Már akkor indulatokat váltott ki a szobor, amikor még csak a tervei készültek el. Felállítása után a tiltakozók körbdeszkázták az alig egy méter magas, szivárványszínű szobrot.
HIRDETÉSMár akkor indulatokat váltott ki a szobor, amikor még csak a tervei készültek el. Felállítása után a tiltakozók körbdeszkázták az alig egy méter magas, szivárványszínű szobrot.
Két hétre tervezik felállítani a Black Lives Matter (BLM) mozgalom egy méter magas installációját Budapesten. A szobor készítője, Szalay Péter korábban az Euronews érdeklődésére azt mondta: arra számít, hogy szobrát "baltával verik szét". A tervre ugyanis Bayer Zsolt kormánypáti publicista úgy reagált, hogy azt "már másnap le fogják dönteni". A Mi Hazánk mozgalom szerint pedig a szobor "támadás az európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólum", és mindent meg fognak tenni azért, hogy a szobor ne maradjon meg.
A térdelő Szabadság-szobrot ábrázoló alkotást ilyen előzmények után, április elsején délelőtt állították fel a főváros IX. kerületében lévő Ferenc téren. Az ünnepélyes átadás után nem sokkal a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai valóban megjelentek a téren, és OSB-lapokkal körbedeszkázták az alkotást, számolt be az eseményről a Telex. Nem sokkal később rendőrök érkeztek a helyszínre és igazoltatták az aktivistákat, akiket végül a járványügyi szabályok betartására figyelmeztettek.
A főváros IX. kerülete 2020 augusztusban hirdetett pályázatot köztéri installációk tavaszi felállítására. A nyilvános művészeti tendert követően hét alkotás bemutatását tervezik különböző helyszíneken, de csak Szalay Péter műve került a híradásokba.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy decemberi kormányzati tájékoztatón a ferencvárosi szobor ügyében úgy fogalmazott, hogy a Black Lives Matter az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színesbőrűeket és a nem színesbőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít – hangsúlyozta a miniszter.
A IX. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina szerint viszont fontos az installáció felállítása Budapesten, mert a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni BLM-célok ugyanolyan relevánsak Magyarországon, mint bárhol másutt. Baranyi Krisztina példaként említette az Orbán-kormány migránsok és menekültek elleni „könyörtelen kampányát”, valamint a magyarországi romák szisztematikus diszkriminációját.