A pandémia komoly társadalmi feszültségeket hozott napvilágra.
HIRDETÉSA zsidó állam világelső az átoltottság szempontjából. A vírus ugyanakkor komoly társadalmi feszültségeket is napvilágra hozott.
Alapjogokat sértőnek nevezte, ezért két nappal a parlamenti választások előtt az izraeli Legfelsőbb Bíróság eltörölte a napi 3 ezres beutazási korlátot a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren, az ország szinte egyetlen kapuján. Ennek azért van jelentősége, mert kedden két éven belül negyedszer választanak új parlamentet az izraeliek, és mivel ott nincs levélszavazás, sokan személyesen utaznak be az országba leadni voksukat.
A választásokon, amelyeken a legutolsó felmérések szerint ismét a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali blokk a legesélyesebb, kulcskérdés lesz, hogyan ítéli meg a társadalom a kormányzat eddigi víruskezelését. A gyors és hatékony oltás-szervezés miatt joggal mintaállamnak tekintett országban ugyanis a Covid számos mélyen fekvő társadalmi feszültséget is a felszínre hozott.
Korlátozott szabadság
Ami vitathatatlan: Izrael a világelső átoltottság szempontjából. Ezért - rossz nyelvek szerint: csak a közelgő választások miatt - is vált lehetségessé a további nyitás, limitált résztvevőkkel, de engedélyezték különböző rendezvények megtartását, korlátozott nézői létszámmal, de lehet meccseket tartani a stadionokban, nyitnak a szabadtéri uszodák, strandok és turista-látványosságok.
Mint az MTI tudósítója írta, a hét végén kezdődő pészah ünnep kezdetét jelző széderestét az érvényes gyülekezési korlátozásokkal lehet megtartani. Ez azt jelenti, hogy zárt térben egy-egy család húsz tagja ünnepelhet, a szabad ég alatt viszont ötvenen is együtt emlékezhetnek majd a nyolcnapos ünnep első estéjén.
Javulnak a számok is: Izrael kilencmillió lakosának 60 százaléka megkapta legalább az első oltást. Az oltások "nagyüzemi" beadása, tehát január vége - február eleje óta a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben esik a napi halálesetek száma (eddig mintegy hatezer halálos áldozata van a járványnak Izraelben).
Hónapok óta a legalacsonyabb szinten van, a hétvégén már ezer alá esett az egy nap alatt regisztrált új fertőzöttek száma. Csökken a fertőzöttséget mutató R ráta is (most 0.62-n van, 0.8 felett jelentene növekedést). A kormány koronavírusügyi megbízottja, Nachman Ash vasárnap közölte, nem számítanak újabb hullámra. A professzor óvatosságra és türelemre intett, de reménykeltőnek nevezte, hogy a csökkenés a gazdaság két héttel ezelőtti, széles körű nyitása ellenére tapasztalható, ez volt a lockdownból kivezető stratégia harmadik fázisa.
Ugyanakkor egy, az Új Kelet izraeli magyar lap által ismertetett felmérés szerint a koronavírus-válság tovább mélyítette az izraeli társadalmi egyenlőtlenségeket.
A vagyonnal és kiemelt jövedelemmel rendelkező felső réteg az állam által nyújtott védelem és a támogatás fő kedvezményezettjei között volt, ami mentesítette a gazdasági válság őket érintő finanszírozásának azonnali terhe alól" - állapítja meg a progresszív irányzatú Adva Központ jelentése.
Feszültség az ultraortodoxok miatt
Nem ez az egyetlen, a Covid által felszínre hozott társadalmi konfliktus Izraelben: a Tel-Aviv melletti Bné Brakban és Jeruzsálem Mea Seárim negyedében többször is előfordultak összecsapások a szigorú vallási előírások szerint élő ultraortodoxok és az általuk lenácizott, a Covid-rendelkezéseket betartatni akaró rendőrök között.
A válság elmélyítette a többségi, szekuláris társadalom bizalmatlanságát az ultraortodoxok (haredik) iránt, akik vallási okokra hivatkozva sokszor nem tartották be az elemi biztonsági, higiénés előírásokat (egyébként így viselkedtek sokan az izraeli arab közösségekből is). Változatlanul nagy létszámú temetéseket, hagyományos esküvőket rendeztek, iskoláikat a kifejezett tiltás dacára is nyitva tartották, és a kritikusok szerint volt, hogy politikailag is kilobbiztak mentesítéseket, kedvezményeket.
Szakértők szerint a harediken belül is nő a feszültség vezetőik némely járványügyi lépése miatt, ugyanakkor rosszul érintette őket a többségi társadalom reakciója, "boszorkányüldözése". Nem kizárt, írja a The Times of Israel, hogy ez a bizalmatlanság kedden a választásokon is lecsapódik majd, ha az ultraortodoxok egy része nem adja majd voksát az érdekeiket hagyományosan képviselő pártokra.