rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Brüsszel és Varsó/Budapest között ingadozó Litvánia választ

Télbúcsúztató Húshagyókedden egy litván faluban
Télbúcsúztató Húshagyókedden egy litván faluban   -   Szerzői jogok  AP Photo/Mindaugas Kulbis
Betűméret Aa Aa

A Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LVŽS) öt éve – jelentéktelen pártként – azért küzdött, hogy az 5%-os választási küszöböt átlépve bejusson a Seimasba, a litván parlamentbe. Egy évvel később, 2016-ban 54 parlamenti helyével kormányalakító tényezővé lépett elő, és az ország miniszterelnökét adta – emlékeztet az Euronewsnak írt cikkében Linas Jegelevicius, a Baltic Times főszerkesztője.

Az LVŽS annak a nyertes populista hullámnak volt a része, amely 2016-ban – a brexittel, Trump győzelmével – söpört végig a globális politikai színtéren.

Az emberek ráuntak a hagyományos politikai pártokra, és hasztalan civódásukra” – emlékezik vissza az akkori időkre Tomas Tomilinas. „Új arcokra voltak kíváncsiak” – tette hozzá az LVŽS parlamenti képviselője.

Ma, négy év elteltével a gazdák és a zöldek újra választásokon mérettetik meg magukat. Az október 11-i, vasárnapi voksolás ezúttal a járvány árnyékában zajlik.

Egyes elemzők szerint a választók büntetni fogják a pártot, mások szerint azonban a járványból az LVŽS hasznot hajthat.

A litván kormány ugyanis nemrég 2 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot hirdetett meg a vállalkozások talpra állítására. Ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság további 602 millió eurót különített el Litvánia számára hitel formájában.

AP Photo/Mindaugas Kulbis
A litván kormányfő választási plakátjaAP Photo/Mindaugas Kulbis

A pénz nagy része a választóknál köt majd ki, akik ezért hálásak lesznek a kormánynak és az LVŽS-nek egyaránt.

A párt támogatottsága egyszámjegyű volt a járvány előtt, most azonban növekedett” – mondta Vytautas Dumbliauskas, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem oktatója az Euronewsnak.

A választási siker

Az LVŽS-t hosszú éveken át szerény, körzeti pártként jegyezték.

A 2012-es népszavazáson egy új atomerőmű ellen hangolták a közvéleményt. A referendumon végül 62,6%-os arányban utasították el építését, a pártnak azonban akkor nem sikerült választási tőkét kovácsolnia a mozgósításból.

A litván politikai életben – amelyet évtizedeken át hol a baloldali szociáldemokraták, hol a jobboldali kereszténydemokraták uraltak – 2016-ban mutatkoztak a gyengélkedés jelei.

A harmadik pártnak, a liberálisoknak volt ugyan némi választási sikere, amit egy, még mindig folyó per vágott gajra. A párt vezetőjét azzal vádolják, hogy 106 ezer eurót tett zsebre politikai befolyásolásért.

Ilyen körülmények között – populista szólamokat fújva – nyert 2016-ban az LVŽS. A lengyel Jog és Igazságosság pártjához hasonlóan a melegjogok megveszekedett ellensége, hívei pedig a vidéki Litvánia konzervatív és keresztény rétegéből kerülnek ki.

Noha a párt elnevezésében a zöld is szerepel, a Zöldek frakciójával az Európai Parlamentben szakítottak – épp a melegjogok ellentétes megítélése miatt.

Az LVŽS bírálói szerint a pártnak nincs összefüggő politikai üzenete. Ehelyett a nacionalista, tradicionalista és keresztény szavazókat szólítják meg, miközben nagylelkűen adományoznak a nyugdíjasoknak – például a gyógyszerárak csökkentésével.

Sosem volt sem világos kormányzati programjuk, sem elképzelésük az állam irányításáról. Ehelyett alkalmi populista kártyákat játszottak ki, meglehetős sikerrel” – véli Vytautas Bruveris, a Lietuvos Rytas napilap elemzője.

Az LVŽS csúcsán Ramūnas Karbauskis, az Agrokoncernas multimilliomos tulajdonosa trónol. Ő nemcsak iparmágnás, hanem népszerű híresség is, hisz ő írta és gyártotta a tévén oly népszerű Naisių vasara című sorozatot, amely szülőfalujának a történeteit idézi fel.

PETRAS MALUKAS/AFP
Ramūnas Karbauskis, az LVŽS népszerű vezetőjePETRAS MALUKAS/AFP

A litván kormány a sajtót és az igazságügyi rendszert támadja

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan a litván populizmus felemelkedése a sajtó és az igazságügyi rendszer elleni támadásban csúcsosodott ki” – hangoztatja a kaunasi Vytautas Magnus Egyetem professzora. Andrzej Pukszto szerint a két intézmény ellenállása nyomán az LVŽS a tekintélyelv jeleit mutatta, példaként pedig a litván közmédia jogainak megcsorbítását emelte ki.

Egy új mandátummal arra törekedhetnek, hogy érvényesítsék az autoriter irányzatot” – mondja a professzor.

Politikai megvesztegetés

Az ellenzék szerint az LVŽS a választások előtt pénzzel árasztotta el a szavazókat, és most be akarja söpörni ennek árát.

Az egészségügyben dolgozók bőséges juttatásokat kaptak, a nyugdíjasok pedig 200 eurós kiegészítést. Nem véletlenül. Ez a politikai megvesztegetés tipikus példája” – mondta Simonas Gentvilas, a litván törvényhozás liberális képviselője.

Az ország egyébként szomszédainál sokkal jobban megúszta a járvány okozta válságot. A visszaesés a második negyedévben csupán 3,7%-os volt, kisebb a vártnál. Ez egyébként – Luxemburg után – a második legjobb mutató Európában.

(Litvánia tehát – Magyarországgal szemben – kiválóan teljesít. Csupán összehasonlításként: a magyar GDP visszaesése ugyabben az időszakban, 2020 második negyedévében 13,6%-os volt. Még 2009-ben, az emlékezetes válság idején sem zuhant ekkorát.)

Populisták a populisták ellen

Van némi esély arra, hogy a 2016 előtti két legerősebb párt, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták egyfajta szövetséget alakítsanak ki a vasárnapi választások előtt. A két vetélytársnak azonban „hegyeket kellene megmozgatnia”, hogy közös nevezőre jussanak.

Ráadásul nászuknak akár az LVŽS is haszonélvezője lehet – véli a már idézett Dumbliauskas professzor.

A litván parlamenti választások legnagyobb kihívása lehet, ha október 11-én senki sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.

Ebben az esetben a két legtöbb szavazatot kapó párt ún. rájátszási meccset játszik október 25-én.

Ebben az esetben akár a feltörekvő, szintén populista Munkáspárt is labdába rúghat.

Elemzők szerint azonban ez nem vezet jóra, mert a Munkáspárt megalakulása óta szintén keményen populista nézeteket vall.