Ha megszavazza a néppárti frakció az új alapszabályt, akkor távozik a magyar kormánypárt, írta a néppárti frakcióvezetőnek a magyar miniszterelnök.
Miután a múlt héten Trócsányi László EP-képviselő bíróssággal fenyegette meg a néppárti frakciót, most Orbán Viktor "emelte a tétet", nyílt levelet írt Manfred Weber néppárti frakcióvezetőnek, melyben kijelenti, hogy a Fidesz távozik az európai pártcsaládból, ha a frakció elfogadja az általuk vitatott módosítást. Ez derül ki Novák Katalin a Fidesz alelnöke által a Facebookon közzétett levélből.
A múlt hónapban az Euronews is beszámolt arról, hogy a Néppárt Fidesz-ellenes tagjai megpróbálják elérni, hogy újítsák meg a frakció alapszabályát. A legfontosabb változás az lenne, hogy a frakció egyetlen szavazással egy teljes delegációt kizárhatna, vagyis egy tagpárt összes képviselőjét kirakhatnák a parlamenti csoportból. Jelenleg még egyenként kell szavazni a képviselők kizárásáról.
Orbán Viktor szerint a módosítással azt akarják elérni, hogy megkönnyítsék a Fidesz EP-képviselőinek a kizárását, ezért egy, Manfred Weber néppárti frakcióvezetőnek címzett levelében arról ír, hogy kilépnek a pártcsaládból, ha átmegy a változtatás.
"A jogállamiság fogalmába a mi értelmezésünk szerint nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatás vagy szankciók kiszabása, ahogyan az új rendelkezésben egyértelműben szerepel" - fogalmazott a magyar kormányfő, Trócsányi László érvelését megismételve.
"Ezeket a módosításokat a Fidesz európai parlamenti képviselőinek a megbüntetésére szabták" - mondta ki elsőként fideszes politikusként, hogy a magyar kormánypárti politikus ellen irányulna a változtatás.
A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy antidemokratikus lenne, ha elfogadnák azt a szabályt, amely végső soron korlátozná európai parlamenti képviselőik feladatellátásához szükséges jogait.
A levélben Orbán, a Facebook-posztban pedig Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a Fidesz a Néppárt lakosságarányosan legerősebb pártja az Európai Parlamentben.
Trócsányi is a jogállamisággal érvelt
A múlt héten Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter bírósággal fenyegette meg a frakció alapszabály módosítása miatt képviselőtársait. A magyar politikus a jogállamiság elveinek megsértésére hivatkozva utasítja el a frakció alapszabályának módosítását.
A korábbi igazságügyi miniszter azt mondta egy múlt heti néppárti tanácskozáson, hogy a képviselőcsoport nem tartaná tiszteletben a jogállamiságot, ha olyan szabályokat vezetne be, melyekkel meg lehetne büntetni a magyar kormánypártot korábbi lépéseiért.
A martensi örökség
Orbán a levelében arról is ír, hogy a Néppárt "huzamosabb ideje" vezetői és politikai válsággal küzd, és azt javasolta, hogy térjenek vissza a martensi örökséghez.
A Fidesz nem először veti fel a Néppártnak, hogy a belga Wilfried Martens örökségéhez térjenek vissza. Orbán tavaly írt memorandumában is ezt tanácsolja. Martens társalapítója volt az EPP-nek 1976-ban, és 1990-től 2013-ban bekövetkezett haláláig az elnöke volt a pártcsaládnak. Orbán kiemelte, hogy Martens szoros frakciószövetséget kötött a torykkal és együttműködési megállapodást az Európai Konzervatívok és Reformerek politikai csoporttal (ebben a frakcióban politizálnak a lengyel kormánypárt EP-képviselői). Azt is hangsúlyozta, hogy Martens a törökökkel, az oroszokkal és még a kínaiakkal is szövetségeket keresett az EU-n kívül.
Egyébként Martens pártja, a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) volt az egyik, ami a Fidesz kizárását kezdeményezte 2019-ben.
Új lendületet kapott a két éve tartó konfliktus
A Fidesz néppárti tagságát 2019 március 20-án függesztették fel, de az EP-frakcióra ez eddig nem volt hatással. Deutsch Tamás EP-képviselő az első, akit szankcionált a frakció, és nem a 2019-es felfüggesztés, hanem egy nyilatkozata miatt. A fideszes politikus november végén a Gestapo és az ÁVO jelszavával állította párhuzamba Manfred Weber néppárti frakcióvezető üzenetét, melynek az volt a lényege, hogy a magyar kormánynak nem kell tartania az EU-s pénzek jogállamisághoz kötésétől, ha minden rendben Magyarországon a jogállamisággal.
Emiatt aláírásgyűjtést indítottak európai néppárti (EPP) képviselők Deutsch Tamás kizárását kérve. Az egyik kezdeményező Othmar Karas, osztrák EP-képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke volt. A magyar politikus többször bocsánatot kért Webertől és frakciótársaitól.
A képviselőcsoport végül úgy döntött, hogy nem zárják ki Deutschot, azonban szinte egyhangú döntéssel megfosztották a néppárti frakciótagságához fűződő jogaitól az Európai Parlamentben.
A döntés után Deutsch nem szólalhat fel a képviselőcsoport nevében az EP plenáris ülésén, nem dolgozhat egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként, és nem tölthet be tisztséget az EP-ben, ami elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki posztjának elvesztését jelenti.
Donald Tusk, aki 2019 ősze óta a pártcsalád elnöke már többször kijelentette, hogy a Néppárton kívül látná szívesebben a Fideszt. Szájer József botránya, illetve távozása Brüsszelből és a Fideszből pedig tovább rontott a magyar kormánypárt helyzetén a Néppárton belül.