rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A brexit-megállapodás gordiuszi csomói

Írta: Euronews
euronews_icons_loading
A brexit-megállapodás gordiuszi csomói
Szerzői jogok  Virginia Mayo/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Miközben a brit GDP mindössze 1 tizedszázalékát adja a halászat, a brexit-tárgyalások ezen a kérdésen akadtak el – egészen december 24-ig.

A szektorban az uniós tagokra egységes szabályozás vonatkozik, központi kvótákkal. A brit kormány teljes hozzáférést, és ellenőrzést akart felségvizein.

Végül az a kompromisszum született, hogy az uniós halászok öt és fél éven át szabadon használhatják a brit vizeket, de csökkenő fogási kvóták mellett, miközben a brit kvóták 25 százalékkal emelkednek. Hogy mi lesz 2026-tól, azt később tárgyalják le.

Az Egyesült Királyság halexportjának 75 százaléka kerül az EU-s piacra.

Szintén a kezdeti brexit-tárgyalások neuralgikus pontja volt az ír-északír határ kérdése. Mindkét fél célja volt a határellenőrzés visszaállításának elkerülése. Erre az a megoldás született, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország az unió egységes piacán „marad”, és kikötőiben érvényesítik az EU-s vámszabályokat.

A sajtóban ugyan kevés figyelmet kapott, de a tárgyalásokon sokat „rágott csont” volt Gibraltár ügye.

Az Ibéria-félsziget déli csücskén, a Földközi-tenger bejáratánál fekvő, szűk 7 négyzetkilométeres, brit területre szabadon léphetnek be a spanyol állampolgárok. És útlevéllel mehetnek innen Spanyolországba a britek. A 33 ezer gibraltári pedig szabadon utazhat a schengeni térségbe.

Az egyenlő versenyszabályok és a jogviták rendezése további két gordiuszi csomónak látszott. Ezeket egy új vitarendezési rendszer bevezetésével vágták át; ha az egyik fél (a másik szerint) egészségügyi vagy környezetvédelmi kritériumok könnyítésével tisztességtelen előnybe juttatja vállalatait (és nem tudnak megegyezni), akkor a sérelmező szankciókat alkalmazhat.