rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az örmény népirtás még mindig megosztja a világot

Access to the comments Kommentek
Írta: Károly Szilágyi
euronews_icons_loading
Az örmény népirtás még mindig megosztja a világot
Szerzői jogok  ASSOCIATED PRESS/AP1915
Betűméret Aa Aa

Az Egyesült Államok elnöke hivatalosan is népirtásnak nevezte az örmény genocídiumot, ezzel pedig akaratlanul is újraélesztett egy régi vitát az Európai Unión belül.

A száz évvel ezelőtti eseményeket az Unió 16 tagállama, valamint az Európai Parlament ismeri el. De a nagyvilágban az Egyesült Államokkal együtt mindössze 14.

A Belgiumban élő örmény kisebbség örül az Egyesült Államok állásfoglalásának. Azt mondják, most különösen fontos megismertetni a világgal az eseményeket.

„Nem minden parlamentnek kell a világ minden történelmi eseményét tényként elismernie. Az örmény genocídium egy tény. Nem az a kérdés, hogy elismerik-e, hanem az a kérdés, hogy megértjük-e az eddigi tagadás következményeit, és hogy visszaszorítsák Törökország örményekkel szembeni elnyomó politikáját” – mondta Nicolas Tavitian, a belgiumi örmények bizottságának elnöke.

1915 és 16 között körülbelül másfélmillió örményt öltek meg vagy éheztettek halálra az Oszmán Birodalomban. Tudományos körökben régóta népirtásnak tartják ezt, de Törökország elutasítja ezt az álláspontot, mert szerintük mindkét oldalon történtek atrocitások.

Ezzel egyetértenek a megkérdezett brüsszeli törökök is. Véleményük szerint az örmény népirtás csak egy politikai fegyver, amit a Nyugat talált ki Törökország meggyengítésére.

„Ez egy politikai döntés. Törökország erősödik, különösen a hadiiparban, ezért irigykednek rá” - mondta egy Brüsszelben élő török, Mesut Turkoz.

Erdogan török elnök elítélte az Egyesült Államok döntését, de mindeddig nem tett lépéseket a NATO legerősebb tagja ellen. Hasonlóan járt el, amikor az EU ismerte el az örmény genocídiumot.

Egy szakértő szerint Törökország elsősorban érzelmi alapon reagál, nincs ereje komolyabb válaszra.

„Törökország egyre jobban elszigetelődik a régióban, romlik a viszonya Oroszországgal és Izraellel is, de az Európai Unióval is problémás a viszonya, ráadásul a gazdaság is nagyon törékeny. Egy olyan időszakban, amikor Törökországnak nagyon nagy szüksége van partnerekre, nem várhatunk erőteljes reakciót” – mondta a a brüsszeli szabadegyetem óraadó tanára, Seda Gürkan.

A diplomáciai reakció helyett elképzelhető, hogy Törökország odahaza fogja felszítani a nacionalista érzéseket. Ami végül tovább ronthatja az ország viszonyát a Nyugattal és Örményországgal.