rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Helyreállítási alapok: Görögország lehet az egyik nagy nyertes

Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Helyreállítási alapok: Görögország lehet az egyik nagy nyertes
Szerzői jogok  ARIS MESSINIS/AFP
Betűméret Aa Aa

Görögország az uniós helyreállítási alap egyik legnagyobb kedvezményezettje lehet. Az athéni kormány az éves össznemzeti termék 20 százalékának megfelelő csomagot rakott össze, a céljuk az, hogy további magánbefektetéseket vonzzanak a térségbe.

Görögország összesen 57 milliárd eurót mobilizálna a gazdaság és a társadalom koronavírus utáni újjáépítésére a következő években. Ebből segítenék az ipart, megreformálnák az állam működését és növelnék az exportot.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint több ezer munkahely jöhet létre és átalakulhat a gazdaság szerkezete is. A programon belül Athén 30,5 milliárd eurót hív le az uniós helyreállítási tervből. Az összeg 38 százalékát fordítanák zöld programokra, 22 százalék pedig a digitális szolgáltatások és a kutatás támogatására menne. És szerkezeti reformokra is szükség lesz.

A helyzetet nehezíti, hogy Görögország éppen elkezdett kimászni a gazdasági válságból, amikor beütött a koronavírus-válság. Tavaly 8 százalékos recesszió és rekordszintű munkanélküliség sújtotta az országot.

“A pénz nagy része 2023-ban, vagy még később érkezhet. Vagyis ez inkább középtávú segítség a gazdaságnak és a munkaerőpiacnak. Ugyanakkor ezzel befolyásolhatják a befektetéseket is, hiszen ha a piacok úgy látják, hogy a görög kormány okosan fekteti be a pénzt, akkor megindulhat a tőke az ország felé. Ebben az esetben a talpraállás gyorsabb lesz, a munkanélküliség pedig nagyobb ütemben csökkenhet” - mondta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet gazdasági elemzője.

A szakértő szerint a korábbi uniós segélyprogramok iránymutatással szolgáltak Athén számára a fejlesztési terve kidolgozásában. Görögország az egyik legnagyobb kedvezményezett lesz, az éves GDP-je 20 százalékát jelentik majd az uniós kifizetések. Azonban mindez nem oldja meg a görög gazdaság versenyképességi problémáját.

A zöld és a digitális fordulat nyilvánvalóan növeli majd a befektetéseket, ugyanakkor maga a versenyképesség igazából a mikrokörnyezeten múlik, azon, hogy mennyire jól szervezettek a cégek, mennyire jól képzett a munkaerő, és hogy mennyire képesek jól megragadni a lehetőségeket a vállalatok. Mindezek összessége határozza majd meg a versenyképességet és ezen nem változtat a fejlesztési terv” – mondta Darvas Zsolt.

Az első kifizetések előfinanszírozásként már a nyár végén megérkezhetnek Görögországba.