Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

HIV-vírussal indították be az immunrendszert gyerekeknél, akik anélkül születtek

Buborékbaba-kóros csecsemő kezelése, UCLA, 2013 (illusztráció)
Buborékbaba-kóros csecsemő kezelése, UCLA, 2013 (illusztráció) Szerzői jogok  Kim Carter/Family photo/AP
Szerzői jogok Kim Carter/Family photo/AP
Írta: Gábor Ács & Euronews/MTI/AP
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Eredményesen használtak hatástalanított HIV-vírust immunhiánnyal született gyerekek kezeléséhez, génterápia segítségével.

HIRDETÉS

Sikerült működő immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.

A kísérleti terápiát 50 csecsemőnél és kisgyermeknél alkalmazták, és az eredmények szerint kettő kivételével minden gyermeknek kialakult az egészséges immunrendszere, jelentették be a héten Los Angeles-i orvosok.

"Vettünk valamit, ami egyébként halálos betegséget okozna, és a gyermekek többségénél egyetlen kezelés hatékonynak bizonyult.
Donald Kohn
orvoskutató (UCLA)

Donald Kohn, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Mattel Gyermekkórházának orvosa, a kutatás vezetője hozzátette: a kezelésen átesett gyerekek már iskolába járhatnak, és normális életet élhetnek, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy egy fertőzés életveszélyes lehet számukra.

A két gyermeken is segítettek

Azon a két gyermeken, akinél nem vált be a génterápia, később sikeres csontvelő-átültetéssel tudtak segíteni.

Az orvosok szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, meggyógyultak-e a gyerekek, eddig azonban úgy tűnik, hogy jól vannak.

A "buborékbaba-kór" súlyos betegség

A gyermekek súlyos kombinált immunhiányos szindrómában (SCID) szenvedtek. A betegséget egy öröklött genetikai hiba okozza, emiatt a csontvelő nem képes egészséges vérsejteket előállítani, amelyek az immunrendszert alkotják. Kezelés nélkül a gyermekek gyakran csak egy-két évet élnek.

A betegség a "buborékfiú-kór" néven vált ismertté egy texasi fiú miatt, aki 12 éven át élt egy műanyag buborékburokban, hogy elszigeteljék a baktériumoktól. 

Ma már "buborékbaba-kórként" emlegetik, mert a nagyjából 20 különböző génhiba, amely ehhez a betegséghez vezet, fiúkat és lányokat is érinthet.

A legtöbb gyermeknek nincs megfelelő donorja

Egy genetikailag megfelelő testvértől származó csontvelőátültetéssel gyógyítható a betegség, de a legtöbb gyermeknek nincs megfelelő donorja és a kezelés kockázattal is jár. A texasi kisfiú egy ilyen átültetés után halt meg.

A betegeket jelenleg hetente kétszer antibiotikummal és baktériumellenes antitestekkel kezelik, de ez nem jelent tartós megoldást. 

Az orvosok szerint a génterápia lehet az: eltávolítják a beteg vérsejtjeinek egy részét, egy hatástalanított HIV-vírus segítségével beillesztik a gyerekeknek szükséges gén egészséges változatát, és a sejteket infúzión keresztül visszaadják.

Az UCLA kutatói által vezetett kutatás eredményeit a New England Journal of Medicine folyóiratban publikálták kedden, és az Amerikai Gén- és Sejtterápia Társaság online konferenciáján is bemutatták.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Legalább három ember meghalt egy dallasi lövöldözésben

Orosz állampolgár lett egy amerikai nő, aki szexuális zaklatással vádolta meg Joe Bident

Kamala Harris memoárja új fényt vet Bidennel való kapcsolatára