rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Újságírás ellenszélben - a Magyar Hang-sztori

euronews_icons_loading
A Magyar Hang címlapja
A Magyar Hang címlapja   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Pozsonyban nyomtatják és sokan fű alatt olvassák Magyarország második legnagyobb példányszámú közéleti hetilapját, a Magyar Hangot. Hajmeresztő történeteket meséltek nekünk a lap vezetői. Emberek és vállalatok sokasága tart attól, hogy rosszul jár, ha a hatalom azt látja, hogy bármi köze van az árulónak bélyegzett polgári hetilaphoz.

A Magyar Hang közéleti hetilap 2018 tavaszán indult el, a nagyjából egy hónappal azelőtt beszántott Magyar Nemzet munkatársaival. A nyolcvanéves múltra visszatekintő, és a 2010-es évek első felében kifejezetten kormánypártinak számító Nemzet 2015. február 6-a után lett szálka a Fidesz szemében.

Ezen a napon vált nyilvánvalóvá, hogy a párt legfontosabb pénzembere, Simicska Lajos végleg szakít Orbán Viktorral, és a hozzá tartozó médiumok, a Hír TV, a Heti Válasz és a Magyar Nemzet kormánykritikus hangvételre vált. A szerkesztőségek elmondása szerint Simicskától konkrét utasítások nem érkeztek, az újságírók szabadon dolgozhattak a következő években.

Nehéz kezdetek

A 2018-as választás után aztán a Hír TV visszakerült a kormányközeli üzletemberek érdekeltségébe, a Magyar Nemzet pedig megszűnt. A nagyjából százfős szerkesztőség romjain először egy Magyar Nemzet Szamizdat nevű lapot jelentettek meg, amelyet - mivel Magyarországon nem találtak olyan nyomdát, amely szóba állt volna velük - Szlovákiában nyomtattak ki.

Euronews
Az első szamizdat-kiadás, melyet 40 ezer példányban osztottak szétEuronews

A nyomdával való együttműködés aztán megmaradt. Az egy hónap múlva jóval kisebb, nagyjából 20 fős szerkesztőséggel induló utódlap, a Magyar Hang azóta is Pozsonyban készül. A lap sikerét kevesen látták előre, és az elején óriási nehézségekkel kellett megküzdeniük a készítőinek. Az első három hónapban a dolgozók fizetést sem kaptak.

Annyira nem volt pénzünk, hogy a nyomdaszámlát nem tudtuk még az első hetekben, hónapokban másból kifizetni, mint szó szerint koldulásból. Ami azt jelentette, hogy az előző lapszámokkal folyamatosan kiálltunk kollégákkal különböző frekventált csomópontokba, és egyszerűen kézből árusítottuk a lapot"

- mondta erről az időszakról György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője és ügyvezetője. „Az első lapszámok az egyik kollégánk nappalijában készültek úgy, hogy ő ült a tördelőgépnél, a másik kollégánk a földön, a harmadik a kanapén, 2-3 laptoppal. Tehát egészen kézműves körülmények között indultunk el" - tette hozzá.

Van, aki más nevére kéri

Két és fél év elteltével a Magyar Hang átlagosan heti tizenkétezer példányban fogy el, és már van saját irodája is, adományként kapott bútorokkal és használt számítógépekkel. A polgári értékrendet hirdető szerkesztőség úgy érzi, a hatalom szemében árulónak számít. Azt tapasztalják, hogy sokan a helyi politikai vezetés bosszújától tartva nem mernek előfizetni rá, főleg vidéken.

A legtöbb olvasói kérdés, ami hozzánk érkezik, azt taglalja, hogyha előfizet ránk, akkor a kormány, vagy a polgármester, vagy a Fidesz megtudja-e ezt.

_-_ mesélte Lukács Csaba lapigazgató.„Az egyik előfizetőnket megkereste a posta alkalmazottja, és azt mondta, hogy uram, önnek már úgyis mindegy, lenne még három előfizető, írhatom-e az ön neve alá őket. Annak az illetőnek most egy kistelepülésen van 4 db előfizetése, de nyilván nem kap négy példányt a Magyar Hangból, hanem hármat más embereknek visznek oda. De nem minden postás ilyen jó fej" - folytatta Lukács. Az újságíró szerint ráadásul a szabad eladás is egyre nehezebb, mert vidéken sorra zárnak be az újságosok, vannak olyan települések, ahol egyszerűen már nincs is újságárus.

„Sokan azt mondják, tudják, hogy az előfizetés nekünk jobb lenne, de értsük meg, hogy nem mernek előfizetni. Inkább minden pénteken vagy szombaton elmennek az újságoshoz és megveszik a lapot, mert ezt anonim módon meg lehet tenni" - tette hozzá a lapigazgató.

A magánszektor sem mer hirdetni a lapban

A szerkesztőség nem tudja, hogy ez a félelem hány esetben megalapozott, de az biztos, hogy létezik, és a vállalatok körében is jelen van. Az egyik nagy német autógyár például bár elismerte, hogy a Magyar Hang olvasói a célcsoportjába tartoznak, nem hirdetett a lapban, mert nem akarta kockáztatni az új gyára építéséhez megítélt kétmilliárdos kormányzati támogatást.

„Magyarországon a kormány a legnagyobb hirdető. Nálunk soha semmilyen kormányzati, vagy kormányhoz köthető cég hirdetése nem volt, és a piaci szereplők is attól tartanak, hogy ha nálunk megjelenik egy hirdetésük, akkor esetleg nem tudnak üzletelni a kormánnyal, vagy esetleg más típusú retorziók is érik őket. Nem tudjuk, hogy ez valós félelem-e, de nem voltak eddig olyan bátor cégek, akik ki merték volna próbálni, hogy mi történik, ha hirdetnek a Magyar Hangban" - mondta erről Lukács Csaba.

Euronews
Az aktuális számot mindig kiplakátolják a szerkesztőségre, hogy az is el tudja olvasni, akinek nincsen pénze ráEuronews

Az első októberi lapban például mindössze egy, negyedoldalas hirdetés található. Az elmúlt hónapokban pedig általában még ennyi sem volt. Pedig a Magyar Hang meglehetősen pontos adatbázissal rendelkezik az olvasóiról, ami hasznos lehetne a hirdetőknek:

„Sajnos ma a nyomtatott sajtó egyre inkább az értelmiség privilégiuma. A mi előfizetőink 75 százaléka felsőfokú végzettségű, jellemzően városban, vagy nagyvárosban lakik, az újság fele Budapesten és Pest megyében fogy el" - magyarázta Lukács. A hirdetések hiányából egyébként az következik, hogy a Magyar Hang bevételének 95 százaléka a lapeladásból és az előfizetésekből származik.

A legújabb nehezítő körülmény a tömeges pereskedés. Az elmúlt fél évben 20 bírósági eljárást kezdeményeztek a Magyar Hang ellen, jórészt az államhoz köthető felperesek. Egyelőre még egyet sem veszített el a lap, de az eljárások rengeteg pluszmunkát adnak a szerkesztőségnek.