A litván kormány – az újraválasztás reményében – nem garasoskodott. Bőségesen díjazta az egészségügyben dolgozókat, és pótlékot utalt a nyugdíjasoknak. Közben budapesti és varsói mintára megzabolázná a sajtót és az igazságszolgáltatást.
A Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LVŽS) öt éve – jelentéktelen pártként – azért küzdött, hogy az 5%-os választási küszöböt átlépve bejusson a Seimasba, a litván parlamentbe. Egy évvel később, 2016-ban 54 parlamenti helyével kormányalakító tényezővé lépett elő, és az ország miniszterelnökét adta – emlékeztet az Euronewsnak írt cikkében Linas Jegelevicius, a Baltic Times főszerkesztője.
Az LVŽS annak a nyertes populista hullámnak volt a része, amely 2016-ban – a brexittel, Trump győzelmével – söpört végig a globális politikai színtéren.
„_Az emberek ráuntak a hagyományos politikai pártokra, és hasztalan civódásukra_” – emlékezik vissza az akkori időkre Tomas Tomilinas. „_Új arcokra voltak kíváncsiak_” – tette hozzá az LVŽS parlamenti képviselője.
Ma, négy év elteltével a gazdák és a zöldek újra választásokon mérettetik meg magukat. Az október 11-i, vasárnapi voksolás ezúttal a járvány árnyékában zajlik.
Egyes elemzők szerint a választók büntetni fogják a pártot, mások szerint azonban a járványból az LVŽS hasznot hajthat.
A litván kormány ugyanis nemrég 2 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot hirdetett meg a vállalkozások talpra állítására. Ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság további 602 millió eurót különített el Litvánia számára hitel formájában.
A pénz nagy része a választóknál köt majd ki, akik ezért hálásak lesznek a kormánynak és az LVŽS-nek egyaránt.
„_A párt támogatottsága egyszámjegyű volt a járvány előtt, most azonban növekedett_” – mondta Vytautas Dumbliauskas, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem oktatója az Euronewsnak.
A választási siker
Az LVŽS-t hosszú éveken át szerény, körzeti pártként jegyezték.
A 2012-es népszavazáson egy új atomerőmű ellen hangolták a közvéleményt. A referendumon végül 62,6%-os arányban utasították el építését, a pártnak azonban akkor nem sikerült választási tőkét kovácsolnia a mozgósításból.
A litván politikai életben – amelyet évtizedeken át hol a baloldali szociáldemokraták, hol a jobboldali kereszténydemokraták uraltak – 2016-ban mutatkoztak a gyengélkedés jelei.
A harmadik pártnak, a liberálisoknak volt ugyan némi választási sikere, amit egy, még mindig folyó per vágott gajra. A párt vezetőjét azzal vádolják, hogy 106 ezer eurót tett zsebre politikai befolyásolásért.
Ilyen körülmények között – populista szólamokat fújva – nyert 2016-ban az LVŽS. A lengyel Jog és Igazságosság pártjához hasonlóan a melegjogok megveszekedett ellensége, hívei pedig a vidéki Litvánia konzervatív és keresztény rétegéből kerülnek ki.
Noha a párt elnevezésében a zöld is szerepel, a Zöldek frakciójával az Európai Parlamentben szakítottak – épp a melegjogok ellentétes megítélése miatt.
Az LVŽS bírálói szerint a pártnak nincs összefüggő politikai üzenete. Ehelyett a nacionalista, tradicionalista és keresztény szavazókat szólítják meg, miközben nagylelkűen adományoznak a nyugdíjasoknak – például a gyógyszerárak csökkentésével.
„_Sosem volt sem világos kormányzati programjuk, sem elképzelésük az állam irányításáról. Ehelyett alkalmi populista kártyákat játszottak ki, meglehetős sikerrel_” – véli Vytautas Bruveris, a Lietuvos Rytas napilap elemzője.
Az LVŽS csúcsán Ramūnas Karbauskis, az Agrokoncernas multimilliomos tulajdonosa trónol. Ő nemcsak iparmágnás, hanem népszerű híresség is, hisz ő írta és gyártotta a tévén oly népszerű Naisių vasara című sorozatot, amely szülőfalujának a történeteit idézi fel.
A litván kormány a sajtót és az igazságügyi rendszert támadja
„_Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan a litván populizmus felemelkedése a sajtó és az igazságügyi rendszer elleni támadásban csúcsosodott ki_” – hangoztatja a kaunasi Vytautas Magnus Egyetem professzora. Andrzej Pukszto szerint a két intézmény ellenállása nyomán az LVŽS a tekintélyelv jeleit mutatta, példaként pedig a litván közmédia jogainak megcsorbítását emelte ki.
„_Egy új mandátummal arra törekedhetnek, hogy érvényesítsék az autoriter irányzatot_” – mondja a professzor.
Politikai megvesztegetés
Az ellenzék szerint az LVŽS a választások előtt pénzzel árasztotta el a szavazókat, és most be akarja söpörni ennek árát.
„**Az egészségügyben dolgozók bőséges juttatásokat kaptak, a nyugdíjasok pedig 200 eurós kiegészítést. Nem véletlenül. Ez a politikai megvesztegetés tipikus példája**” – mondta Simonas Gentvilas, a litván törvényhozás liberális képviselője.
Az ország egyébként szomszédainál sokkal jobban megúszta a járvány okozta válságot. A visszaesés a második negyedévben csupán 3,7%-os volt, kisebb a vártnál. Ez egyébként – Luxemburg után – a második legjobb mutató Európában.
(Litvánia tehát – Magyarországgal szemben – kiválóan teljesít. Csupán összehasonlításként: a magyar GDP visszaesése ugyabben az időszakban, 2020 második negyedévében 13,6%-os volt. Még 2009-ben, az emlékezetes válság idején sem zuhant ekkorát.)
Populisták a populisták ellen
Van némi esély arra, hogy a 2016 előtti két legerősebb párt, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták egyfajta szövetséget alakítsanak ki a vasárnapi választások előtt. A két vetélytársnak azonban „_hegyeket kellene megmozgatnia_”, hogy közös nevezőre jussanak.
Ráadásul nászuknak akár az LVŽS is haszonélvezője lehet – véli a már idézett Dumbliauskas professzor.
A litván parlamenti választások legnagyobb kihívása lehet, ha október 11-én senki sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
Ebben az esetben a két legtöbb szavazatot kapó párt ún. rájátszási meccset játszik október 25-én.
Ebben az esetben akár a feltörekvő, szintén populista Munkáspárt is labdába rúghat.
Elemzők szerint azonban ez nem vezet jóra, mert a Munkáspárt megalakulása óta szintén keményen populista nézeteket vall.
