rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egy magyar az év legérdekesebb, tíz tudományos felfedezése között

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews, MTI
Domokos Gábor, az egyik feltaláló a négytonnás, 4,5 méter magas, rozsdamentes acélból készült Gömböc-szobor előtt
Domokos Gábor, az egyik feltaláló a négytonnás, 4,5 méter magas, rozsdamentes acélból készült Gömböc-szobor előtt   -   Szerzői jogok  MTI Fotó: Mohai Balázs
Betűméret Aa Aa

A magyar Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta a Science.

A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport három és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.

A Science a tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációjaként méltatta a három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport kutatócsoport megállapítását.

Azt igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel vizsgálta meg a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és bebizonyította, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre. Egyszóval a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka.

Szerző: Domokos Gábor
A platóni kocka a természetben. Repedezett dolomit szikla a Kű-völgyben, Dörgicse mellett; jól kivehető a kocka alakú mintázat.Szerző: Domokos Gábor

A kutatásban Domokos Gábor alkalmazott matematikus mellett a Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus vett részt.

A kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.

Ez az eredmény nemcsak az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport sikere, hanem tágabb értelemben a magyar tudományé és az országé is, ráirányítva a figyelmet a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” – így reagált Domokos Gábor a különleges, egyedülálló elismerésre.