Átmenetileg tilos bontani vagy építeni a Wichmann-kocsma és a Márványmenyasszony épülettömbjében.
Azonnali hatállyal műemléki védettségi eljárás indult két budapesti történelmi ingatalan ügyében. Nagy botrányt kavart a pesti zsidónegyed legkisebb házának, a Wichmann-kocsma épületének bontási terve, és Buda egyik legrégebbi éttermének, a Márványmenyasszony tömbjének átalakítása.
A kulturális örökség védelméért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali hatállyal elrendelte az I. kerület Márvány utca 6-8. szám alatti (Márványmenyasszony étterem épületei), valamint a VII. kerület Kazinczy u. 55. szám alatti (Wichmann-kocsma) ingatlanok esetében a műemléki védettségi eljárás megindítását.
Az eljárás befejezéséig, amit a Miniszterelnökség gyorsított ütemben fog lefolytatni, az ingatlanokon tilos bármilyen bontási vagy építési munkálatot végezni, írja az MTI által szombat reggel kiadott közlemény.
A mai Budapest világviszonylatban is a különleges fővárosok közé tartozik építészetileg, annak köszönhetően, hogy nagy területen, egybefüggően maradt meg az eklektikus óváros. Negyedeken át barangolhat úgy a turista, hogy a múlt számos korstílusa elevenedik meg előtte a régi épületeken.
Minden egyes régi épület lebontása veszélyezteti a magyar fővárosnak ezt a különleges adottságát. Örökségvédő szakemberek gyakran emlegetik példaként a Corvin negyedet, ahol a rossz állapotba került régi házak bontásával eltűnt egy egész jellegzetes pesti városrész, és ami épült, az állhatna bárhol a világon.
A Márványmenyasszony vagy a Wichmann-kocsma védelme sem csupán a jelenlegi épületekre korlátozódó ügy.
A VII. kerület Kazinczy u. 55. túl azon, hogy a pesti zsidónegyed legkisebb megmaradt háza, a vészkorszak idején, 1944-45. között a gettó határa is volt. Ezt megelőzően a szabadkőművesek fontos találkozóhelyeként tartották számon, és a Magyar Teozófiai Társaság működésére emlékeztet a teozófiai szimbólumokat megjelenítő míves rács a kapun. A magyar kártya szülőházaként is emlegetik az épületet az egykori kártyaműhely miatt, és ide járt a fél város, amikor Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok kocsmát üzemeltetett a földszinten.
A Kazinczy u. 55. címen álló épületet ha megnézzük madártávlatból a Google Eart segítségével, látjuk, hogy egy játszótérnek kialakított park övezi a Király utca és a Kazinczy utca sarkán. A Wichmann-kocsma háza a terület nyolcadát foglalja el, helyet hagyva a parknak. Sokan félnek attól, hogy a régi ház bontása után a zöld felület is beépülne.
Az erzsébetvárosi zsidó negyedben már számos régi épületet bontottak el, és épültek a korábbiaknál tömöttebb beépítésű, nagyobb ingatlanok. Gyakori, hogy több telek összenyitásával egybefüggő, sokszintes lakóparkokat, szállodákat emeltek az ódon, kisebb épületek helyén. Minden régi ház bontása ezt a folyamatot erősíti, apránként eltűntetve a városnegyedre jellemző hangulatot, ami őrzi történelmünket, és amiért a turisták ide látogatnak, figyelmeztetnek városvédők.
Buda patinás étterme, a Márványmenyasszony védelme sem csupán építészeti kérdés. Itt tartotta lakodalmát többek között a legnagyobb magyar, gróf Széchenyit István, és itt ünnepelte házzasságkötését az 1838-as árvízből embereket mentő hős, Wesselényi Miklós is. Történelmünk és kulturális életünk mellett a gasztronómiai hagyományok fontos helyszíne is az épület, aminek bejárata fölött az 1793-as évszámot látjuk. Az első kerület vasút menti negyedében alig maradt épület ebből az időből, néhány boltíves pincét rejt a föld mélye egy-egy helyen.
Az első kerületi önkormányzat is hangoztatta január elején a Márvány utca 6-8. szám alatti ingatlan védelmének fontosságát. A beruházó csak részleges bontási engedélyt kért, így remény lehet arra, hogy a megőrzésre érdemes részek megmaradhatnak. Az eredeti architektúrájú pincerész mellett sokan fontosnak tartják az utcafronti egyszerű, földszintes házrész megőrzését is.