Ennek elsődleges oka a vidéki lakosság elöregedettsége, gazdasági helyzete, oktatási szintje, nem utolsósorban pedig az ellátásban, szolgáltatásokban jelentkező nehézségek – mondja az Európai Bizottság alelnöke.
A vidéken élők kevésbé támogatják a demokráciát és az unión belüli szolidaritást – állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány. Az is kiderült, hogy vidéken gyatrább az egészségügyi ellátás és a tömegközlekedés.
Úgy érzik: magukra maradtak
A vidéken élők jelentős hányada az Európa-ellenes pártok képviselőire szavaz. Hozzáállásuk mérhetően demokrácia-ellenesebb, mint a városban élőké – áll a jelentésben.
„_Ennek elsődleges oka a vidéki lakosság elöregedettsége, gazdasági helyzete, oktatási szintje, nem utolsósorban pedig az ellátásban, szolgáltatásokban jelentkező nehézségek. A vidékiek életkörülményeikért gyakran a demokráciát hibáztatják_” – ezzel magyarázta a kutatás eredményét Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke a német Weltnek adott interjújában.
A tanulmány szerint közvetlen összefüggés mutatható ki a demográfiai fejlettség és a demokrácia támogatottsági szintje között. A város és a vidék közötti megosztottság, főleg kiküszöbölése pedig fontos téma Brüsszelben – mondta Šuica.
A statisztikák szerint az unió 450 milliós népességéből nagyjából 100 millió ember él vidéken akkora területen, ami az EU összterülete felének felel meg.
A tömbön belüli határok most nem a Nyugat és a Kelet, hanem a város és a vidék között húzódnak – szögezte le nemrég Ivan Krasztev, bolgár-osztrák politikai kutató.
Véleményét osztja az Európai Bizottság alelnöke is.
„_A vidéken élők úgy érzik: magukra maradtak. Sokhelyütt nincsenek orvosok, buszok, boltok, internet_” – mondta Šuica.
Vonzóvá tenni a vidéket a fiatalok számára
A vidékiek közül sokan – kivált a fiatalabbak – a városokba menekülnek azért, mert ott munkát találhatnak, ráadásul a városi élet vonzóbb a falusinál. Következésképpen a vidék elnéptelenedik.
„_Az a célunk, hogy a vidéket újra vonzóvá tegyük a fiatalok számára_” – nyilatkozta az Európai Bizottság alelnöke.
Emellett kiaknáznák az idősebbek potenciálját.
„_Szeretnénk lehetővé tenni, hogy az idősebb korosztály termékenyebben járuljon hozzá a közösséghez, mint a múltban. A 65-70 évesek, ha még kedvük tartja, nagy változásokra képesek. Az a célunk, hogy őket is bevonjuk a mindennapos feladatokba_” – érvelt Šuica.
Szerinte az idősebbek folytathatnák a munkát, akár a tanulást is, és sokkal intenzívebb kapcsolatot alakíthatnának ki a fiatalokkal.
Magyarország és a demokrácia
A Politico idei 20, legolvasottabb cikkje között az előkelő hatodik helyen áll az, amelyik a magyar demokrácia állapotát vesézi ki.
A Magyarország többé már nem demokrácia: jelentés – a Freedom House demokráciariportjának szemléje – épp arról szól, miként erodálódott a demokrácia 29 európai és ázsiai országban, a leginkább Magyarországon.
