek, és különböző ötletek merülnek fel a legnevetségesebbektől a legfurcsábbakig, mivel a status quo nem egy opció. Miközben mély ellentéteink vannak, amelyeket rendeznünk kell, közösen kell előmozdítani az együttműködésünk erősítését annak érdekében, hogy régiónkban teljesen működjön a schengeni öevezet, hogy Európa mind a négy szabadságjogát érvényesítsük.