rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Brit uniós tagság: élt 47 évet

Edward Heath miniszterelnök Brüsszelben aláírja a csatlakozási egyezményt 1972. január 22-én
Edward Heath miniszterelnök Brüsszelben aláírja a csatlakozási egyezményt 1972. január 22-én   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Nagy-Britannia 1973. január 1-én csatlakozott az unió elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, és hivatalosan 2020. január 31-én lépett ki. A szigetország 47 évet, egészen pontosan 17 196 napot töltött az unióban.

A belépést – a kilépéshez hasonlóan – kemény tárgyalások előzték meg. Csak sokkal tovább, egy évtizedig tartottak.

A közvélemény megosztott volt a kérdésben, hogy Nagy-Britanniának hol a helye.

AP Photo/David Caulkin
A csatlakozás ellenzői a brit parlament előtt, 1971-benAP Photo/David Caulkin

Az Európa-rajongó Edward Heath, konzervatív kormányfő számára egyértelmű volt a válasz. Azt mondta: Nagy-Britannia csatlakozása a tömbhöz „nagyon megindító”.

Harsonák Európáért

A közösséget hat állam alapította: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Hozzájuk csatlakozott 1973-ban Nagy-Britannia mellett Dánia és Írország.

A csatlakozás utáni 10 napban a Harsonák Európáért elnevezésű rendezvénysorozatban 300 kulturális és sporteseményt szerveztek az EGK tagországainak népszerűsítésére.

A hat alapító tag fociválogatottja az „újak” csapata ellen játszott. Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az újak” hazai pályán, a Wembley-ben 3:6 arányban alulmaradtak az „alapítókkal” szemben.

Olaszország egy Michelangelót kölcsönzött a kiállításra, Hollandia egy Rembrandtot. A felhőtlen örömöt csak a Louvre árnyékolta be, amely egy pillanatra sem volt hajlandó megválni a Mona Lisától.

A nagy nap előestéjén a vezető brit lapok természetesen a csatlakozásnak szentelték címoldalaikat.

A brit történelem sorsfordító pillanatival hasonlították össze

Ezeréves történelmünk egyik fejezete lezárult” – írta a Sunday Times. A belépést a Sunday Telegraph olyan sorsfordítónak nevezte, mint amilyen a hastingsi vagy a waterlooi csata volt a brit történelemben.

A Daily Mail arra kérte fel olvasóit: kerüljék a parlagi szófordulatokat, amelyek sokkolhatnák a többi nyolc tagország állampolgárait.

Ezzel egyidejűleg a csatlakozás legvérmesebb ötszáz ellenzője fáklyás menetben, skót dudák zenei kíséretében vonult a Westminster-palota, a brit törvényhozás épülete elé – tiltakozásuk jeleként.

„Van saját kormányunk, és megválasztott parlamentünk”

A Hampton Court Palace-ban, a volt uralkodói rezidencián 258 meghívott részvételével „európai” gálavacsorán ünnepelték a közös jövőt.

Január 3-án Heath miniszterelnök, II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg a Covent Gardenben megrendezett gála díszvendége volt. Érkezésükkor 200 tiltakozó bűzbombákkal támadott rájuk.

A közvélemény mélyen megosztott – így tudósítottak akkoriban a hírügynökségek Londonból.

A brit csatlakozást – a dán és az ír referendumtól eltérően – egy 1972-es parlamenti szavazás döntötte el.

Van saját kormányunk, és megválasztott parlamentünk” – nyilatkozta akkoriban az AFP helyszíni tudósítójának egy angol nyomdász. „Nem akarjuk, hogy ki tudja ki irányítson bennünket Brüsszelből. Minden jobb itt annál, ami önöknél van” – mondta egy kicsit becsmérlően.

Tartok önöktől” – fogalmazta meg fenntartásait egy taxisofőr. „Felszippantanak bennünket, aztán ha csapdába ejtenek bennünket, elválasztanak igazi barátainktól, az amerikaiaktól, a kanadaiaktól és az ausztráloktól. Magukból kommunisták lesznek, és magukkal rántanak bennünket is.

A lakosság attól tartott, hogy a brit VAT (a hozzáadott értékadó) a csatlakozás után növekedni fog, és drágulást von maga után; hogy a kamionok tömege vitás lesz, meg hogy az európaiak beözönlenek a szigetországba.

Ugyanakkor egy skót kamionos azt nyilatkozta, hogy imád Franciaországba utazni. „Ott otthon érzem magam. Nem bízom az angolokban” – magyarázta.

Fölényes többséget kapott a népszavazáson a bennmaradás

Az ellenzékben levő Munkáspárt nem titkolta, hogy hatalomra kerülése után újra tárgyalja a csatlakozási szerződést. Harold Wilson, a párt vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy Brüsszel javára lemondott jogairól.

A Munkáspárt a következő évben, 1974-ben tért vissza a hatalomba. Ígéretéhez híven újra megnyitotta a csatlakozási tárgyalások fejezeteit, majd népszavazást kezdeményezett a bennmaradásról.

AP Photo/Robert Rider-Rider
Az Evening Standard címlapja a referendum előtt, 1987-benAP Photo/Robert Rider-Rider

A britek elsöprő többsége, kétharmada, egészen pontosan a népszavazáson részvevők 67,2 százaléka, 17,4 millió választópolgár 1975-ben igent mondott arra a kérdésre, hogy Nagy-Britanniának az EGK-ben a helye.

Negyvenegy évvel később, 2016. június 23-án a referendumon részvevő britek 51,9 százaléka, nem sokkal több, mint 1975-ben, szintén 17,4 millió választópolgár az unióból történő kilépésre szavazott.

A kilépés folyamata ezt követően három éves válságot okozott Nagy-Britanniában, amit még csaknem egy évvel megtoldott a kilépési feltételekről folytatott tárgyalás-sorozat.