rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A bálnavadászat miatt sokkal több szén-dioxid marad a légkörben

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
Bálna tűnik fel Kanada partjainál
Bálna tűnik fel Kanada partjainál   -   Szerzői jogok  Jacques Boissinot/AP
Betűméret Aa Aa

A közvélemény gyakran siratja meg a Feröer-szigeteken levadászott, a japán halászhajókhoz kötözött, vagy Kalifornia partjainál partra vetett bálnákat. A legtöbb ember szörnyülködve nézi a világ legnagyobb állatainak pusztulását, miközben sokan nem is sejtik, hogy a bálnák eltűnése sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint azt korábban gondolták. Azt már az általános iskolában megtanulják a gyerekek, hogy az Amazonas-őserdő a világ tüdeje. A hatalmas zöldellő fák mellett azonban a bálnák is rengeteg szén-dioxidot kötnek meg. Különösképp a sziláscetek és a nagy ámbráscetek tisztítják a levegőt. A szervezetük lényegében egy hatalmas karbontemető és az eltűnésük teljesen feje tetejére állíthatja az óceánok ökoszisztémáját.

Mintha 15 millióval lenne több autó

Andrew Pershing, a Maine-i Egyetem tengerbiológusa egy egészen különleges elmélettel állt elő nemrég. Szerinte a bálnák évezredeken keresztül rengeteg szén-dioxiddal a véráramukban és levegővel a tüdejükben haltak meg és süllyedtek az óceán mélyére. A fenéken a tetemek oszlásával, ezek az anyagok is lebomlottak. Elsőre azt gondolnánk, hogy a populáció visszaesése nem gyakorolhatott érezhető hatást a légkörre, pedig a kutató szerint a 20. századi bálnavadászatnak köszönhetően 70 millió tonnával több szén-dioxid maradt a levegőben. Ez körülbelül 15 millió autó károsanyag-kibocsátásának felel meg.

És ezután képzeljük el, hogy az első írásos emlék a bálnák leöléséről az időszámításunk előtti első évezredből maradt ránk. 3000 év alatt legkevesebb 10 millió bálnát mészároltak le, így az egyedszámuk az ötödére esett vissza.

AP/AP
Hálóba gabalyodott bálnaAP/AP

A tengerek trágyája

Ezeknek a grandiózus teremtményeknek minden porcikájuk értékes. Évszázadok óta használják a húsukat, a hájukat és a csontjukat. Sőt különleges hányadékuk, az ámbra szépségipar legbecsesebb kincse. Azt viszont kevesen tudják, hogy a bálna ürüléke is létfontosságú a tengeri élővilág szempontjából. Ahogy a tehéntrágya megtermékenyíti a szántóföldeket, úgy teszi a bálnák salakanyaga virágzóvá a fitoplankton mezőket. Ott, ahol bálnák élnek sokkal burjánzóbb a felszín alatti természet. Bár ezek az aprócska élőlények még mikroszkóppal is alig láthatók, a világ szén-dioxid kibocsátásának a 40 százalékát kötik meg a nyílt vízen. A fitoplanktonok négyszer jobban szűrik a levegőt, mint az Amazonas-medence.

Minden láncszem számít

Végső soron pedig a hatalmas emlősök kiirtásával a tápláléklánc is felborul. Ha az orkák nem tudnak elég bálnát levadászni, kisebb zsákmány után néznek és főként tengeri vidrákkal táplálkoznak. Így viszont elterjednek a tengeri sünök, amelyek mellett kevésbé nőnek a szén-dioxid megkötésében fontos szerepet játszó moszatok. Egy szó mint száz: bárhol bolygatjuk meg a természet rendjét, az végül visszaüt ránk. A bálnavadászattal pedig nagyobb kárt okozunk, mint azt elődjeink gondolták.

Greta Thunberg mozgalmának, majd Joe Biden elnökké választásának köszönhetően az utóbbi időszakban kitüntetett szerephez jutott a környezetvédelem. A globális felmelegedés megállításához pedig elengedhetetlen a bálnapopuláció helyreállítása. Ennek első lépéseként a tudósok azt szeretnék, ha minden ország betiltaná a bálnák ipari léptékű vadászatát.