rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarország: fuldokolnak az ellenzéki vezetésű városok

euronews_icons_loading
Magyarország: fuldokolnak az ellenzéki vezetésű városok
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Szembeszökő jelei vannak a magyar főváros utcáin az ellenzéki polgármesterek és Orbán Viktor kormányfő közötti szembenállásnak és politikai bizalmatlanságnak.

Monica Pinna, Euronews:

“Ezek az óriásplakátok a Budapesti Városháza előtt 25 konkrét példát sorolnak föl arra, hogyan veszélyeztetik a főváros működését a kormány pénzügyi elvonásai. A plakátokkal egyúttal nyílt kihívást intéz az ellenzéki főpolgármester az Orbán-kormány ellen.”

A legalapvetőbb közszolgáltatások jelennek meg a listán, a közvilágítástól, a tömegközlekedésen át a távfűtésig.

Az egyik táblán ez áll: "Mennyire lenne ideges, ha holnaptól nem cserélnék ki az eltört szennyvízcsövet az utcájában? A kormányzati megszorító intézkedések 6401 kilométer csatornahálózat karbantartását veszélyeztetik. A város működése a tét." Egy másikon pedig: A városaink kifosztása nem kormányzás!

A Budapesti Önkormányzat komoly pénzügyi gondokkal küzd. 20%-kal csökkentek a bevételei a koronavírus-járvány miatt, és további 20%-kal a kormány megszorító intézkedései miatt. A főpolgármester azt mondja, az Orbán-kormány bünteti az ellenzéki vezetésű városokat.

Karácsony Gergely,Budapest főpolgármestere:

“Budapest legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, amelyet helyi vállalkozások fizetnek. A kormány ennek az összegét csökkentette, és ezzel nagyon sok pénzt vett ki a város zsebéből. Másrészt Budapestnek saját bevételeiből szolidaritási adót is kell fizetnie. Ebből a kettőből áll össze ez a brutális megszorítás.”

A főpolgármester nincs egyedül a kormány elleni küzdelemben. Több tucatnyi polgármester csatlakozott hozzá azóta, hogy 2019-es önkormányzati választásokon sok városban az ellenzék győzött.

Többen közülük Tatabányán egyeztettek februárban, a Magyar Önkormányzatok Szövetségével együtt. Közösen kérnek kompenzációt a kormánytól a pénzügyi elvonások miatt.

Tatabánya 16 milliárd forintos költségvetésében 2 milliárd forintos hiány keletkezett. A városvezetés magán kedzi a spórolást, például 30 százalékkal csökkentik a képviselők fizetését, illetve csaknem 10 százalékos létszámleépítés lesz a városházán.

Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere:

„A magyar kormány látványos diszkriminációt tesz a kormánypárt által vezetett és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. Tavaly december 24-én a Fidesz által vezetett nagyvárosok 1,3 milliárd forintos célzott támogatást kaptak, mi pedig, ellenzéki vezetésű városok nem kaptunk semmit.”

Az ellenzéki polgármesterek azt panaszolják, hogy az európai uniós forrásokat egyenlőtlenül osztják el. Ezért azt kérték az EU-tól, hogy közvetlenül, a kormány beleszólása nélkül is kaphassanak uniós támogatást.

2019 decemberében Budapest, Prága, Varsó és Pozsony főpolgármestere aláírta a Szabad Városok Szövetségének nyilatkozatát. Azt kérték, hogy az EU különítsen el több, közvetlenül hozzáférhető forrást a városok számára. Országaikat gyakran azzal vádolják, hogy megsértik a jogállamiság szabályait.

"Egyre többeket felháborít Európában, hogy az EU fejlesztési alapjaiból a korrupciót és az autokráciákat finanszírozzák. Nem akarjuk, hogy ennek városaink lássák a kárát" - mondta akkor Karácsony Gergely.

A polgármestereknek sikerült elérniük, hogy nemzetközi szintű legyen a változás. Az Európai Parlament januárban úgy döntött, a tagállamokban egyeztetni kell az önkormányzatokkal arról, miként használják fel az EU helyreállítási alapjából érkező pénzeket. Az ellenzéki vezetésű városok már több mint egy éve lobbiztak ezért.

Jávor Benedek, Budapest Brüsszeli Képviseletének vezetője:

“Az egyeztetési kötelezettség eddig nem volt jogszabályban rögzítve, most viszont elfogadták. Az igazi kérdés az, hogyan fogják ezt átültetni a gyakorlatba. A magyar kormány arra készül, hogy olyan helyreállítási és ellenálló-képességi tervet alkosson, és nyújtson be az Európai Bizottságnak, amelyről nem tárgyalt az ország legfontosabb önkormányzataival.”

Az Orbán-kormány azt mondja, kész tárgyalni az ellenzéki polgármesterekkel. Ugyanakkor azzal igazolja az elvonásokat, hogy az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk a pénzügyi válság terheiből.

A Transparency International szervezet szerint Magyarországon intézményi szintűvé vált a korrupció, ráadásul a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén a pandémia idején.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója:

“A statisztikák szerint a magyar közbeszerzések 40%-ára csak egyetlen ajánlat érkezik. Az utóbbi években az EU-források mintegy egynegyedét kormányhoz közel álló oligarchákhoz és haverokhoz csatornázták be.”

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mintegy 40 vizsgálatot indított az uniós forrásokkal kapcsolatos esetleges visszaélések miatt. Budapesttől északkeletre fekvő településekre tartunk, hogy megnézzünk néhány konkrét példát az állítólagos visszaélésekre.

A Heves megyei Viszneken is jelentősen túláraztak egy projektet – állítja Hadházy Ákosfüggetlen parlamenti képviselő. 80 millió forintból csak kikotorták a tavat, levágták a nádat, és kihelyeztek néhány padot.

“Ez egy tipikus példa arra, hogyan lopják el az Európai Unió adófizetőinek pénzét. Ez nem tűnik nagy összegnek, 220 000 euró, de egy olyan tavat látunk itt, amely már korábban is létezett. Nem végezték el, ami a pályázatban szerepelt, itt parkosítani kellett volna.”

“A megyei önkormányzatokban a Fidesz politikusai döntenek arról, melyik települések kaphatnak EU-támogatást. Csak azok kaphatnak pénzt, akik megfelelően szavaznak, vagyis a kormánypártra szavaznak, és ahol a polgármesterek elfogadják, hogy melyik cégek fogják a munkákat elvégezni.”

A képviselő szerint az európai uniós pénzek 20-30%-a rossz kezekbe kerül Magyarországon. Néhány kilométerrel arrébb, Ludason egy másik megkérdőjelezhető projektet mutat.

"Egy kis faluban vagyunk, ahol piacot építettek európai uniós pénzből. 80 ezer eurót, 25 millió forintot költöttek el az építkezésre. Az EU-tól 2017-ben kapták a pénzt, már 2021-ben vagyunk, de a piac még mindig nincs készen. Ezt az egész beruházást az egyötödéből meg lehetett volna csinálni.”

Az Euronews megkérdezte a kormánytól, mi a véleménye arról, hogy egyre több ellenzéki polgármester azzal vádolja, hogy pénzügyileg bünteti városukat politikai álláspontjuk miatt. A kormányinfón nem válaszoltak erre. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, továbbra is helyesnek tartják, hogy az iparűzési adó csökkentésével több pénzt hagynak a vállalkozásoknál.

Az ellenzéki polgármesterek azt mondják, elkötelezettek a demokrácia megvédésében. A budapesti óriásplakátok szimbólumai azoknak a komoly feszültségeknek, amelyek az ország jövőjének alakításában aktív szerepet követelő önkormányzatok és az Orbán-kormány konfliktusát övezik.